Hunter
Semmi köze a Neander-völgyieknek a ma emberéhez?
Kutatók összehasonlították a modern és az ősi ember koponyáit a Neander-völgyiekkel valamint a nem ember főemlősökével, beleértve a csimpánzokat, gorillákat és páviánokat. A végkövetkeztetés: az ember legalább annyira különbözik a Neander-völgyiektől, mint a gorilláktól.
Az összehasonlító tanulmány szerint valószínűtlen hogy a Neander-völgyiek ősi csoportja a ma élő ember elődje lett volna. A tudósok hosszú ideje vitáznak a modern ember rokonságán a Neander-völgyiekkel, a zömök, erőteljes vadászokkal, akik 100.000 évig uralták Európát mielőtt a modern ember érkezésével kihaltak volna.
A Neander-völgyi és a mai ember arca profilból
Az új tanulmány - melyet Katerina Harvati, a New York Egyetem antropológusa vezetett - 15 alapvető ismertetőjegyet vizsgált a Neander-völgyiek, a korai modern emberek, a jelenlegi emberek és más főemlős fajok koponyáján és arcán. A kutatásban kimutatták, hogy az emberek és a Neander-völgyiek között mért különbségek jóval nagyobbak, mint ami egy-egy csoport alfajai között felfedezhető lenne, ami azt jelzi, hogy a Neander-völgyi nem az ember egyik alfaja volt. Mitöbb a különbség nagyobb volt, mint amit az ember és a hozzá köthető főemlősök között találtak.
Bár Harvat szerint az elemzés "nem zárhatja ki teljes mértékben" az ember és a Neander-völgyiek kapcsolatát, erőteljesen arra utal, hogy két külön fajról van szó.
Jelentése csupán négy hónappal azután készült el, hogy Erik Trinkais a St.Louis-i Washington Egyetem antropológusa bejelentette felfedezését egy romániai barlangban talált álkapocs-csontról, ami a legkorábbi emberre utaló bizonyíték Európában. Az álkapocs-csont 34.000-36.000 éves lehet, ez nagyjából egybeesik azzal az idővel, amikor az ember átfedte a Neander-völgyieket. A csontról megállapították, hogy hasonló jellemvonásokkal rendelkezik mint a korai modern emberé, azonban egyes vonások lehetséges Neander-völgyi kapcsolatról árulkodnak, állítják a kutatók. Ez a Neander-völgyiekkel való keveredés lehetőségére utal.
Tavaly márciusban Richard G. Klein, a Stanford Egyetem kutatója által végzett DNS vizsgálatok azt mutatták, hogy a Neander-völgyiek és az ember közös őssel rendelkezik, arra azonban nincs bizonyíték, hogy a két faj nagyobb számban kereszteződött volna, ami azt jelenti, hogy amikor a Neander-völgyiek kihaltak, akkor génjeiket is magukkal vitték.
Egy 2002-ben megjelent tanulmány mégis arra utal, hogy a mai emberek génjeiben felfedezhetők a Neander-völgyiek és más az emberi faj kihalt ágainak génmaradványai.
Az Alan R. Templeton biológus által készített jelentés szerint legalább két jól elkülöníthető emberi kivándorlás volt Afrikából, az első 420.000-840.000 évvel ezelőtt, a második pedig 80.000-150.000 évvel ezelőtt zajlott. Templeton publikációja szerint a legutóbbi vándorlás, de feltehetően mindkettő, nem "cserefolyamat" volt. A DNS bizonyítékok alapján sokkal inkább kereszteződésről beszélhetünk.
Az összehasonlító tanulmány szerint valószínűtlen hogy a Neander-völgyiek ősi csoportja a ma élő ember elődje lett volna. A tudósok hosszú ideje vitáznak a modern ember rokonságán a Neander-völgyiekkel, a zömök, erőteljes vadászokkal, akik 100.000 évig uralták Európát mielőtt a modern ember érkezésével kihaltak volna.
A Neander-völgyi és a mai ember arca profilból
Az új tanulmány - melyet Katerina Harvati, a New York Egyetem antropológusa vezetett - 15 alapvető ismertetőjegyet vizsgált a Neander-völgyiek, a korai modern emberek, a jelenlegi emberek és más főemlős fajok koponyáján és arcán. A kutatásban kimutatták, hogy az emberek és a Neander-völgyiek között mért különbségek jóval nagyobbak, mint ami egy-egy csoport alfajai között felfedezhető lenne, ami azt jelzi, hogy a Neander-völgyi nem az ember egyik alfaja volt. Mitöbb a különbség nagyobb volt, mint amit az ember és a hozzá köthető főemlősök között találtak.
Bár Harvat szerint az elemzés "nem zárhatja ki teljes mértékben" az ember és a Neander-völgyiek kapcsolatát, erőteljesen arra utal, hogy két külön fajról van szó.
Jelentése csupán négy hónappal azután készült el, hogy Erik Trinkais a St.Louis-i Washington Egyetem antropológusa bejelentette felfedezését egy romániai barlangban talált álkapocs-csontról, ami a legkorábbi emberre utaló bizonyíték Európában. Az álkapocs-csont 34.000-36.000 éves lehet, ez nagyjából egybeesik azzal az idővel, amikor az ember átfedte a Neander-völgyieket. A csontról megállapították, hogy hasonló jellemvonásokkal rendelkezik mint a korai modern emberé, azonban egyes vonások lehetséges Neander-völgyi kapcsolatról árulkodnak, állítják a kutatók. Ez a Neander-völgyiekkel való keveredés lehetőségére utal. Tavaly márciusban Richard G. Klein, a Stanford Egyetem kutatója által végzett DNS vizsgálatok azt mutatták, hogy a Neander-völgyiek és az ember közös őssel rendelkezik, arra azonban nincs bizonyíték, hogy a két faj nagyobb számban kereszteződött volna, ami azt jelenti, hogy amikor a Neander-völgyiek kihaltak, akkor génjeiket is magukkal vitték.
Egy 2002-ben megjelent tanulmány mégis arra utal, hogy a mai emberek génjeiben felfedezhetők a Neander-völgyiek és más az emberi faj kihalt ágainak génmaradványai.
Az Alan R. Templeton biológus által készített jelentés szerint legalább két jól elkülöníthető emberi kivándorlás volt Afrikából, az első 420.000-840.000 évvel ezelőtt, a második pedig 80.000-150.000 évvel ezelőtt zajlott. Templeton publikációja szerint a legutóbbi vándorlás, de feltehetően mindkettő, nem "cserefolyamat" volt. A DNS bizonyítékok alapján sokkal inkább kereszteződésről beszélhetünk.