SG.hu
A chiphiány miatt újratervezi stratégiáját Brüsszel
Az Egyesült Államok és Kína fegyverként használja a nagy értékű félvezetőket, és az Európai Unió kénytelen beismerni, hogy még mindig nem talált megoldást a problémára.
Az Európai Unió most kapkodva próbálja újratervezni a mikrochipek biztonságos ellátására vonatkozó stratégiáját, miután kénytelen volt elfogadni, hogy alig tett előrelépést az Egyesült Államoktól és Kínától való függősége csökkentésében. A kontinens idén másodszor is éppen hogy elkerült egy válságot, amikor az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek miatt hetekig tartó fennakadások alakultak ki. Októberben több európai autógyártó is figyelmeztetett: az ellátási lánc problémái miatt leállhatnak a gyártósoraik. Ez rávilágított arra a valóságra, hogy az EU 2022-ben, a világjárvány alatti ellátási zavarok után, politikai diadalittas hangulatban bejelentett első chipgyártási terve valójában alig csökkentette a külföldi termelésnek való kitettségét.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy felgyorsítja a chipgyártási erőfeszítések felülvizsgálatát, és 2026 első negyedévére új javaslatot tervez előterjeszteni. A legutóbbi válság középpontjában a hollandiai székhelyű, kínai tulajdonú chipgyártó, a Nexperia állt, amely kulcsfontosságú beszállító az európai autógyártók számára. Szeptember végén a holland kormány átvette a vállalat irányítását, mivel attól tartott, hogy technológiája Kínába szivárog. Az Egyesült Államok és Kína exportkorlátozásokat is bevezetett a cég ellen. Mivel a chipek elengedhetetlenek mindenhez az elektromos autóktól kezdve a mesterséges intelligenciáig, Washington és Peking egyaránt hajlandónak mutatkozott arra, hogy geopolitikai fegyverként használja az ellátási láncokat, előnyt szerezve a technológiai fejlesztésben.
Az iparági bennfentesek szerint ez kijózanító pillanat volt Brüsszel számára. Az EU első chipgyártási kísérlete „csupán egy sebtapasz volt”, most viszont „teljes, átfogó műtétre” van szükség - fogalmazott Alison James, a Globális Elektronikai Szövetség (Global Electronics Association) vezető igazgatója, amely az elektronikai ipar nemzetközi érdekképviselete. A kritikák között szerepel, hogy az EU 2022-es terve nem vette kellőképpen figyelembe a geopolitikai realitásokat, és hogy rossz típusú chipekre összpontosított: elragadtatta a legfejlettebb technológiák körüli hype. A legtöbb iparág azonban egyszerű, alapvető mikrochipekre épül, például minden Európában gyártott autóban több száz ilyen található.
Az EU első chipgyártási stratégiája világos célt tűzött ki: 2030-ra 20 százalékra kívánta növelni a kontinens részesedését a globális chipgyártásban, amely évtizedek óta csökken. A valóságban azonban alig mozdult el a mutató a három évvel ezelőtti 9 százalékról. A Chips Act-ben (chiptörvény) kicsúcsosodott terv lehetőséget adott arra, hogy bizonyos gyárakat „első a maga nemében” státusszal ruházzanak fel, ha új technológiát vezettek be az EU-ban. Az ilyen gyártók számára nagyobb engedélyezési rugalmasságot és támogatásokat ígértek. A politikai figyelem nagy része azonban arra irányult, hogy meggyőzzék a világ vezető chipgyártóit - például az amerikai Intelt és a tajvani TSMC-t -, hogy építsenek üzemeket Európában, főként a csúcstechnológiás chipek gyártására. Az Intel eredetileg 30 milliárd eurót ígért egy kelet-németországi gyárra, de pénzügyi nehézségek miatt végül visszavonta a terveket. A TSMC ugyan épít egy üzemet Németországban, de az lényegesen kisebb lesz, mint amerikai projektjei.
Eközben Európa megmaradt chipipari vagyoneszközei még jobban belegabalyodtak a geopolitikai játszmákba. Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt a holland kormányra, hogy akadályozza meg az ASML - a világ vezető csúcstechnológiás chipgyártó berendezéseket előállító cége - exportját Kínába. A Biden-adminisztráció utolsó hetében, 2025 januárjában az Egyesült Államok korlátozta a mesterséges intelligencia chipek exportját bizonyos uniós országokba is. Ez több tagállam és európai parlamenti képviselő részéről új chipstratégia kidolgozására irányuló felhívásokhoz vezetett. "Az új chiptörvény-javaslatnak hosszú távú stratégiát kell tartalmaznia, amely a jelenlegi geopolitikai realitásokon alapul” - olvasható egy márciusban küldött levélben, amelyet több tucat EP-képviselő írt alá.
