SG.hu
Hatalmas politikai vihart kavart az X-re kirótt EU-bírság
Musk válaszlépéseket helyezett kilátásba azokkal az egyénekkel szemben, akik a 120 millió eurós X-bírságot kiszabták. A techmilliárdos „woke Stasi-biztosoknak” nevezte az EU-tisztviselőket közösségi felületén, az X-en közzétett bejegyzéseiben.
Elon Musk kigyót-békát kezdett kiabálni az EU-ra, miután az bírságot rótt ki a közösségi platformjára, az X-re az átláthatósági szabályok megsértése miatt. Arra figyelmeztetett, hogy válaszlépése azokra a vezető tisztviselőkre irányul majd, akik a büntetést kiszabták. „Az EU nemcsak az X-re rótta ki ezt az őrült bírságot, hanem rám személyesen is, ami még őrültebb!” - írta a Tesla milliárdos vezérigazgatója az X-en. „Ezért úgy tűnik, megfelelő lenne a válaszlépésünket nemcsak az EU felé alkalmazni, hanem azokra az egyénekre is, akik ezt a lépést megtették ellenem.”
Az Európai Bizottság pénteken 120 millió eurós bírságot szabott ki Musk platformjára, amiért az megsértette az átláthatósági kötelezettségeket, amelyek nagyon nagy online platformként vonatkoznak rá az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete szerint. Az uniós végrehajtó szerv azt mondta, hogy a platform kék pipája megtévesztővé vált, miután azt átalakították a hitelesített felhasználók jelzéséből fizetős funkcióvá. Azt is közölték, hogy az X reklámkönyvtára nélkülözi az átláthatóságot, valamint hogy a vállalat nem biztosít hozzáférést a kutatók számára szükséges nyilvános adatokhoz. A Bizottság egyik tisztviselője azt mondta, hogy a végrehajtó testület három szereplőt talált az X mögött: az X Holdings vállalatokat, az xAI-t és legfelül Elon Muskot. Thomas Regnier bizottsági szóvivő közölte, hogy a bírságot „az X által elkövetett jogsértés miatt” szabták ki, de azt „a teljes vállalati struktúrának címezték”.
„Az EU woke Stasi-biztosai hamarosan megértik a ’Streisand-effektus’ teljes jelentését” - háborgott Musk. A „Streisand-effektus” arra utal, amikor valaminek az eltitkolására tett kísérlet visszafelé sül el. Musk nem fejtette ki, hogy ki mit titkolna el, válaszlépése milyen formát öltene, és mely egyéneket célozna meg közvetlenül. Egy következő bejegyzésében azt írta, hogy az EU-t „meg kell szüntetni”. Nikita Bier, az X termékigazgatója már lépett is: az Európai Bizottság elvesztette hozzáférését az X hirdetési vásárlási és követési felületéhez. „A hirdetési fiókját megszüntettük” - írta Bier a platformon vasárnap kora reggel. Közlése szerint a letiltás oka, hogy az EU végrehajtó szerve megpróbálta felerősíteni saját X-bejegyzését a bírságról azzal, hogy „kiaknázott egy hibát a hirdetésszerkesztőnkben”. Indoklása szerint egy olyan linket tettek közzé, "amely megtéveszti a felhasználókat, hogy egy videót látnak, és így mesterségesen növeli az elérést”. Az Európai Bizottság szóvivője válaszul azt közölte, hogy a Bizottság „mindig jóhiszeműen használja az összes közösségi média platformot”, és megjegyezte, hogy 2023 októberében a Bizottság felfüggesztette az összes fizetett hirdetést vagy szolgáltatást az X-en.
Az X-re és tulajdonosára kirótt bírság Washingtonból is éles elutasítást váltott ki. A lépés további feszültséget hoz az EU és a Trump-adminisztráció között már így is feszült kapcsolatokba, az amerikai elnök pedig azzal fenyegetőzik, hogy további vámokat vet ki a kontinensre, ha az továbbra is bünteti az amerikai techóriásokat. A téma az elmúlt hónapok kereskedelmi tárgyalásainak egyik hangsúlyos eleme volt, ahol az USA arra ösztönözte Brüsszelt, hogy szüntesse meg a DSA-t és más végrehajtási intézkedéseket. Az amerikai tisztviselők a lépést a szélesebb értelemben vett szólásszabadság elleni támadásaként ábrázolták, egyesek pedig azt állították, hogy amerikai cégeket vesznek célba.
