A Microsoft-rivális szoftverfejlesztők évek óta az Internet Explorer egyeduralmának megtörésén fáradoznak, az általuk célba vett felhasználóknak jelenleg azonban mégsincs igazi választási lehetőségük. A kérdésnek jóval több oldala van, mint amit a redmondi (Washington állam) székhelyű Microsoft riválisai a társaság ellen folytatott peres ügyekben a közelmúltban a felszínre hoztak.

Az Internet Explorer (IE) webböngésző szoftver rivális megoldásaihoz kapcsolódó egyik legironikusabb történet központi szereplője Jim Clark. Clark a Netscape Communications társalapítója volt 1994-ben, és a Netscape Navigator böngészővel egy olyan megoldás hátterében állt, amely valódi alternatívát kínált a Microsoft saját böngészőjének

A Shutterfly online fotónyomtatási szolgáltatást szintén Jim Clark alapította. A dologban semmi meglepő nincs egészen addig, amíg a felhasználó meg nem látogatja a szolgáltatás weboldalát, ahol egy figyelmeztetéssel szembesül: a Netscape böngésző 6-os, és újabb verzióit nem támogatja, ezért a szoftver felhasználói olyan problémákba ütközhetnek, amelyek Internet Explorer használata esetén elkerülhetőek. A Shutterfly elfogultsága több, mint ironikus, ugyanakkor élethű képet fest a weboldalak, illetve webböngészők jelenlegi helyzetéről. Az utóbbi időben jól megfigyelhető egy tendencia, mely szerint egyes weboldalak egyoldalúan az Internet Explorerhez fejlesztik rendszerüket. Mindez - tekintve az IE vezető pozícióját - valójában nem meglepő, az viszont már tényleg megdöbbentő, ahogy némely oldalak a többi böngésző felhasználói táborához viszonyulnak. Szabványok ide vagy oda, a legtöbb oldal egyoldalúan az Internet Explorerhez készül, a szabványokat betartó riválisok, mint a Netscape, a Mozilla, az Opera, vagy az iCab pedig minimális támogatást élveznek a weblapok részéről.

- Bizonyos oldalak azt mondják: "Csak azok a felhasználók érdekelnek minket, akik ezt a böngészőt használják" - mondta Janet Daly, a World Wide Web Consortium (W3C) egyik képviselője. - Ez óriási hiba a részükről. A webböngésző egy alapeszköz, amely információ elérésére készült függetlenül attól, hogy ki készítette azt az információt, vagy milyen fejlesztőeszközt használt hozzá - folytatta Daly. A webes fejlesztők felé irányuló felhívás, amely a webes szabványok támogatására szólít fel, újult erőre kapott az IE riválisok közelmúltbeli felszínre törése miatt. Bár az Internet Explorer a felmérések szerint legalább 85 százalékos piaci részesedéssel bír, a riválisok újból támadásba lendültek a megoldás vezető pozíciójának megszerzéséért.

A világ egyik legnagyobb médiatársaságaként ismert AOL Time Warner, amely 1999-ben mintegy 4,2 milliárd dollárért vásárolta meg a Netscape-et, a közelmúltban újult erővel kezdte támogatni a korábban kissé hanyagolt társaságot, illetve megoldásait. A médiaóriás első alkalommal teszteli alapértelmezett megoldásként a Netscape böngészőt CompuServe és America Online szolgáltatásán, miután egy korábbi megállapodás értelmében évekig az Internet Explorert támogatta. Az AOL Time Warner még polgári pert is indított a Microsoft ellen, mivel a szoftveróriás állítólag illegális tevékenységet folytat böngészőjével kapcsolatban.

