SG.hu·
A NASA nem értett egyet a holdra szállással
Egy 1962. november 21-én készült hangfelvételt a nyilvánosság elé tártak, miszerint a NASA nem értett egyet John F. Kennedy elnökkel az akkori időszak első számú célkitűzésében, azaz a Szovjetunió megelőzésében az űrkutatás terén az első ember Holdra juttatásával.
A felfokozott hangulatú eszmecserén, melyet Kennedy a NASA vezetőjével, James Webb-bel folytatott, az elnök megkérdezte az űrhivatal főnökét, hogy egyetért e vele az ügy kiemelt fontosságában.
"Nem, uram" - hangzott a válasz. "Szerintem ez EGYIKE a legfontosabb programoknak".
Webb kifejtette, hogy a NASA fontosabbnak tartotta a Hold környezetének tanulmányozását és természeti erőinek megismerését, a holdra lépés csak ezután következhetett volna. Helyettesével, Robert Seamans-szel együtt úgy tartották, hogy az Apolló űrprogramnak az ember Holdon való munkakörülményeinek feltérképezését kellett volna célként kitűznie, tudományos kutatás formájában. Ezután fejlesztettek volna ki olyan technológiát, ami egyéb nemzeti érdekeknek is megfelelt volna az űrkutatás terén, nem csupán erre az egy küldetésre összpontosít. Kennedy azt bizonygatta, hogy a holdra szállás ugyanezt az eredményt hozná.
A John F. Kennedy Könyvtár az elnöki döntéshozatal példájaként adta ki a megbeszélés 73 perces vágatlan felvételét. A kabinet teremben lezajlott megbeszélésen jelen volt Kennedy, Webb, Seamans, Lyndon Johnson alelnök, David E. Bell a pénzügyi tárca vezetője illetve további hat hivatalos személy a NASA illetve az elnök részéről.
Elsőként Webb fejtette ki aggodalmát, mivel egyáltalán nem tudták, vajon az emberi szervezet életképes lenne-e a Holdon, továbbá "semmit nem tudunk a Hold felszínéről" szögezte le a NASA vezető. Kennedy és a kabinet plusz költségvetést szavazott meg a NASA-nak, ezzel meggyorsítandó az Apolló program repüléseit, beleértve a holdra szállást, amit így 1967-re ütemeztek be. Abból is vita kerekedett Kennedy és Webb között, hogy a szövetségi támogatást az egész űrprogram, vagy csupán a holdra szállás kapja-e. Olyan témák is szóba kerültek, mint John Glenn 1962-es földkörüli pályán repülésének politikai jelentősége és a NASA nagyobb mérvű támogatásának terve, valamint a kormányzati szerződések emelkedő költségei.
A megbeszélés után több mint hat évvel, 1969. július 20-án az Apollo 11 leszállóegységének legénysége, Neil Armstrong és Edwin E. Aldrin jr. lettek az elsők, akik a Holdra léphettek, belevetve magukat az ismeretlenbe.
A felfokozott hangulatú eszmecserén, melyet Kennedy a NASA vezetőjével, James Webb-bel folytatott, az elnök megkérdezte az űrhivatal főnökét, hogy egyetért e vele az ügy kiemelt fontosságában."Nem, uram" - hangzott a válasz. "Szerintem ez EGYIKE a legfontosabb programoknak".
Webb kifejtette, hogy a NASA fontosabbnak tartotta a Hold környezetének tanulmányozását és természeti erőinek megismerését, a holdra lépés csak ezután következhetett volna. Helyettesével, Robert Seamans-szel együtt úgy tartották, hogy az Apolló űrprogramnak az ember Holdon való munkakörülményeinek feltérképezését kellett volna célként kitűznie, tudományos kutatás formájában. Ezután fejlesztettek volna ki olyan technológiát, ami egyéb nemzeti érdekeknek is megfelelt volna az űrkutatás terén, nem csupán erre az egy küldetésre összpontosít. Kennedy azt bizonygatta, hogy a holdra szállás ugyanezt az eredményt hozná.
A John F. Kennedy Könyvtár az elnöki döntéshozatal példájaként adta ki a megbeszélés 73 perces vágatlan felvételét. A kabinet teremben lezajlott megbeszélésen jelen volt Kennedy, Webb, Seamans, Lyndon Johnson alelnök, David E. Bell a pénzügyi tárca vezetője illetve további hat hivatalos személy a NASA illetve az elnök részéről.Elsőként Webb fejtette ki aggodalmát, mivel egyáltalán nem tudták, vajon az emberi szervezet életképes lenne-e a Holdon, továbbá "semmit nem tudunk a Hold felszínéről" szögezte le a NASA vezető. Kennedy és a kabinet plusz költségvetést szavazott meg a NASA-nak, ezzel meggyorsítandó az Apolló program repüléseit, beleértve a holdra szállást, amit így 1967-re ütemeztek be. Abból is vita kerekedett Kennedy és Webb között, hogy a szövetségi támogatást az egész űrprogram, vagy csupán a holdra szállás kapja-e. Olyan témák is szóba kerültek, mint John Glenn 1962-es földkörüli pályán repülésének politikai jelentősége és a NASA nagyobb mérvű támogatásának terve, valamint a kormányzati szerződések emelkedő költségei.
A megbeszélés után több mint hat évvel, 1969. július 20-án az Apollo 11 leszállóegységének legénysége, Neil Armstrong és Edwin E. Aldrin jr. lettek az elsők, akik a Holdra léphettek, belevetve magukat az ismeretlenbe.