SG.hu·

500 napos Mars-szimulációra készülnek az oroszok

Orosz űrkutatók hat férfit fognak összezárni egy fém csőben több mint egy évre, hogy megvizsgálják az emberi Mars expedíció kihívásait és feszültségeit.

Az Orosz Gyógyászati és Biológiai Problémák Intézete által kivitelezendő 500 napos kísérlet során önkénteseket szigetelnek el a külvilágtól egy űrállomás modul utánzatában, hogy tanulmányozhassák, hogyan befolyásolja egy ilyen hosszú küldetés a legénység tagjait. "Nyilvánvalóan minket is érdekel az eredmény" - mondta a NASA szóvivője, Dolores Beasley egy telefonos interjúban. "Számunkra is magas a prioritása."

Az 500 napos tanulmány alatt a hat jelentkező egy előre meghatározott mennyiségű ellátmánytól fog függni, amibe beletartozik közel 5 tonna élelem és oxigén, valamint 3 tonna víz. Egy orvos is helyet kap a modulban a jelentkezők mellett, aki a betegségeket és a sérüléseket fogja kezelni. A jelentkezők csak akkor hagyhatják el a kísérlet helyszínét, ha súlyos betegség vagy pszichológiai stressz alakul ki.


Az űrállomás belseje korántsem luxusszálloda

A kísérletben való részvétel nem kizárólag az orosz állampolgárok lehetősége, tették hozzá az intézet képviselői. "Informáltuk amerikai kollégáinkat is az emberi Mars utazás 2006-ban kezdődő imitációjáról" - nyilatkozott Jevgenyij Iljin, az intézet tudományokért felelős helyettes igazgatója az orosz Interfax hírügynökségnek a Moszkvában lezajlott orosz-amerikai munkacsoport értekezleten. Az orosz tudósok meghívták a NASA-t, csatlakozzanak a Mars küldetés szimulációhoz, az amerikai űrhivatal döntése azonban még függőben van, tájékoztatta az orosz újságírókat Guy Fogelman, a NASA Biológiai és Fizikai Kutatások Bioasztronauta Kutatási Osztályának igazgatója. Az űrhivatal még nem döntötte el, hogy aktívan részt vesz-e a projektben, a döntés az elkövetkező néhány hónapon belül várható, tette hozzá Beasley.

A NASA űrhajósai jelenleg hat hónapot szolgálnak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, bár az orosz repülési irányítók már nem először lobbiztak a közös amerikai-orosz küldetések időtartamának 1 évre való meghosszabbításáért. "Bármely a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végrehajtott gyógyászati és biológiai kísérlet a jövő hosszú távú űrrepüléseit segíti elő" - mondta Iljin.


Az önkénteseket a látvány vagy a súlytalanság sem fogja kárpótolni

Az amerikaiak rekordja az ISS 4. expedíciójának legénységéhez, Carl Walz és Dan Bursch nevéhez fűződik, akik 196 napot töltöttek el az űrállomáson. A világcsúcsot egy orosz veterán űrhajós, Valerij Poljakov orvos doktor tartja, aki 438 napot töltött el a Mir űrállomáson. Poljakov az Interfaxnak elmondta, az 500 napos kísérletben nem lesz női résztvevő.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Nuts2004. 10. 24.. 20:59||#27
Az alábbi linken napi 1 liter vízet irányoznak elõ.
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/miert/m01/viz.html
150nap+619nap+110nap=879nap
Ha min. 1liter vízfogyasztást és mondjuk 0,5 liternyi kaja felhasználást számolunk (porkajához a víz) 6 fõre akkor az:879*1,5*6=7911 liter. Mivel 1 liter víz 1kg ez kb. 8tonna vizet feltételez nem? Ha tényleg 100.000$ 1kg teher eljuttatása, akkor ez... ez rengeteg. 8 milliárd dolcsi. 8 MILLIÁRD!!! Magyarország éves költségvetése mennyi? Kb. 30milliárd lehet...
Ja még egy link a desztillált vízrõl:
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/miert/m00/viz.html
© Tetsuo2004. 10. 20.. 01:35||#26
Véletlenül TVt néztem s vmi hülye mûsorban volt h a nukleáris-sugárzású tejet ha felforralják már nem sugároz. Vki tudja esetleg az okát?
© HUmanEmber41st2004. 10. 19.. 20:35||#25
OFF Ha megisszák az ûrhajósok a sugárzó vizet, legalább majd világítanak a sötétben..
© [NST]Cifu2004. 10. 16.. 15:04||#24
Két észrevétel:

1.: Az Enyergia sajnos teszthalott, összesen két indítása volt, 1987-ben és 1988-ban egy-egy. Ennyi. A feltámasztása eléggé idõ és pénzigényes lenne...

