Dojcsák Dániel
Flat Out

Kiadó: VU Games
Fejlesztő: Bugbear
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: 1,5 GHz-es Intel Pentium IV vagy AMD Athlon XP, 256 MB RAM, 64 MB-os videókártya
Ajánlott: 2 GHz-es Intel Pentium IV vagy AMD Athlon XP 2000+, 512 MB RAM, 128 MB-os videókártya, analóg gamepad vagy kormánykerék
Hasonló játékok: Test Drive: Eve of Destruction, Destruction Derby
Kategória: roncsderbi/autóverseny
A tavaly megjelent nagy csalódás, a Test Drive: Eve of Destruction után most talán megtörik a jég a roncsderbis játékok piacán, hiszen megérkezett egy újabb próbálkozó, a Flatout. A Bugbear ezúttal mindent elkövetett azért, hogy meghódítsa a rejtett destruktív személyiségeket és lehetővé tette, hogy szép, kellemes környezetben tegye bárki a legcsúnyább dolgot, amit művelni lehet egy járművel.
Akikben mégis mély nyomot hagyott a Test Drive katasztrófája, azokat meg tudom nyugtatni, ebben az esetben nem snassz, csúnya autókkal kell közlekednünk, nem unalmas környezetet kapunk magunk köré. Annál jóval komolyabb élményben lesz részünk, mintha harmincezerért vennénk egy Trabantot és szétütnénk egy délután alatt. A korábbi próbálkozásoknál kérdéses volt, hogy mennyire felemelő nagy, csúnya autókban nyomulni idióta, kifejezetten törés centrikus versenyeket teljesítve, ha jóval nagyobb élvezetben lehet részünk akár egy Burnout 3 esetében, ahol ugyan nem a törés volt a hangsúly, de szép, szinte szexis és gyors kocsikkal szemezhettünk játék közben.


A Flatout autói jóval gyorsabbak a szokványos roncsderbi járgányoknál, illetve a néhol hihetetlenül jó hangulatú festések és dizájnelemek plusz élvezetet jelentenek. Sőt a sort tudom folytatni a változatos és jól kidolgozott versenyhelyszínekkel is, ami ugye nem elhanyagolható egy autóversenynél. Talán az egyetlen fura dolog, hogy a készítők túlzottan is ragaszkodnak és erőltetik az egyedi fizikai motort, aminek az eredménye, hogy nem kapunk túl sok mindent az alap árkád versenyeken túl. Viszont aki csupán arra vágyik, hogy gyorsan menjen, nagyokat zakkanjon, szétzúzza a kocsit és mindez jól nézzen ki, annak szinte kötelező darab, hiszen erre a vonalra tervezték a programot. Tény, hogy nem fogja felvenni a versenyt sem a Need for Speed sorozattal, sem a Live for Speed valósághűségével, de az is tény, hogy nem is egy kategóriában versenyeznek.
A Flatout mezőnyében a lényeg, hogy a roncsderbi érzet meglegyen, teljesen lecsupaszított módon, félredobva minden történetiséget, megszemélyesítést és mindent, ami egy normális árkád játékra jellemző kellene, hogy legyen. Az első indítás után választhatunk a karrier mód, az azonnali verseny, az időfutam és a multiplayer között, ami a tipikus konzolátirat érzést kelti bennünk. A legtöbb időt természetesen a karrier módban kell eltöltenie a játékosnak, sőt az első játszható autót is csak itt lehet beszerezni. Eleinte természetesen lassabb kocsikra kell fanyalodnunk, de viszonylag egyenletes ritmusban kapjuk az újabb osztályú járgányokat. Ezen túl vehetünk mindegyikhez tuning cuccokat, amik növelik a sebességet, a lóerőt, javítják a kormányozhatóságot, a féket, illetve egyéb szokványos értékeket, amik izgalomba hoznak egy autós figurát.


