SG.hu·
Melegkedvelő baktériumok az Antarktiszon
Orosz és francia kutatók egy melegkedvelő baktérium nyomaira bukkantak az Antarktisz hatalmas, a légkörtől több millió éve elzárt tavában, a Vosztokban.
Az Antarktiszon rengeteg tó létezik a jégtakaró alatt, közülük a maga 14 000 négyzetkilométeres területével a Vosztok a legnagyobb. Ezekbe a tavakba még soha nem sikerült behatolni, a tudósok csak radarméréseken keresztül tudnak róluk. A Vosztokot 3,7 kilométer vastagságú jég borítja, nem jut el mélyébe a napfény, és elvileg 15 millió éve a légkörrel sincs semmiféle kapcsolata, éppen ezért remélik a tudósok, hogy olyasforma életet rejthet, mint ami a többi bolygón, vagy azok holdjain, például a Jupiterhez tartozó jeges Európán létezhet.
A Vosztok-tó összetevőiről egy úgynevezett jégmagból következtetnek, amit egy orosz-francia kutatócsoport fúrt ki a jégpáncélból. A jégmagból eredetileg a múlt éghajlatát szerették volna megismerni, azonban annak ellenére, hogy a fúrást a jégréteg aljától 100 méterre leállították, kiderült, hogy a kapott mag alsó részei már a tó fagyott vizének darabjait tartalmazzák. Az eddig lezajlott elemzések nem adnak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy élet lenne a Vosztokban.
A jégben azonban olyan sötét üledékcsíkokra bukkantak, melyet a kutatók nézete szerint egy kisebb földrengés kavarhatott fel a tó fenekéről. Ebben az üledékben találta meg a csapat egy olyan baktérium genetikai nyomait, ami általában 50-60 Celsius-fokon él. A kutatók természetesen meglepődtek a felfedezésen, hiszen ők sokkal inkább egy hideghez alkalmazkodó életre számítottak, éppen ezért alaposan körülnéztek a laboratóriumban, nem onnan került-e a mintába a nem várt baktérium.
A mérések szerint ilyen lenne a Vosztok-tó jég nélkül
A melegkedvelő, termofil baktérium azonban a jégmagban jelentkezett. Ez egyébként nem egy gyakori faj, a Földön eddig mindössze 5-6 helyen azonosították. A felfedezésből az következhet, hogy a Vosztok-tó alján lenni kell valamilyen hidrotermális fűtő rendszernek, ami jóval aktívabbá teszi a tavat, mint azt bárki is feltételezte volna.
A kutatók eddig teljesen sterilnek tartották a tavat. Véleményük szerint évmilliókon keresztül pumpálódott oxigén a vízbe az azt borító jégből, ami a vizet egy sűrített fehérítő oldattá változtatta. Ha ez valóban így van, akkor a Vosztok lenne az első teljesen élettelen víztömeg a Földön.
Az Antarktiszon rengeteg tó létezik a jégtakaró alatt, közülük a maga 14 000 négyzetkilométeres területével a Vosztok a legnagyobb. Ezekbe a tavakba még soha nem sikerült behatolni, a tudósok csak radarméréseken keresztül tudnak róluk. A Vosztokot 3,7 kilométer vastagságú jég borítja, nem jut el mélyébe a napfény, és elvileg 15 millió éve a légkörrel sincs semmiféle kapcsolata, éppen ezért remélik a tudósok, hogy olyasforma életet rejthet, mint ami a többi bolygón, vagy azok holdjain, például a Jupiterhez tartozó jeges Európán létezhet.
A Vosztok-tó összetevőiről egy úgynevezett jégmagból következtetnek, amit egy orosz-francia kutatócsoport fúrt ki a jégpáncélból. A jégmagból eredetileg a múlt éghajlatát szerették volna megismerni, azonban annak ellenére, hogy a fúrást a jégréteg aljától 100 méterre leállították, kiderült, hogy a kapott mag alsó részei már a tó fagyott vizének darabjait tartalmazzák. Az eddig lezajlott elemzések nem adnak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy élet lenne a Vosztokban.A jégben azonban olyan sötét üledékcsíkokra bukkantak, melyet a kutatók nézete szerint egy kisebb földrengés kavarhatott fel a tó fenekéről. Ebben az üledékben találta meg a csapat egy olyan baktérium genetikai nyomait, ami általában 50-60 Celsius-fokon él. A kutatók természetesen meglepődtek a felfedezésen, hiszen ők sokkal inkább egy hideghez alkalmazkodó életre számítottak, éppen ezért alaposan körülnéztek a laboratóriumban, nem onnan került-e a mintába a nem várt baktérium.
A mérések szerint ilyen lenne a Vosztok-tó jég nélkül
A melegkedvelő, termofil baktérium azonban a jégmagban jelentkezett. Ez egyébként nem egy gyakori faj, a Földön eddig mindössze 5-6 helyen azonosították. A felfedezésből az következhet, hogy a Vosztok-tó alján lenni kell valamilyen hidrotermális fűtő rendszernek, ami jóval aktívabbá teszi a tavat, mint azt bárki is feltételezte volna.
A kutatók eddig teljesen sterilnek tartották a tavat. Véleményük szerint évmilliókon keresztül pumpálódott oxigén a vízbe az azt borító jégből, ami a vizet egy sűrített fehérítő oldattá változtatta. Ha ez valóban így van, akkor a Vosztok lenne az első teljesen élettelen víztömeg a Földön.