A Netscape testvéreként ismert Mozilla a közelmúltban érkezett el első végleges változatához, a négyévnyi fejlesztőmunka eredményeként megszületett Mozilla 1.0-hoz. A többiek, mint az Opera, szintén egyre több támogatót szereznek, így nagyobb a választási lehetőség, mint valaha. Kérdés azonban, hogy igazi választási lehetőségről van szó, vagy mindez csak látszólagos. A szakértők többsége szerint a hangsúly a weblapok fejlesztőin van. Miközben a webböngészők piacán egyre erősebb konkurenciaharc kezd kialakulni, az Internet Explorer riválisainak a sikerhez le kell győzniük azt a hozzáállást, amellyel a fejlesztők a weboldalakat jelenleg létrehozzák. Az alternatív böngészők készítőinek létérdeke, hogy meggyőzzék a webes fejlesztőket arról, valóban értelme van az olyan technológiák támogatásának, amelyeket jelenleg viszonylag kevesen használnak. A Shutterfly esete meglehetősen ironikus és figyelemfelkeltő, de korántsem egyedi. Számtalan más weboldal létezik, amely hasonlóképp különbséget tesz a felhasználók között. A felhasználók gyakorlatilag folyamatosan olyan üzenetekbe botlanak az egyes weboldalakon, amelyek az IE-rivális böngészők támogatásának hiányára figyelmeztetnek, és a szoftveróriás megoldásának használatát javasolják a hibák és hiányosságok kiküszöbölése érdekében. A szakértők szerint az efféle üzenetek a "régi szép időkre" emlékeztetnek, amikor a weboldalak a "Netscape-hez fejlesztve" és "Internet Explorer alá optimalizálva" üzeneteket lengették.

A legszembetűnőbb megkülönböztetést azonban maga a Microsoft követte el még tavaly novemberben, amikor a társaság egyszerűen kizárta az IE-rivális böngészőket MSNBC.com híroldaláról, óriási felháborodást kiváltva ezzel. A lépést olyan vádak követték, amelyek szerint a társaság az Internet Explorer dominanciájára építve még inkább ki akarja szorítani a riválisokat.

A böngészők weboldalakkal való kompatibilitásának jelenlegi állása jól láthatóvá teszi a szabványok céljait, és az ezekkel szemben álló valóságot. Bár a legújabb böngészők nagyjából megfelelnek a W3C ajánlásainak, a weboldalak többségét kizárólag az Internet Explorernek megfelelően alakítják ki a fejlesztők. Mindez azt jelenti, hogy a korábbi vádló-vádlott szerepkör épp ellenkezőjére változott.

Néhány évvel ezelőtt éppen a webes fejlesztők fogtak össze a böngészőprogramok készítői - egész pontosan a Microsoft és a Netscape ellen -, hogy szabványosítsák szoftvereiket. A jelenlegi problémák azonban már szinte minden esetben a webes fejlesztők rovására írhatók, akik kifejezetten az Internet Explorerhez készítik oldalaikat. Mindezt ráadásul a szabványügyi testületek is alátámasztják. Ez az ördögi kör a kisebb böngészőprogramok számára. Mivel felhasználói táboruk kicsi, a fejlesztők nem készítenek hozzájuk weboldalakat, és nem tesztelik a megoldásokkal való együttműködést. A felhasználók a kompatibilitás hiánya, vagyis a weboldalak látogatása során felmerülő kompatibilitási problémák miatt ugyanakkor kénytelenek az Internet Explorerre váltani, ezért elpártolnak a megoldástól. Az alternatív böngészők, mint például a Netscape, Mozilla, vagy Opera felhasználói gyakorlatilag minden weboldalt elérhetnek a világhálón. A probléma általában az összetettebb funkciók elérésénél kezdődik, amelyek a legtöbb esetben már nem működnek megfelelően.