JD Vance alelnök kritizálta a bírságot, miután annak részletei idő előtt kiszivárogtak. „Az EU-nak támogatnia kellene a szólásszabadságot, nem pedig támadni az amerikai cégeket szemét ügyek miatt” - mondta Vance. Amikor Vance megjegyzéseivel kapcsolatban kérdezték, Henna Virkkunen, a Bizottság technológiai szuverenitásért felelős ügyvezető alelnöke azt mondta az újságíróknak: „A DSA-nak semmi köze a cenzúrához, ez a döntés az X átláthatóságáról szól.” Marco Rubio amerikai külügyminiszter-helyettes szerint a bírság „nemcsak az X elleni támadás, hanem az összes amerikai techplatform és az amerikai nép elleni támadás idegen kormányok részéről”. Azt is mondta, hogy „az amerikaiak online cenzúrájának napjai véget értek”.
Christopher Landau külügyminiszter-helyettes szintén hozzátette kritikáját, azzal fenyegetve, hogy „Európa nemzetei nem számíthatnak az Egyesült Államokra saját biztonságuk terén, ha aktívan aláássák magának az Egyesült Államoknak a biztonságát a (nem választott, antidemokratikus és nem képviseleti) EU-n keresztül. Amikor ezek az országok a NATO-kalapjukat viselik, azt állítják, hogy a transzatlanti együttműködés a kölcsönös biztonságunk sarokköve. De amikor ezeket az EU-kalapokat viselik, mindenféle olyan programot folytatnak, amelyek gyakran teljes mértékben ellentétesek az amerikai érdekekkel és biztonsággal - beleértve a cenzúrát, a gazdasági öngyilkosságot/klímafanatizmust, a nyitott határokat, a nemzeti szuverenitás megvetését/a multilaterális kormányzás és adóztatás előmozdítását, Kuba kommunista rezsimjének támogatását” - írta. „Ez az ellentmondás nem folytatódhat tovább” - folytatta. „Európa nagy nemzetei vagy a partnereink abban, hogy megvédjük a nyugati civilizációt, amelyet tőlük örököltünk, vagy nem. De nem tehetünk úgy, mintha partnerek lennénk, miközben ezek a nemzetek hagyják, hogy az EU nem választott, antidemokratikus és nem képviseleti bürokráciája Brüsszelben civilizációs öngyilkosság politikáját folytassa.”
Christopher Landau már ott tart, hogy nem védik meg Európát a NATO keretében
Trump EU-nagykövete, Andrew Puzder is bírálta a büntetést. „A túlzó, 120 millió eurós bírság az EU szabályozási hatásköre túlnyúlásának eredménye, amely az amerikai innovációt veszi célba” - írta Puzder az X-en. „A Trump-adminisztráció egyértelműen fogalmazott: ellenezzük a cenzúrát, és meg fogjuk kérdőjelezni azokat a külföldi szabályokat, amelyek amerikai vállalatokat céloznak. Elvárjuk, hogy az EU tisztességes, nyílt és kölcsönös kereskedelmet folytasson - és semmi mást.”
Néhány, az amerikai érdekeket támogató európai politikus csatlakozott a bírálókhoz. „Senki sem választott meg titeket” - írta Geert Wilders holland szélsőjobboldali politikus. „Senkit sem képviseltek. Totalitárius intézmény vagytok, és még azt sem tudjátok leírni, hogy szólásszabadság. Nem a X megbírságolását kellene elfogadnunk, hanem megszüntetni a Bizottságot.” Orbán Viktor is megtámogatta az amerikai kormányzati álláspontot az X-en, ahová kiírta, hogy "Amikor a brüsszeli uraságok nem tudják megnyerni a vitát, akkor a bírságokhoz nyúlnak. Európának szabad véleménynyilvánításra van szüksége, nem pedig nem választott bürokratákra, akik eldöntik, mit olvashatunk vagy mondhatunk. Le a kalappal @elonmusk előtt, hogy kitart." - teszi hozzá Orbán. Alice Weidel szélsőjobbos német AfD elnök azt mondta, hogy az Európai Bizottság el akarja hallgattatni a vele szemben kritikus hangokat és korlátozza a szólásszabadságot.
