Franczy
AMD Athlon: hát ez "égő"!
A gondolom sokak által ismert Tom's Hardware website a napokban leközölt egy rendkívül érdekes, sokak által talán kissé "barbárnak" talált tesztet, mely nem máshoz, mint két AMD Athlon processzor idő előtti elhalálozásához vezetett.
Na nem arról van szó, hogy Tom barátunk a processzoroknak a balta feje ellen mutatott ellenállási tényezőjét szerette volna feltérképezni, hanem "csak" arról, hogy emberünknek az az ötlete támadt, hogy ideje lenne egy olyan tesztet készíteni, melyben fény derül arra, hogy vajon mi történik akkor, ha a napjainkban leginkább elterjedt processzorokról működés közben egy hirtelen mozdulattal eltávolítják a hűtőbordát, és ezzel együtt az arra szerelt hűtőventillátort. Valljuk be, ilyen eseményre a valós életben elég ritkán kerülhet sor, bár tény, hogy hallani lehetett már olyan esetekről, hogy a hozzá nem értő felhasználók helytelenül rögzített processzor-hűtőbordája működés közben elmozdult, leesett, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a jól rögzített hűtőborda ventillátora is bármikor leállhat.
Tom ebben az érdekes tesztjében négy elég elterjedt processzort vett górcső alá, egy 2 GHz-es Intel Pentium 4-et, egy 1 GHz-es, Coppermine magos Intel Pentium III-at, egy 1,4 GHz-es Thunderbird magos AMD Athlont, valamint egy 1,2 GHz-es Palomino magos AMD Athlon MP processzort.
A tesztek azt mutatták, hogy a hűtőborda egy gyors mozdulattal történő eltávolítását követően a 2 GHz-es Pentium 4-es processzorra épülő rendszer működése lelassult, de a számítógép ettől függetlenül működőképes maradt, a chip hőmérséklete pedig mindössze 29 C volt. Az Intel Pentium III-as tesztgép a barbár cselekedetet követően lefagyott ugyan, de a processzor nem szenvedett maradandó károsodást. Az Intel processzorok tehát nagyon jól vizsgáztak, azonban ez egyáltalán nem véletlen. A Pentium 4-es processzorokban található intelligens hőérzékelő képes arra, hogy adott esetben az órajelszorzó csökkentésével visszafogja a chip működési frekvenciáját, ezáltal pedig megmentse az elég drága processzor életét. A Pentium III-ba integrált hőérzékelő erre nem képes ugyan, de a működés megszakításával ez a chip is képes elejét venni az elfüstölésnek.
Az 1,4 GHz-es Athlon processzoros rendszer az "esemény" után azonnal lefagyott, a processzor azonban éppen ennek az ellenkezőjét tette, azaz kigyulladt, hőmérséklete pedig 370 C-ra emelkedett. Az 1,2 GHz-es frekvenciájú rendszer ugyancsak lefagyott, a chip ugyancsak elfüstölt, a processzor hőmérséklete pedig 300 C-ra emelkedett. A történtek azzal magyarázhatóak, hogy az 1,4 GHz-es Athlon semmilyen hővédelemmel nem rendelkezik, a Palomino magos Athlon MP-be integrált hőszenzor pedig csak a fokonként történő hőmérsékletemelkedések ellen hatásos, tehát az 50-60 C-ról egy pillanat alatt 300 C-ra történő felhevülés ellen teljesen tehetetlen.
Na nem arról van szó, hogy Tom barátunk a processzoroknak a balta feje ellen mutatott ellenállási tényezőjét szerette volna feltérképezni, hanem "csak" arról, hogy emberünknek az az ötlete támadt, hogy ideje lenne egy olyan tesztet készíteni, melyben fény derül arra, hogy vajon mi történik akkor, ha a napjainkban leginkább elterjedt processzorokról működés közben egy hirtelen mozdulattal eltávolítják a hűtőbordát, és ezzel együtt az arra szerelt hűtőventillátort. Valljuk be, ilyen eseményre a valós életben elég ritkán kerülhet sor, bár tény, hogy hallani lehetett már olyan esetekről, hogy a hozzá nem értő felhasználók helytelenül rögzített processzor-hűtőbordája működés közben elmozdult, leesett, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a jól rögzített hűtőborda ventillátora is bármikor leállhat.
Tom ebben az érdekes tesztjében négy elég elterjedt processzort vett górcső alá, egy 2 GHz-es Intel Pentium 4-et, egy 1 GHz-es, Coppermine magos Intel Pentium III-at, egy 1,4 GHz-es Thunderbird magos AMD Athlont, valamint egy 1,2 GHz-es Palomino magos AMD Athlon MP processzort.
A tesztek azt mutatták, hogy a hűtőborda egy gyors mozdulattal történő eltávolítását követően a 2 GHz-es Pentium 4-es processzorra épülő rendszer működése lelassult, de a számítógép ettől függetlenül működőképes maradt, a chip hőmérséklete pedig mindössze 29 C volt. Az Intel Pentium III-as tesztgép a barbár cselekedetet követően lefagyott ugyan, de a processzor nem szenvedett maradandó károsodást. Az Intel processzorok tehát nagyon jól vizsgáztak, azonban ez egyáltalán nem véletlen. A Pentium 4-es processzorokban található intelligens hőérzékelő képes arra, hogy adott esetben az órajelszorzó csökkentésével visszafogja a chip működési frekvenciáját, ezáltal pedig megmentse az elég drága processzor életét. A Pentium III-ba integrált hőérzékelő erre nem képes ugyan, de a működés megszakításával ez a chip is képes elejét venni az elfüstölésnek.
Az 1,4 GHz-es Athlon processzoros rendszer az "esemény" után azonnal lefagyott, a processzor azonban éppen ennek az ellenkezőjét tette, azaz kigyulladt, hőmérséklete pedig 370 C-ra emelkedett. Az 1,2 GHz-es frekvenciájú rendszer ugyancsak lefagyott, a chip ugyancsak elfüstölt, a processzor hőmérséklete pedig 300 C-ra emelkedett. A történtek azzal magyarázhatóak, hogy az 1,4 GHz-es Athlon semmilyen hővédelemmel nem rendelkezik, a Palomino magos Athlon MP-be integrált hőszenzor pedig csak a fokonként történő hőmérsékletemelkedések ellen hatásos, tehát az 50-60 C-ról egy pillanat alatt 300 C-ra történő felhevülés ellen teljesen tehetetlen.