A Nexperia-ügy azt is példázza, hogy a chipháborút ma már exportellenőrzésekkel és nemzetbiztonsági eszközökkel vívják, melyek azonban még nem részei Brüsszel eszköztárának. Az eset egyúttal rámutatott a hétköznapi, egyszerűbb chipek fontosságára is, miután az elmúlt évben a közbeszédet az MI-chipek körüli őrület uralta, amelyek olyan feladatokra készültek, mint a gépi tanulás és a nyelvi feldolgozás. Henna Virkkunen, az EU technológiai szuverenitásért felelős biztosa azonban a második chiptörvény előkészítését bejelentve így fogalmazott: "Most a Chips Act 2 előkészítésén dolgozunk, hogy Európa képes legyen mesterséges intelligencia chipeket tervezni és gyártani.” Később utalt arra is, hogy az új terv az ellátási készletek felhalmozására is koncentrálhat.
A szakértők szerint Brüsszelnek a teljes chipipart kellene átvilágítania, nem pedig pusztán milliárdos támogatásokat nyújtani a csúcskategóriás MI-chipgyáraknak. "Néhány héttel ezelőttig a chipiparról szóló vita teljes egészében az MI-orientált chipek körül forgott” - mondta Chiara Malaponti, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) geogazdasági programkoordinátora. "De itt van a Nexperia esete, ami egyáltalán nem erről szól, hanem az érettebb félvezetőkről” - tette hozzá. "Láttuk, milyen következményei voltak az elmúlt hetek eseményeinek, és hogy azok milyen hatalmas befolyással voltak az iparunkra.” Malaponti egy átfogó feltérképezési folyamat mellett érvelt, amely a brüsszeli második chipstratégia része lehetne. "Az első chiptörvény a gyártásra helyezte a hangsúlyt, ami persze fontos, de az ellátási láncnak vannak más szegmensei is” - mondta, hozzátéve, hogy elengedhetetlen megérteni, miben rejlik Európa valódi erőssége. "Meg kell vitatnunk, hogyan tudjuk ezeket a piaci réseket ápolni, és hogyan tudjuk őket kihasználni" - mondta Malaponti.
Az iparág képviselői szintén azt szorgalmazzák, hogy a teljes gyártási láncot vizsgálják a kezdetektől a végéig, ahelyett, hogy kizárólag az előállításra összpontosítanának. "A lánc csak olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme” - mondta Alison James. "Láttuk, hol vannak a szűk keresztmetszetek. Az elektronikai ellátási lánc hátsó szakaszaiban is számos más szűk pont van, amelyeket meg kell erősíteni.”
Az Európai Unió most kapkodva próbálja újratervezni a mikrochipek biztonságos ellátására vonatkozó stratégiáját, miután kénytelen volt elfogadni, hogy alig tett előrelépést az Egyesült Államoktól és Kínától való függősége csökkentésében. A kontinens idén másodszor is éppen hogy elkerült egy válságot, amikor az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek miatt hetekig tartó fennakadások alakultak ki. Októberben több európai autógyártó is figyelmeztetett: az ellátási lánc problémái miatt leállhatnak a gyártósoraik. Ez rávilágított arra a valóságra, hogy az EU 2022-ben, a világjárvány alatti ellátási zavarok után, politikai diadalittas hangulatban bejelentett első chipgyártási terve valójában alig csökkentette a külföldi termelésnek való kitettségét.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy felgyorsítja a chipgyártási erőfeszítések felülvizsgálatát, és 2026 első negyedévére új javaslatot tervez előterjeszteni. A legutóbbi válság középpontjában a hollandiai székhelyű, kínai tulajdonú chipgyártó, a Nexperia állt, amely kulcsfontosságú beszállító az európai autógyártók számára. Szeptember végén a holland kormány átvette a vállalat irányítását, mivel attól tartott, hogy technológiája Kínába szivárog. Az Egyesült Államok és Kína exportkorlátozásokat is bevezetett a cég ellen. Mivel a chipek elengedhetetlenek mindenhez az elektromos autóktól kezdve a mesterséges intelligenciáig, Washington és Peking egyaránt hajlandónak mutatkozott arra, hogy geopolitikai fegyverként használja az ellátási láncokat, előnyt szerezve a technológiai fejlesztésben.
Az iparági bennfentesek szerint ez kijózanító pillanat volt Brüsszel számára. Az EU első chipgyártási kísérlete „csupán egy sebtapasz volt”, most viszont „teljes, átfogó műtétre” van szükség - fogalmazott Alison James, a Globális Elektronikai Szövetség (Global Electronics Association) vezető igazgatója, amely az elektronikai ipar nemzetközi érdekképviselete. A kritikák között szerepel, hogy az EU 2022-es terve nem vette kellőképpen figyelembe a geopolitikai realitásokat, és hogy rossz típusú chipekre összpontosított: elragadtatta a legfejlettebb technológiák körüli hype. A legtöbb iparág azonban egyszerű, alapvető mikrochipekre épül, például minden Európában gyártott autóban több száz ilyen található.