Ezzel szemben a bírságot óvatosan üdvözölték Brüsszelben és más európai fővárosokban, ahol a tisztviselők attól tartottak, hogy az uniós végrehajtó testület meghajol az amerikai techcégek elleni fellépés visszafogására irányuló nyomás előtt. Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten azt mondta, hogy úgy érzi, Brüsszel „fél” fellépni az amerikai nagy tech ellen, és hogy egy „amerikai offenzíva” megfélemlítette az Európai Bizottságot. Ursula von der Leyen Európai Bizottságának továbbra is vasmarokkal érvényt kell szereznie digitális szabályainak a washingtoni tisztviselőktől és nagy techmoguloktól érkező felháborodás ellenére - mondta Bas Eickhout, az Európai Parlament zöldfrakciójának társelnöke. „Egyszerűen végre kell hajtaniuk a törvényt, ami azt jelenti, hogy keményebben kell fellépniük” - mondta Eickhout. Azt állította, hogy a 120 millió eurós bírság „semmi” Elon Musk milliárdos számára, és az uniós végrehajtó hatóságnak tovább kellene mennie. A Bizottságnak „világossá kell tennie, hogy büszkék lehetünk a politikáinkra... mi vagyunk az egyetlenek, akik harcolnak az amerikai nagy tech ellen” - mondta, hozzátéve, hogy a techcégek „megölik a szólásszabadságot Európában”.
A Zöldek a múltban többször bírálták a Metát és az X-et a tartalommoderációs politikájuk miatt, azt állítva, hogy ezek a platformok felerősítik a „dezinformációt” és a „szélsőségességet”, és beavatkoznak az európai választási folyamatokba. „Nem jó, ha volt washingtoni szövetségeseink most kéz a kézben dolgoznak a nagy techcégekkel” - mondta Ciarán Cuffe, az Európai Zöld Párt elnöke. A Meta szóvivője október végén azt mondta: „A DSA életbe lépése óta módosításokat vezettünk be tartalomjelentési lehetőségeinkben, fellebbezési folyamatunkban és adat-hozzáférési eszközeinkben, és biztosak vagyunk abban, hogy ezek megfelelnek az EU jogszabályainak.”
Eickhout sajnálkozott amiatt, hogy az európai kormányok lassan ítélik el az EU elleni amerikai lépéseket, és azt állította, hogy legutóbbi nemzetbiztonsági stratégiájával az amerikaiak világossá tették céljukat: a szélsőjobboldali pártok erősítésével megosztani Európát belülről. „Néhány vezető, például Emmanuel Macron francia elnök még mindig kétségbeesetten próbálkozik azt állítva, hogy az Egyesült Államok a szövetségesünk” - mondta Eickhout. „Én sürgősséget szeretnék látni abban, hogyan fog Európa a saját útját járni, és nem támaszkodni többé az USA-ra, mert nyilvánvaló, hogy nem támaszkodhatunk.”
Az Európai Bizottság több nagy techcéggel szembeni vizsgálatát is hamarosan lezárná a blokk tartalommoderációs jogszabálya alapján - mondta Henna Virkkunen technológiai főbiztos. Ez valószínűleg felháborítja majd a washingtoni tisztviselőket, akik közül többen azt mondták, hogy úgy érzik, az amerikai vállalatokat tisztességtelenül célozza Brüsszel. Virkkunen kiemelte, hogy a DSA alapján vizsgálat alatt álló tíz platformból csak három amerikai vállalat.
Ez volt az első bírság a jogszabály alapján, amely felelőssé teszi a platformokat a tartalommoderációért. „A következő hónapokban további döntések érkeznek majd” - mondta Virkkunen újságíróknak az EU digitális ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozója után. „A legtöbb vizsgálat esetében mi már közzétettük az előzetes megállapításokat, és ezután a következő lépés az online platformok ösztönzése arra, hogy megfeleljenek a szabályainknak” - mondta. Ha nem teszik, akkor a nem-megfelelésről szóló döntés következik – amely akár bírságot is tartalmazhat. Virkkunen szerint az X esetében túl sokáig tartott eljutni az előzetes megállapításoktól a végső döntésig. „Egyetértek azzal, hogy nagyon hosszú időbe telt, különösen az előzetes megállapításoktól, mert ezek a megállapítások már 2024 nyarán megjelentek” - mondta.