2.: A NASA-nak volt egy 100 tonnás LEO képes indítójármû terve, a Magnum, de abból (sem) lett semmi. Zubrin Mars-tervében az STS-rendszeren alapuló ARES vitte volna fel a hasznos terhet, vagyis új technológia kifejlesztése nélkül lehetne az indítójármûvet megépíteni (az ARES amúgy 47 tonnát képes a Mars felé elindítani, és 130 tonnát 200km magas LEO-pályára jutattni).
© Omegared2004. 10. 15.. 17:27||#23
Egyet nem szabad elfelejteni. A vizet nem csak arra hasznáják amit leírtatok, hanem plusszba még a sugárzás elleni védelemre. Valszeg az embereket szállító egység viszi majd a letöbbet belõle, egyes NASA elképzelések szerint, a hajó magjában lenne egy vízzel körülvett helység, amibe vészhelyzet esetén (napkitörés, ionvihar (star trek rulz , stb) bemennének. 5-6 ember esetében ez azért nem kis mennyiségû vizet feltételez.
© Akitlosz2004. 10. 15.. 08:03||#22
Egy terv:
Indulás a Marsra:
2014.02.01
Érkezés a Marsra
2014.07.01
Odaút idõtartama 150 nap (Maximum 180 napos pályákkal számolnak)
Marson tartózkodás 619 nap
Indulás a Marsról a Földre
2016.03.11.
Érkezés a Földre
2016.06.29.
Visszaút idõtartama 110 nap
Ezek gyors, magasabb energiaszükségletû pályák.
Ûrhajó tömege 200-225 tonna
Személyzet 6 fõ. (Valószínûleg nemzetközi személyzet)
Hordozó eszköz
Az orosz Enyergijánál még mindig nincs jobb. Jelenleg a maximális 8 darab segédrakétával 175 tonnás hasznos terhet tud felvinni. (Ariane V 20 tonnát)
A Nasa képeken amerikai zászlós, szöveges ûrhajók láthatóak cirill betûs Enyergija rakéták hátán.

Elõbb 3 teherszállító ûrhajó megy energiaminimumos pályán és robotok elõkészítik a bázist. S csak utána megy az embereket is szállító ûrhajó, ha minden rendben ment addig. Ez elég szállító kapacitás szerintem. Alaposan ki van számolva minden. Nem hiszem, hogy szomjan halnának.
© [NST]Cifu2004. 10. 14.. 23:00||#21
A desztillált vízbõl bármit lehet csinálni, pl. az ûrsiklón az élelmiszerek többsége dehidratálva (végülis kiszárítva) vannak csomagolva, csak vizet adnak hozzá, esetleg megmelegíteni, és már is lehet õket fogyasztani. A víz pedig az energiaellátásért felelõs hidrogén-oxigén üzemanyagcellákban keletkezõ desztillált víz...

Már jóideje létezik annak a technológiája, hogy akár a legzavarosabb szennyvízet is megtisztítsák, akár ivóvíz tisztaságúvá (különféle aktív szûrõk, bioreaktorok), de az ember finnyás, és az ûrhajósok nem különösebben örülnek annak, ha a saját feldolgozott szennyvizüket kell újra elfogyasztani. Az ûrállomásokon pedig az energiaellátást nem üzemanyagcellákkal, hanem napelemekkel biztosítják, tehát egy-egy misszió esetén többszáz kg vizet kell biztosítani a fedélzeten, amelynek a jó része (vagy az egésze? nem tudom most pontosan) feldolgozattlan marad. Ez az ûrállomáson még viszonylag kissebb probléma, de egy Mars-expediciónál, ahol két évre való vízet kellene magukkal vinni, ez önmagában több tonna terhet jelentene. Ez egy olyan missziónál, ahol legóvatosabb becslések szerint is egyetlen kg teher eljuttatásra a marsra leglább 100.000 $-ba kerül, elfogadhatattlan...
© HUmanEmber41st2004. 10. 14.. 22:01||#20
Bocsi, de ezt hol olvastad?
Hát nem tudom, desztillált vizet inni jó másfél évig...erre vonatkozóan végeztek kísérletet?
© bandia2004. 10. 14.. 09:32||#19
Hát nem éppen😊 Kicsit nézd meg jobban õket😊
© Akitlosz2004. 10. 14.. 09:29||#18
Nem kell ennyi cuccot vinni. A víz újrahasznosítható. Fent befolyik, lent kifolyik, egy kis tisztítás és újra tiszta víz lesz belõle.

Aztán, ha jól tudom egy embert szállító ûrhajó fél év alatt a Marsra ér, mert az már nem energiaminimumos pályán fog haladni. A Marson robotok által elõkészített bázis várja õket és egy csomó cucc, nem az õ ûrhajójuk visz mindent.

Aztán az élelem nagy részét, és az üzemanyagot is visszafelé, ott helyben termelik meg. Már most zajlik egy csomó kísérlet arra, hogy hogy fejlõdnének a növények a Marson. Amelyek ugye nem csak tápláléknak jók, de oxigént is termelnek. A Nap a Marson is süt, fotoszintetizálni tudnak.