- A Web egy zavaros hely, és nem fogsz olyan böngészőt találni, amely minden weboldalt megfelelően jelenít meg - mondta Hakon Lie, az Opera technikai igazgatója. - Bizonyos mértékben minden böngészőprogram érintett ebben a problémában - tette hozzá. Egyes szoftverek alkalmazása esetén azonban csak kevésbé, míg más megoldásokkal nagyobb mértékben fordulnak elő ilyen esetek. Az Opera azonos elnevezésű webböngészője sajnos a problémásabb megoldások közé tartozik, és több népszerű weboldallal is gondjai akadnak. A Netscape a drasztikus megközelítést választotta a problémára, és figyelemmel kíséri, mely oldalak okoznak gondot Gecko kódnevű megjelenítő motorjának. A társaság a problémás esetekben megkéri az adott oldal adminisztrátorát a hiba kiküszöbölésére, a Geckóval való együttműködés biztosítására.

A két évvel ezelőtt alapított közös Netscape-Mozilla csoport megvizsgálta a világháló 1700 legforgalmasabb weboldalát, hogy megállapítsák az oldalak kompatibilitását az új Gecko motorral. Amikor a projekt elkezdődött, az oldalak alig 60 százaléka működött hibátlanul a Gecko alatt, mára azonban a Netscape állítása szerint ez a szám 98 százalékra emelkedett. - Komoly figyelmet fordítottunk a kompatibilitást biztosító projektre - mondta a Netscape egyik képviselője. - Természetesen továbbra is együtt fogunk működni az egyéni és üzleti oldalak készítőivel, hogy biztosítsuk a Gecko támogatását - tette hozzá a képviselő.

Lie saját elmondása szerint, amikor Opera alól böngészett, mintegy harminc olyan weboldallal találta szembe magát, amely nem működött megfelelően a társaság böngészőprogramja alatt. A vezető szerint azonban az Internet Explorer is hibásan jelenít meg egyes oldalakat. A különbség az, hogy az Internet Explorerhez kapcsolódó problémákat a weboldalak fejlesztői néhány óra, esetleg pár nap alatt kijavítják. Ha egy oldal az Operával, illetve a Mozillával nem működik megfelelően, a hiba kijavítása általában elhúzódik, ha egyáltalán megtörténik, mondta Lie. A helyzetet jól tükrözi a Shutterfly esete. Az oldal egyszerűen kibiggyesztette, hogy melyik böngészőkkel nem kompatibilis, és ezzel részéről meg is oldotta a problémát. - Mi a felhasználóinkra hallgatunk, és azt tesszük, amit ők szeretnének - mondta Whitney Brown, a Shutterfly egyik képviselője. - Alig van néhány felhasználónk, aki Operát használ. A legtöbben Internet Explorerrel szörfölnek, a második legnagyobb tábora pedig a Netscape-nek van - folytatta Brown hozzátéve, hogy az oldalt általános felhasználók látogatják, akik a legtöbb esetben nem hajlanak az IE-rivális böngésző megoldások alkalmazása felé. A társaság weboldala, amelyre az elmúlt hetekben került fel a Netscape 6.x inkompatibilitására való figyelmeztetés, hibátlanul működik a böngésző korábbi verzióival, sőt az elmúlt napokra a Netscape 6.x támogatás is elkészült, de továbbra sincs támogatás Operához, illetve a még kevésbé ismert megoldásokhoz.

A webes szabványok támogatói a problémak fő okaként a webes fejlesztők hozzáállását jelölik meg. Elmondásuk szerint az inkompatibilitásból eredő nehézségek elkerülhetők lennének, ha a fejlesztők nem építenének az Internet Explorer szabványon kívüli extráira, illetve az olyan, szintén nem szabványos automatizált megoldásokra, mint például az Adobe Systems webes fejlesztőrendszere. Bár a böngészőprogramok megfelelnek a szabványoknak, a webes fejlesztők továbbra is egyszerűbbnek tartják a kifejezetten Internet Explorerhez készülő oldalak készítését a nyílt szabványokhoz való igazodásnál. Ez azonban számos esetben olyan IE funkciók alkalmazását jelenti, amelyek nem szabványosak, és problémák forrásai lehetnek más böngészők alkalmazása esetén.

