SG.hu
A chipiparnak szánt 3 milliárd eurót inkább útépítésre fordítja Németország
A német kormány csökkenti a félvezetőipar számára nyújtott pénzügyi támogatást, és a következő években 3 milliárd euróval csökkenti a tervezett támogatásokat, mivel meg kívánja újítani az elöregedő infrastruktúrát. A pénzt inkább utak és hidak javítására fordítják - jelentette be Lars Klingbeil német alkancellár. A korábbi német kormány 15 milliárd eurót szánt a chipipar támogatására 2025 és 2028 között.
Az átcsoportosítás csapást jelent Németország azon törekvéseire, hogy visszaszerezze vezető szerepét a globális félvezetőiparban és csökkentse függőségét az ázsiai beszállítóktól. A stratégia már eddig is jelentős kudarcokat szenvedett, többek között az Intel törölte a kelet-németországi Magdeburgban tervezett 30 milliárd eurós gyárépítési tervét, mivel a chipgyártó költségcsökkentésre törekedett. A lépés „katasztrofális üzenetet küldene nemcsak országunk gazdasági életképességének, hanem stratégiai cselekvőképességének is” - nyilatkozta Sarah Bäumchen, a ZVEI elektromos és digitális iparági szövetség ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a kormány korábban elismerte, hogy „a mikroelektronika a túléléshez elengedhetetlen kulcsfontosságú technológia”.
Németország tavaly 2 milliárd euró támogatást hagyott jóvá, bár eddig még nem folyósítottak pénzt. A gazdasági minisztérium márciusban közölte, hogy a tisztviselőket meglepte a támogatás iránti kérelmek száma, amely körülbelül háromszorosa volt a várt tucatnyinak. Frank Bösenberg, a Silicon Saxony lobbicsoport vezetője elmondta, hogy megérti a megszorításokat, tekintettel Németország szűkös költségvetésére. Több „tervezési biztonságot és gyorsabb végrehajtást” szorgalmazott a megfelelő programok esetében. Az új megszorítások nem érintik az Infineon Technologies AG azon projektjeit, amelyek már támogatásban részesültek vagy támogatásra pályáztak – közölte a német chipgyártó szóvivője.
Európa és Németország számára a félvezetőipar hiányosságot jelent az ipari kapacitások terén. A világ vezető chipgyártói mind más kontinenseken fejlesztenek. Az Európai Unió a Chips Act programot azzal a céllal indította el, hogy 2030-ra 20%-ra növelje a részesedését a globális félvezetőgyártásban. Ez a cél azonban egyre elérhetetlenebbnek tűnik. 2024-ben Európa részesedése mindössze 8,1% volt, és a ZVEI és a Strategy& tanácsadó cég decemberi elemzése szerint további beruházások nélkül várhatóan tovább csökken. Más országok több tízmilliárd dollárt különítettek el félvezetőiparuk fejlesztésére. Kína 142 milliárd dollárt szánt erre a célra, míg az Egyesült Államok 52 milliárd dollárt különített el saját Chips Act törvényén keresztül.
Az átcsoportosítás csapást jelent Németország azon törekvéseire, hogy visszaszerezze vezető szerepét a globális félvezetőiparban és csökkentse függőségét az ázsiai beszállítóktól. A stratégia már eddig is jelentős kudarcokat szenvedett, többek között az Intel törölte a kelet-németországi Magdeburgban tervezett 30 milliárd eurós gyárépítési tervét, mivel a chipgyártó költségcsökkentésre törekedett. A lépés „katasztrofális üzenetet küldene nemcsak országunk gazdasági életképességének, hanem stratégiai cselekvőképességének is” - nyilatkozta Sarah Bäumchen, a ZVEI elektromos és digitális iparági szövetség ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a kormány korábban elismerte, hogy „a mikroelektronika a túléléshez elengedhetetlen kulcsfontosságú technológia”.
Németország tavaly 2 milliárd euró támogatást hagyott jóvá, bár eddig még nem folyósítottak pénzt. A gazdasági minisztérium márciusban közölte, hogy a tisztviselőket meglepte a támogatás iránti kérelmek száma, amely körülbelül háromszorosa volt a várt tucatnyinak. Frank Bösenberg, a Silicon Saxony lobbicsoport vezetője elmondta, hogy megérti a megszorításokat, tekintettel Németország szűkös költségvetésére. Több „tervezési biztonságot és gyorsabb végrehajtást” szorgalmazott a megfelelő programok esetében. Az új megszorítások nem érintik az Infineon Technologies AG azon projektjeit, amelyek már támogatásban részesültek vagy támogatásra pályáztak – közölte a német chipgyártó szóvivője.
Európa és Németország számára a félvezetőipar hiányosságot jelent az ipari kapacitások terén. A világ vezető chipgyártói mind más kontinenseken fejlesztenek. Az Európai Unió a Chips Act programot azzal a céllal indította el, hogy 2030-ra 20%-ra növelje a részesedését a globális félvezetőgyártásban. Ez a cél azonban egyre elérhetetlenebbnek tűnik. 2024-ben Európa részesedése mindössze 8,1% volt, és a ZVEI és a Strategy& tanácsadó cég decemberi elemzése szerint további beruházások nélkül várhatóan tovább csökken. Más országok több tízmilliárd dollárt különítettek el félvezetőiparuk fejlesztésére. Kína 142 milliárd dollárt szánt erre a célra, míg az Egyesült Államok 52 milliárd dollárt különített el saját Chips Act törvényén keresztül.