Láthatáron a gyémánt-alapú félvezetők

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#36
Csak, hogy online hozzászólásom is legyen...
Omegared
#24
Elég nagy és kémiát, fizikát tanulok, és jár a Nature magazin,
És abban nem szoktak kacsát írni...
Ha lenne kis eszed utánnanéznél mielött okoskodsz kispajtás

Omegared
#22
Nirtogén:
http://www.supergames.hu/cikk.php?cid=15800

#21
Döbbenetes. Már nem azért, de nyilván nem azon okból támogat a japán kormány egy kutatást, mert fölöslegesen el akarnak költeni egy csomó zsét. "Hõ itt van gyémánt alapú félvezetõ prodzsekt támogassuk! Az mindegy, hogy megvalósítható-e csak mutasson jól a kiadások résznél!" Talán mielõtt elkezdték, utánajártak, és megnézték, hogy eddig mit tudtak felmutatni, mik a lehetõségek. Nyilván megkérdeztek tudósokat stb. Az iskolában meg nem mindig tanítanak meg mindent, mer az bonyolult lenne, azon a szinten meg nem kell, vagy azért mert a tankönyv nem tart lépést, (meg a tanár se) a tudomány fejlõdésével.
papabear
#18
"így például akár a gépjármûvekben található motorokba is be lehet majd integrálni õket."
ehehehe
milyen motor lesz majd akkor, az az érdekes...
:o)
Omegared
#16
Lola:
Nitrogén egy gáz ugye?
Magas nyomásnak kitéve elõször folyékony állapotba kerül (biztos láttad már), tovább emelve a nyomást egy félvezetõképességgel (!) rendelkezõ szilárd anyaggá alakul, amely nem veszti el halmazállapotát a nyomás normális szintre vételékor sem...
Ha nem hiszed nézz utána...

A gyémánt mint olyan gyenge vezetõ, de más vegyületekkel (arzén, szelén) szennyezve növelhetõ vezetõképessége. A gyémánt kritikus hõmérséklete kb. 1500 Celsius Fok környékén van amikoris spontán grafittá alakul (1000 fok még csak nem is sok neki..., méghogy elég... talán neked kéne kissé visszamenni az iskolapadba Lola ).Köbös lapcentrált rácsszerkezetû kristály. A grafit azért vezeti jól az áramot mivel a benne lévõ szénatomoknak nincs lekötve minden elektronjuk. Hexagonális kristályrácsa van. Ezért lehet írni vele, mivel a kristályrácsai síkban rendezõdnek, ezek pedig könnyen elszakadnak egymástól.

Az 1Ghz-s korlátról. Az a szilícium amit ma használnak összetételében jelentõsen eltér a pár évvel ezelött használatossal.
Az akkori összetétel nem tette lehetõvé ilyen nagy órajelen futó integrált áramkörök építését...
De mint annyi mindent a mérnökök, tudósok megcáfolnak, létrehoznak. Gondolj bele Lola: Pár éve teljességgel elkébzelhetetlen volt egy ma mezeinek számító 40-80 Gbyte méretû HDD, vagy a réz alapú processzor. Ezzel a hozzáállással vívod ki (és még sokan mások is 😞 ) azt a lenézõ tekintélyt, amit más fórumok látogatói tanusítanak a Supergames fórumjával szemben.
Neked nem az amisok köztt lenne a helyed?

Manapság az a baj hogy minden ök*r nethez jut és teszi az agyát mindenhol... Akinek nem inge ne vegye magára...

A többiektõl elnézést kérek, de néha kiborítanak az ilyen emberek...

Bye: Omegared


Ps. Ha Edison nem találja fel az izzót, ma gyertyánál néznénk a TV-t. 😄

Vik1984
#15
"ezt hol 'tanították' neked"
Kedves lola. Nekünk is tanitották (egy informatikai középiskolában) ezt az 1GHz-s marhaságot. Mi meg el is hittük.

Néha összeszavakat a keverem

#7
A grafit is szenbol van, megis vezeti az aramot. Mondjuk tudomasom szerint a gyemant pont nem 😊

DeXoSZ
#6
Már nemazért, de tudtommal a gyémánt "kicsivel" értékesebb a szilíciumnál...
#2
Nem Magyarországban kellene gondolkozni, hanem Európában. Az USA-ban sem sír egyetlen Iowa-i lakos, hogy miért nincs saját NASA-juk.