- Az Internet Explorer piaci ereje, amelyet a Microsoft a Windows operációs rendszer monopolhelyzetének illegális kihasználásával szerzett, arra ösztönzi a fejlesztőket, hogy felhasználják a megoldás extrafunkcióit - mondta Mitchell Baker, a Mozilla.org egyik vezetője. - Mi továbbra is arra kérjük a fejlesztőket, hogy ragaszkodjanak a szabványos megoldásokhoz, és távolodjanak el a szabadalmaztatott bővítésektől. Az Opera hasonló állásponton van, és szintén a Microsoftot, illetve a webes fejlesztőket hibáztatja a kialakult kellemetlen helyzetért. - Nem hárítok minden felelősséget a Microsoftra, bár tettek mindezért néhány dolgot - mondta Lie. - Most a webes fejlesztőkön a sor. Az ő feladatuk lenne, hogy leteszteljék az általuk elkészített oldalakat, és esetlegesen módosítsanak rajta néhány ponton a kompatibilitás biztosítása érdekében. Amennyiben a legösszetettebb funkciókat is alkalmazod, általában egy olyan weboldalt kapsz, amely nem működik minden böngészővel - folytatta az Opera technikai igazgatója.

Mivel a weblapok fejlesztése az utóbbi időben általában már nem kézzel, hanem automatizált fejlesztőeszközökkel történik, a felelősség egy része a fejlesztőrendszerek készítőire hárul, így például a Macromediára, az Adobe Systems-re, illetve a Microsoftra. Az erőfeszítés, hogy ezek az eszközök szabványos kódot készítsenek, számos akadályba ütközik. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a felhasználók jelentős része régi, a szabványoknak nem megfelelő böngészőprogramot használ. Amennyiben a kód a szabványok szerint épülne föl, ezek a felhasználók nem tudnák megjeleníteni a weboldalt.

Egyes weboldalak továbbra is a bugokkal telitűzdelt, hibás böngészőprogramokkal indokolják az esetleges inkompatibilitást. - Azt szeretnénk, ha egyszer megírnánk a kódot, és az minden böngészővel működne - mondta Russ Sanon, a Shutterfly minőségbiztosítási menedzsere. - Mindez azonban lehetetlen az egyes böngészőprogramok kialakítása miatt. Mi semmilyen szabadalmaztatott technológiát nem használunk, így minden, a W3C-nek megfelelő böngészővel működnie kellene oldalainknak - tette hozzá Sanon. Egyes szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy bár az Internet Explorerhez való fejlesztés rövidtávon kifizetődő lehet, a PC-n kívüli webböngészők megjelenésével mindezért súlyos árat kell majd fizetni.

A W3C legújabb ajánlásának megfelelő XHTML, amely a HTML utódjának tekinthető, elsősorban a mobiltelefonok, és PDA kéziszámítógépek limitált megjelenítési képességéhez való alkalmazkodást segíti elő. Mindez a legtöbb esetben azt jelenti, hogy a fejlesztő által elkészített oldal a mobil eszközökön automatikusan egyszerűbb változatban jelenik meg. Az asztali számítógépeken természetesen az eredeti, teljes verziót kapja a látogató. - Amennyiben a fejlesztés nem szabványosan folyik, könnyen lehet, hogy az egész munkát meg kell ismételni a mobil eszközök felé való nyitáshoz - állítja Daly a W3C testülettől. - Ha egy szabadalmaztatott, zárt technológiára építesz, amely nem biztosít áttelepítési lehetőséget a kéziszámítógépekre, akkor komoly problémával nézhetsz szembe - tette hozzá Daly.

Mások azonban elsősorban a Web nyílt jellegét féltik, utalva a szabványok és a valóság között állandóan fennálló szakadékra. - A kizárólag IE alól elérhető weboldalakkal a Web privatizációjának vagyunk tanúi - mondta Baker a Mozilla.org-tól. - Ez pedig egy veszélyes dolog. Egy olyan világ felé tartunk, ahol az Internet összes képességét egy szűrőn kell átjuttatni, amely mögött a Microsoft üzleti terve nyugszik - tette hozzá.