Elon Musk kigyót-békát kezdett kiabálni az EU-ra, miután az bírságot rótt ki a közösségi platformjára, az X-re az átláthatósági szabályok megsértése miatt. Arra figyelmeztetett, hogy válaszlépése azokra a vezető tisztviselőkre irányul majd, akik a büntetést kiszabták. „Az EU nemcsak az X-re rótta ki ezt az őrült bírságot, hanem rám személyesen is, ami még őrültebb!” - írta a Tesla milliárdos vezérigazgatója az X-en. „Ezért úgy tűnik, megfelelő lenne a válaszlépésünket nemcsak az EU felé alkalmazni, hanem azokra az egyénekre is, akik ezt a lépést megtették ellenem.”
Az Európai Bizottság pénteken 120 millió eurós bírságot szabott ki Musk platformjára, amiért az megsértette az átláthatósági kötelezettségeket, amelyek nagyon nagy online platformként vonatkoznak rá az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete szerint. Az uniós végrehajtó szerv azt mondta, hogy a platform kék pipája megtévesztővé vált, miután azt átalakították a hitelesített felhasználók jelzéséből fizetős funkcióvá. Azt is közölték, hogy az X reklámkönyvtára nélkülözi az átláthatóságot, valamint hogy a vállalat nem biztosít hozzáférést a kutatók számára szükséges nyilvános adatokhoz. A Bizottság egyik tisztviselője azt mondta, hogy a végrehajtó testület három szereplőt talált az X mögött: az X Holdings vállalatokat, az xAI-t és legfelül Elon Muskot. Thomas Regnier bizottsági szóvivő közölte, hogy a bírságot „az X által elkövetett jogsértés miatt” szabták ki, de azt „a teljes vállalati struktúrának címezték”.
„Az EU woke Stasi-biztosai hamarosan megértik a ’Streisand-effektus’ teljes jelentését” - háborgott Musk. A „Streisand-effektus” arra utal, amikor valaminek az eltitkolására tett kísérlet visszafelé sül el. Musk nem fejtette ki, hogy ki mit titkolna el, válaszlépése milyen formát öltene, és mely egyéneket célozna meg közvetlenül. Egy következő bejegyzésében azt írta, hogy az EU-t „meg kell szüntetni”. Nikita Bier, az X termékigazgatója már lépett is: az Európai Bizottság elvesztette hozzáférését az X hirdetési vásárlási és követési felületéhez. „A hirdetési fiókját megszüntettük” - írta Bier a platformon vasárnap kora reggel. Közlése szerint a letiltás oka, hogy az EU végrehajtó szerve megpróbálta felerősíteni saját X-bejegyzését a bírságról azzal, hogy „kiaknázott egy hibát a hirdetésszerkesztőnkben”. Indoklása szerint egy olyan linket tettek közzé, "amely megtéveszti a felhasználókat, hogy egy videót látnak, és így mesterségesen növeli az elérést”. Az Európai Bizottság szóvivője válaszul azt közölte, hogy a Bizottság „mindig jóhiszeműen használja az összes közösségi média platformot”, és megjegyezte, hogy 2023 októberében a Bizottság felfüggesztette az összes fizetett hirdetést vagy szolgáltatást az X-en.
Az X-re és tulajdonosára kirótt bírság Washingtonból is éles elutasítást váltott ki. A lépés további feszültséget hoz az EU és a Trump-adminisztráció között már így is feszült kapcsolatokba, az amerikai elnök pedig azzal fenyegetőzik, hogy további vámokat vet ki a kontinensre, ha az továbbra is bünteti az amerikai techóriásokat. A téma az elmúlt hónapok kereskedelmi tárgyalásainak egyik hangsúlyos eleme volt, ahol az USA arra ösztönözte Brüsszelt, hogy szüntesse meg a DSA-t és más végrehajtási intézkedéseket. Az amerikai tisztviselők a lépést a szélesebb értelemben vett szólásszabadság elleni támadásaként ábrázolták, egyesek pedig azt állították, hogy amerikai cégeket vesznek célba.
JD Vance alelnök kritizálta a bírságot, miután annak részletei idő előtt kiszivárogtak. „Az EU-nak támogatnia kellene a szólásszabadságot, nem pedig támadni az amerikai cégeket szemét ügyek miatt” - mondta Vance. Amikor Vance megjegyzéseivel kapcsolatban kérdezték, Henna Virkkunen, a Bizottság technológiai szuverenitásért felelős ügyvezető alelnöke azt mondta az újságíróknak: „A DSA-nak semmi köze a cenzúrához, ez a döntés az X átláthatóságáról szól.” Marco Rubio amerikai külügyminiszter-helyettes szerint a bírság „nemcsak az X elleni támadás, hanem az összes amerikai techplatform és az amerikai nép elleni támadás idegen kormányok részéről”. Azt is mondta, hogy „az amerikaiak online cenzúrájának napjai véget értek”.
The European Commission’s $140 million fine isn’t just an attack on @X, it’s an attack on all American tech platforms and the American people by foreign governments.
— Secretary Marco Rubio (@SecRubio) December 5, 2025
The days of censoring Americans online are over.
Christopher Landau külügyminiszter-helyettes szintén hozzátette kritikáját, azzal fenyegetve, hogy „Európa nemzetei nem számíthatnak az Egyesült Államokra saját biztonságuk terén, ha aktívan aláássák magának az Egyesült Államoknak a biztonságát a (nem választott, antidemokratikus és nem képviseleti) EU-n keresztül. Amikor ezek az országok a NATO-kalapjukat viselik, azt állítják, hogy a transzatlanti együttműködés a kölcsönös biztonságunk sarokköve. De amikor ezeket az EU-kalapokat viselik, mindenféle olyan programot folytatnak, amelyek gyakran teljes mértékben ellentétesek az amerikai érdekekkel és biztonsággal - beleértve a cenzúrát, a gazdasági öngyilkosságot/klímafanatizmust, a nyitott határokat, a nemzeti szuverenitás megvetését/a multilaterális kormányzás és adóztatás előmozdítását, Kuba kommunista rezsimjének támogatását” - írta. „Ez az ellentmondás nem folytatódhat tovább” - folytatta. „Európa nagy nemzetei vagy a partnereink abban, hogy megvédjük a nyugati civilizációt, amelyet tőlük örököltünk, vagy nem. De nem tehetünk úgy, mintha partnerek lennénk, miközben ezek a nemzetek hagyják, hogy az EU nem választott, antidemokratikus és nem képviseleti bürokráciája Brüsszelben civilizációs öngyilkosság politikáját folytassa.”
Christopher Landau már ott tart, hogy nem védik meg Európát a NATO keretében
Trump EU-nagykövete, Andrew Puzder is bírálta a büntetést. „A túlzó, 120 millió eurós bírság az EU szabályozási hatásköre túlnyúlásának eredménye, amely az amerikai innovációt veszi célba” - írta Puzder az X-en. „A Trump-adminisztráció egyértelműen fogalmazott: ellenezzük a cenzúrát, és meg fogjuk kérdőjelezni azokat a külföldi szabályokat, amelyek amerikai vállalatokat céloznak. Elvárjuk, hogy az EU tisztességes, nyílt és kölcsönös kereskedelmet folytasson - és semmi mást.”
Néhány, az amerikai érdekeket támogató európai politikus csatlakozott a bírálókhoz. „Senki sem választott meg titeket” - írta Geert Wilders holland szélsőjobboldali politikus. „Senkit sem képviseltek. Totalitárius intézmény vagytok, és még azt sem tudjátok leírni, hogy szólásszabadság. Nem a X megbírságolását kellene elfogadnunk, hanem megszüntetni a Bizottságot.” Orbán Viktor is megtámogatta az amerikai kormányzati álláspontot az X-en, ahová kiírta, hogy "Amikor a brüsszeli uraságok nem tudják megnyerni a vitát, akkor a bírságokhoz nyúlnak. Európának szabad véleménynyilvánításra van szüksége, nem pedig nem választott bürokratákra, akik eldöntik, mit olvashatunk vagy mondhatunk. Le a kalappal @elonmusk előtt, hogy kitart." - teszi hozzá Orbán. Alice Weidel szélsőjobbos német AfD elnök azt mondta, hogy az Európai Bizottság el akarja hallgattatni a vele szemben kritikus hangokat és korlátozza a szólásszabadságot.
The Commission’s attack on X says it all. When the Brusselian overlords cannot win the debate, they reach for the fines. Europe needs free speech, not unelected bureaucrats deciding what we can read or say. Hats off to @elonmusk for holding the line.
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) December 6, 2025
Ezzel szemben a bírságot óvatosan üdvözölték Brüsszelben és más európai fővárosokban, ahol a tisztviselők attól tartottak, hogy az uniós végrehajtó testület meghajol az amerikai techcégek elleni fellépés visszafogására irányuló nyomás előtt. Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten azt mondta, hogy úgy érzi, Brüsszel „fél” fellépni az amerikai nagy tech ellen, és hogy egy „amerikai offenzíva” megfélemlítette az Európai Bizottságot. Ursula von der Leyen Európai Bizottságának továbbra is vasmarokkal érvényt kell szereznie digitális szabályainak a washingtoni tisztviselőktől és nagy techmoguloktól érkező felháborodás ellenére - mondta Bas Eickhout, az Európai Parlament zöldfrakciójának társelnöke. „Egyszerűen végre kell hajtaniuk a törvényt, ami azt jelenti, hogy keményebben kell fellépniük” - mondta Eickhout. Azt állította, hogy a 120 millió eurós bírság „semmi” Elon Musk milliárdos számára, és az uniós végrehajtó hatóságnak tovább kellene mennie. A Bizottságnak „világossá kell tennie, hogy büszkék lehetünk a politikáinkra... mi vagyunk az egyetlenek, akik harcolnak az amerikai nagy tech ellen” - mondta, hozzátéve, hogy a techcégek „megölik a szólásszabadságot Európában”.
A Zöldek a múltban többször bírálták a Metát és az X-et a tartalommoderációs politikájuk miatt, azt állítva, hogy ezek a platformok felerősítik a „dezinformációt” és a „szélsőségességet”, és beavatkoznak az európai választási folyamatokba. „Nem jó, ha volt washingtoni szövetségeseink most kéz a kézben dolgoznak a nagy techcégekkel” - mondta Ciarán Cuffe, az Európai Zöld Párt elnöke. A Meta szóvivője október végén azt mondta: „A DSA életbe lépése óta módosításokat vezettünk be tartalomjelentési lehetőségeinkben, fellebbezési folyamatunkban és adat-hozzáférési eszközeinkben, és biztosak vagyunk abban, hogy ezek megfelelnek az EU jogszabályainak.”
Eickhout sajnálkozott amiatt, hogy az európai kormányok lassan ítélik el az EU elleni amerikai lépéseket, és azt állította, hogy legutóbbi nemzetbiztonsági stratégiájával az amerikaiak világossá tették céljukat: a szélsőjobboldali pártok erősítésével megosztani Európát belülről. „Néhány vezető, például Emmanuel Macron francia elnök még mindig kétségbeesetten próbálkozik azt állítva, hogy az Egyesült Államok a szövetségesünk” - mondta Eickhout. „Én sürgősséget szeretnék látni abban, hogyan fog Európa a saját útját járni, és nem támaszkodni többé az USA-ra, mert nyilvánvaló, hogy nem támaszkodhatunk.”
Az Európai Bizottság több nagy techcéggel szembeni vizsgálatát is hamarosan lezárná a blokk tartalommoderációs jogszabálya alapján - mondta Henna Virkkunen technológiai főbiztos. Ez valószínűleg felháborítja majd a washingtoni tisztviselőket, akik közül többen azt mondták, hogy úgy érzik, az amerikai vállalatokat tisztességtelenül célozza Brüsszel. Virkkunen kiemelte, hogy a DSA alapján vizsgálat alatt álló tíz platformból csak három amerikai vállalat.
Ez volt az első bírság a jogszabály alapján, amely felelőssé teszi a platformokat a tartalommoderációért. „A következő hónapokban további döntések érkeznek majd” - mondta Virkkunen újságíróknak az EU digitális ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozója után. „A legtöbb vizsgálat esetében mi már közzétettük az előzetes megállapításokat, és ezután a következő lépés az online platformok ösztönzése arra, hogy megfeleljenek a szabályainknak” - mondta. Ha nem teszik, akkor a nem-megfelelésről szóló döntés következik – amely akár bírságot is tartalmazhat. Virkkunen szerint az X esetében túl sokáig tartott eljutni az előzetes megállapításoktól a végső döntésig. „Egyetértek azzal, hogy nagyon hosszú időbe telt, különösen az előzetes megállapításoktól, mert ezek a megállapítások már 2024 nyarán megjelentek” - mondta.