SG.hu·

Láthatáron a gyémánt alapú félvezetők

A japán kormányzat néhány nagyvállalattal karöltve 2003-ban olyan kutatási és fejlesztési munkálatokba kezd, melyek célja a gyémánt alapú félvezetők előállítása. Szakértők szerint ezen újgenerációs félvezetők minden korábbinál nagyobb sebességre lehetnek képesek, és egy nap talán arra is képesek lesznek, hogy a jelenleg széles körben használatos szilícium alapú félvezetők helyébe lépjenek. A fejlesztési munkálatokat a távol-keleti ország gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztériuma alá tartozó NEDO (New Energy and Industrial Technology Development Organization) nevezetű szervezet fogja összehangolni, mely a jövő esztendő áprilisában mintegy hatmillió dolláros kezdőösszeggel indítja be a várhatóan több évig tartó kutatásokat.

Hideyo Okushi, az AIST (Advanced Industrial Science and Technology) egyik vezető kutatója az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a gyémánt alapú félvezetők működésük közben akár 1000 Celsius fokos hőmérsékletet is képesek lesznek elviselni, szemben a jelenlegi szilícium alapú félvezetőkkel, melyek 150 Celsius fokos hőmérséklet felett már működésképtelenek. Okushi minden bizonnyal tudja, mit beszél, többek közt már csak azért is, mert az elmúlt években több olyan kutatásban is részt vett, mely a gyémánt alapú félvezetők kifejlesztésével foglalkozott. Okushi hangsúlyozta, hogy az újgenerációs félvezetők egyrészt minden korábbinál magasabb frekvencián, óriási sebességgel működhetnek, másrészt pedig magas hőmérsékletű helyeken is felhasználhatók lesznek, így például akár a gépjárművekben található motorokba is be lehet majd integrálni őket.

Okushi elmondta, hogy bár a gyémánt alapú félvezetőkkel kapcsolatos fejlesztések már eddig is jól haladtak, és várhatóan a jövőben is jól fognak haladni, még legalább húsz esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy a gyémánt alapú félvezetők a jelenlegi szilícium alapú társaik helyébe léphessenek. Az újgenerációs félvezetők kapcsán az egyik legnagyobb nehézséget a roppant magas költségek jelentik, hiszen egy néhány négyzetmilliméteres gyémánt alapú félvezető jelenleg több száz dollárba kerül, míg egy hasonló méretű szilícium alapú félvezető lényegében pár centből előállítható.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Rive2003. 01. 06.. 13:23||#36
Csak, hogy online hozzászólásom is legyen...
© Omegared2002. 12. 31.. 11:16||#24
Elég nagy és kémiát, fizikát tanulok, és jár a Nature magazin,
És abban nem szoktak kacsát írni...
Ha lenne kis eszed utánnanéznél mielött okoskodsz kispajtás
© Omegared2002. 12. 30.. 18:49||#22
Nirtogén:
http://www.supergames.hu/cikk.php?cid=15800
© whitehawk2002. 12. 30.. 16:42||#21
Döbbenetes. Már nem azért, de nyilván nem azon okból támogat a japán kormány egy kutatást, mert fölöslegesen el akarnak költeni egy csomó zsét. "Hõ itt van gyémánt alapú félvezetõ prodzsekt támogassuk! Az mindegy, hogy megvalósítható-e csak mutasson jól a kiadások résznél!" Talán mielõtt elkezdték, utánajártak, és megnézték, hogy eddig mit tudtak felmutatni, mik a lehetõségek. Nyilván megkérdeztek tudósokat stb. Az iskolában meg nem mindig tanítanak meg mindent, mer az bonyolult lenne, azon a szinten meg nem kell, vagy azért mert a tankönyv nem tart lépést, (meg a tanár se) a tudomány fejlõdésével.
© papabear2002. 12. 30.. 00:51||#18
"így például akár a gépjármûvekben található motorokba is be lehet majd integrálni õket."
ehehehe
milyen motor lesz majd akkor, az az érdekes...
:o)
© Omegared2002. 12. 29.. 18:56||#16
Lola:
Nitrogén egy gáz ugye?
Magas nyomásnak kitéve elõször folyékony állapotba kerül (biztos láttad már), tovább emelve a nyomást egy félvezetõképességgel (!) rendelkezõ szilárd anyaggá alakul, amely nem veszti el halmazállapotát a nyomás normális szintre vételékor sem...
Ha nem hiszed nézz utána...

A gyémánt mint olyan gyenge vezetõ, de más vegyületekkel (arzén, szelén) szennyezve növelhetõ vezetõképessége. A gyémánt kritikus hõmérséklete kb. 1500 Celsius Fok környékén van amikoris spontán grafittá alakul (1000 fok még csak nem is sok neki..., méghogy elég... talán neked kéne kissé visszamenni az iskolapadba Lola ).Köbös lapcentrált rácsszerkezetû kristály. A grafit azért vezeti jól az áramot mivel a benne lévõ szénatomoknak nincs lekötve minden elektronjuk. Hexagonális kristályrácsa van. Ezért lehet írni vele, mivel a kristályrácsai síkban rendezõdnek, ezek pedig könnyen elszakadnak egymástól.

Az 1Ghz-s korlátról. Az a szilícium amit ma használnak összetételében jelentõsen eltér a pár évvel ezelött használatossal.
Az akkori összetétel nem tette lehetõvé ilyen nagy órajelen futó integrált áramkörök építését...
De mint annyi mindent a mérnökök, tudósok megcáfolnak, létrehoznak. Gondolj bele Lola: Pár éve teljességgel elkébzelhetetlen volt egy ma mezeinek számító 40-80 Gbyte méretû HDD, vagy a réz alapú processzor. Ezzel a hozzáállással vívod ki (és még sokan mások is 😞 ) azt a lenézõ tekintélyt, amit más fórumok látogatói tanusítanak a Supergames fórumjával szemben.
Neked nem az amisok köztt lenne a helyed?

Manapság az a baj hogy minden ök*r nethez jut és teszi az agyát mindenhol... Akinek nem inge ne vegye magára...

A többiektõl elnézést kérek, de néha kiborítanak az ilyen emberek...

Bye: Omegared


Ps. Ha Edison nem találja fel az izzót, ma gyertyánál néznénk a TV-t. 😄
© Vik19842002. 12. 29.. 18:01||#15
"ezt hol 'tanították' neked"
Kedves lola. Nekünk is tanitották (egy informatikai középiskolában) ezt az 1GHz-s marhaságot. Mi meg el is hittük.
© Devla2002. 12. 29.. 01:08||#7
A grafit is szenbol van, megis vezeti az aramot. Mondjuk tudomasom szerint a gyemant pont nem 😊
© DeXoSZ2002. 12. 29.. 00:21||#6
Már nemazért, de tudtommal a gyémánt "kicsivel" értékesebb a szilíciumnál...
© JTBM2002. 12. 28.. 18:31||#2
Nem Magyarországban kellene gondolkozni, hanem Európában. Az USA-ban sem sír egyetlen Iowa-i lakos, hogy miért nincs saját NASA-juk.