Az EU első chipgyártási stratégiája világos célt tűzött ki: 2030-ra 20 százalékra kívánta növelni a kontinens részesedését a globális chipgyártásban, amely évtizedek óta csökken. A valóságban azonban alig mozdult el a mutató a három évvel ezelőtti 9 százalékról. A Chips Act-ben (chiptörvény) kicsúcsosodott terv lehetőséget adott arra, hogy bizonyos gyárakat „első a maga nemében” státusszal ruházzanak fel, ha új technológiát vezettek be az EU-ban. Az ilyen gyártók számára nagyobb engedélyezési rugalmasságot és támogatásokat ígértek. A politikai figyelem nagy része azonban arra irányult, hogy meggyőzzék a világ vezető chipgyártóit - például az amerikai Intelt és a tajvani TSMC-t -, hogy építsenek üzemeket Európában, főként a csúcstechnológiás chipek gyártására. Az Intel eredetileg 30 milliárd eurót ígért egy kelet-németországi gyárra, de pénzügyi nehézségek miatt végül visszavonta a terveket. A TSMC ugyan épít egy üzemet Németországban, de az lényegesen kisebb lesz, mint amerikai projektjei.
Eközben Európa megmaradt chipipari vagyoneszközei még jobban belegabalyodtak a geopolitikai játszmákba. Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt a holland kormányra, hogy akadályozza meg az ASML - a világ vezető csúcstechnológiás chipgyártó berendezéseket előállító cége - exportját Kínába. A Biden-adminisztráció utolsó hetében, 2025 januárjában az Egyesült Államok korlátozta a mesterséges intelligencia chipek exportját bizonyos uniós országokba is. Ez több tagállam és európai parlamenti képviselő részéről új chipstratégia kidolgozására irányuló felhívásokhoz vezetett. "Az új chiptörvény-javaslatnak hosszú távú stratégiát kell tartalmaznia, amely a jelenlegi geopolitikai realitásokon alapul” - olvasható egy márciusban küldött levélben, amelyet több tucat EP-képviselő írt alá.
A Nexperia-ügy azt is példázza, hogy a chipháborút ma már exportellenőrzésekkel és nemzetbiztonsági eszközökkel vívják, melyek azonban még nem részei Brüsszel eszköztárának. Az eset egyúttal rámutatott a hétköznapi, egyszerűbb chipek fontosságára is, miután az elmúlt évben a közbeszédet az MI-chipek körüli őrület uralta, amelyek olyan feladatokra készültek, mint a gépi tanulás és a nyelvi feldolgozás. Henna Virkkunen, az EU technológiai szuverenitásért felelős biztosa azonban a második chiptörvény előkészítését bejelentve így fogalmazott: "Most a Chips Act 2 előkészítésén dolgozunk, hogy Európa képes legyen mesterséges intelligencia chipeket tervezni és gyártani.” Később utalt arra is, hogy az új terv az ellátási készletek felhalmozására is koncentrálhat.
A szakértők szerint Brüsszelnek a teljes chipipart kellene átvilágítania, nem pedig pusztán milliárdos támogatásokat nyújtani a csúcskategóriás MI-chipgyáraknak. "Néhány héttel ezelőttig a chipiparról szóló vita teljes egészében az MI-orientált chipek körül forgott” - mondta Chiara Malaponti, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) geogazdasági programkoordinátora. "De itt van a Nexperia esete, ami egyáltalán nem erről szól, hanem az érettebb félvezetőkről” - tette hozzá. "Láttuk, milyen következményei voltak az elmúlt hetek eseményeinek, és hogy azok milyen hatalmas befolyással voltak az iparunkra.” Malaponti egy átfogó feltérképezési folyamat mellett érvelt, amely a brüsszeli második chipstratégia része lehetne. "Az első chiptörvény a gyártásra helyezte a hangsúlyt, ami persze fontos, de az ellátási láncnak vannak más szegmensei is” - mondta, hozzátéve, hogy elengedhetetlen megérteni, miben rejlik Európa valódi erőssége. "Meg kell vitatnunk, hogyan tudjuk ezeket a piaci réseket ápolni, és hogyan tudjuk őket kihasználni" - mondta Malaponti.
Az iparág képviselői szintén azt szorgalmazzák, hogy a teljes gyártási láncot vizsgálják a kezdetektől a végéig, ahelyett, hogy kizárólag az előállításra összpontosítanának. "A lánc csak olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme” - mondta Alison James. "Láttuk, hol vannak a szűk keresztmetszetek. Az elektronikai ellátási lánc hátsó szakaszaiban is számos más szűk pont van, amelyeket meg kell erősíteni.”