A karrier leginkább a Need for Speed: Hot Pursuit hasonló pontjához hasonlít, talán annyiban különbözik, hogy valamivel hosszabb kihívás lesz. Sorban mehetünk végig a versenyeken, ahol is érmeket szerzünk, értelemszerűen aranyat, ezüstöt és bronzot. A tovahaladáshoz szerencsére nem kell minden versenyt megnyerni, de a fanatikusok - gondolom én - mindenhol a sárga csillogósra hajtanak. Egyébként a fényesebb érem a presztízsen kívül több pénzt is jelent, ami jól jön, ha mindenünket maximumra akarjuk tuningolni. A kocsik száma közel 40, ami elég szép mennyiség, illetve a pályákat ha esetleg megunnánk, akkor ki lehet lockolni néhány bonusz pályát is, ami újabb izgalmakat jelenthet. A bonusz versenyek főként a totális rombolás irányába hajlanak. Szerencse, hogy nem az egész játékot erre hegyezték ki, de azért mindenki széles vigyorral nyomja le a gyorsítás gombot egy 8-as alakú pályán. Ezen kívül számos mini játékot is beépítettek, amit szintén autónkkal randalírozva teljesíthetünk. A legkeményebb poén itt hogy kilőhetjük a sofőrt, azaz katapultálhatjuk a kocsiból a szélvédőn keresztül. A normál játék közben ez egyfajta büntetés a komolyabb ütközések után, és bár vidám kis közjáték, de vesztünk valamennyi másodpercet az időnkből, mire visszaevickél szegény crash test dummynk az útra.
A mini játékokban viszont óriási darts táblára célozhatunk a sofőrrel, vagy éppen magasugróversenybe nevezhetünk és egyéb bődületes baromságokkal szórakozhat, aki megunta a klasszikus játékmenetet. A mini játékok humorát csak fokozza a játék szánalmas (vicces értelemben) rongybaba fizikája. Viszont ezek sem szórakoztatnak örökké, főleg ha minden rekordot beállítunk maximumra (leginkább a neten fellelhető flash játékokhoz tudom hasonlítani ezt), akkor az a perverzió marad csak, hogy különböző változatokban nézzük végig, ahogy szerencsétlen kis lúzerünk szilánkosra töri minden csontját.


Áttérve a vezetési modellre, a Flatout nem akar bonyolult, komplex szisztémát ráerőltetni a kikapcsolódni vágyó játékosra, sőt, irreálisan kiemeli a csúsztatásokat és borulásokat, hiszen ezeknek van szórakoztató ereje és szinte figyelmen kívül hagyja a valós versenyre jellemző vezetés sajátosságait. Furán hangzik, de működik, legalábbis elég jól működik. A gyors autók őrült tempóra képesek, bár irányítani már művészet őket, bár mint mindent, ezt is meg lehet szokni. Ezeknél a kocsiknál viszont akkor is gyakran találkozunk majd a sofőr elszállásának problémájával, ha úgy állítottuk be, hogy csak a legcsúnyább borulásoknál forduljon elő.
Ezekkel ha borulás van, akkor az a legcsúnyább kategóriába fog tartozni szinte minden esetben. Ha ezt a poént már unja valaki, akkor nem utolsó dolog, hogy plusz jutalmat érdemel a "díszlet" és az ellenfelek felborítása és lezúzása. Néha már elmebetegnek gondoltam a dolgot, de higgye el mindenki jó móka és kicsit sem abberált :) - na jó, talán egy hangyányit. Újabb fura dolog a zúzás értékelése. Úgy tűnt, mintha valamilyen ösztönös módon, véletlenszerűen értékelné a program az eseményeket, viszont a roncsolások közül csak a legsúlyosabbak rontják az autó teljesítményét, így nem kérdéses, hogy minden alkalmat meg kell ragadni egy jó kis csete-patéra.


A játékban kivétel nélkül minden törik. A kocsik durván eldeformálódnak, a karosszéria darabról-darabra amortizálódik le, illetve komolyabb koccanáskor a nagyobb elemek is lehullanak és persze szikrák repkednek mindenfelé. A nagy fa jelzőtáblák, útszéli gumifalak és kerítések darabjai is repülnek szépen, és a környezet minden részletéből kihasíthatunk darabokat. Ami viszont újdonság volt számomra, hogy a törmelék végig megmarad és a következő körben akadályként találkozhatunk vele újra. Multiban jól lehet azzal szívatni az ellent, ha az ideális ívre tudunk juttatni pár extra dolgot. Ugyan a legtöbb aprólék nem okoz komolyabb kárt a kocsiban és simán áthajthatunk rajta, de érhetnek meglepetések is, van amit muszáj kikerülni. Grafika:
Kezelőfelület:
Játékmenet:
Hang és zene:
Intelligencia, nehézség:
Összegzés: