SG.hu
Mi történik, ha a 3 billió dolláros MI-befektetési boom rosszul sül el?
Még ha a technológia igazolja is a benne rejlő potenciált, sokan fogják elveszíteni a vagyonukat.
Az MI körüli hype már most is a modern történelem legnagyobb befektetési boomjai között szerepel. Idén az amerikai nagy technológiai cégek közel 400 milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia modellek működtetéséhez szükséges infrastruktúrára. Az OpenAI és az Anthropic néhány havonta több milliárd dollárt gyűjtenek, együttes értékelésük pedig már megközelíti a fél billió dollárt. Az elemzők úgy becsülik, hogy 2028 végére a világszerte adatközpontokra költött összeg meghaladja a 3 billió dollárt. Ezek a befektetések olyan hatalmasak, hogy érdemes megkérdezni, mi fog történni, amikor eljön az igazság pillanata. Még ha a technológia sikeres is lesz, sokan elveszítik mindenüket. Ha pedig nem, akkor a gazdasági és pénzügyi veszteségek gyorsak és súlyosak lesznek.
A befektetők mindig a ígéretes technológiákhoz vonzódnak, de az MI-láz sokkal extrémebb, mint a korábbi boomok. A támogatók szerint az általános mesterséges intelligencia (AGI) - olyan modellek, amelyek a legtöbb kognitív feladatban jobbak, mint az átlagos ember - már csak néhány évre van tőlünk. Az első cég, amely ezt megvalósítja, elképzelhetetlen hozamot érhet el. A befektetők és az innovátorok tudják, hogy lehet, hogy nem a megfelelő modellt támogatják. Ha lassan és óvatosan költenek, akkor akár meg is spórolhatják a kiadásokat.
Ennek következtében egy könyörtelen befektetési verseny folyik, amelyben a nagy technológiai cégek pazarolják a legnagyobb modellek építéséhez szükséges számítási kapacitást. Egyre több új szereplő csatlakozik a versenyhez, az ingatlanfejlesztőktől az áramtermelőkig. Az Oracle a legújabb csatlakozó. Értéke szeptember 10-én ugrott meg, miután ambiciózus előrejelzést tett közzé MI-hez kapcsolódó felhőalapú üzletágáról, és ezzel rövid időre a világ leggazdagabb emberévé tette Larry Ellison vezérigazgatóját. Bármi is történjék, sok befektető pénzt fog veszíteni. A legoptimistább forgatókönyv szerint az AGI megérkezik, és egy új, talán évi 20%-os gazdasági növekedésű világot hoz magával. Egyes részvényesek hatalmas hozamokat élveznének, sokan mások viszont nagy veszteségeket szenvednének el.
Azonban a kevésbé optimista forgatókönyveket is figyelembe kell venni. A technológia olyan irányba fejlődhet, amire a befektetők nem számítanak. Amikor például a 19. században elterjedt a váltakozó áram Amerikában, az egyenáramú villamosenergia-ipari vállalatok háttérbe szorultak és konszolidálódni kényszerültek. Ma a befektetők úgy vélik, hogy az MI területén valószínűleg azok lesznek a nyertesek, akik a legnagyobb modelleket tudják működtetni. De a modelleket korán alkalmazó cégek inkább a kisebb nyelvi modellek felé fordulnak, ami arra utalhat, hogy végül is kevesebb számítási kapacitásra lehet szükség.
Vagy az MI széles körű elterjedésének útja lassabb és rögösebb lehet, mint a befektetők várják, ami esélyt ad a mai lemaradóknak. A technológia apró hibái, az áramellátás nehézségei vagy a vezetői tehetetlenség azt jelenthetik, hogy az elterjedés a vártnál lassabb lesz. Ahogy lefelé módosítják az MI-bevételekre vonatkozó várakozásaikat, sok befektető és hitelező kevésbé lesz hajlandó hatalmas beruházásokat támogatni. A tőkeáramlás lelassulhat; néhány startup, amely a veszteségek súlya alatt küzd, teljesen összeomolhat.
Hogyan nézne ki egy ilyen MI-hűvösödés? Először is, a mai kiadások nagy része értéktelenné válhat. Nagy-Britanniában a 19. századi vasútláz után megmaradtak a pályák, az alagutak és a hidak, amelyek ma is nagy részben az utasok szolgálatában állnak. A dotcom-években kiépített optikai hálózatokon még mindig száguldanak a bitek és bájtok. Az MI-boom kevésbé tartós örökséget hagyhat maga után. Bár az adatközpontok és az új energiaellátó kapacitások hardverei más célokra is felhasználhatók, a beruházások több mint fele olyan szerverekre és speciális chipekre ment, amelyek néhány év múlva elavulnak.
A jó hír az, hogy a mai pénzügyi rendszer valószínűleg képes lenne elviselni a csapást. Néhány technológiai válság brutális volt; miután az 1860-as években Nagy-Britanniában kipukkadt a vasúti buborék, a bankok nagy veszteségeket szenvedtek el, ami hitelválsághoz vezetett. Eddig azonban az adatközpontokba történő beruházások nagy részét a technológiai cégek hatalmas nyereségeiből finanszírozták. Bár a Meta és más cégek is hiteleket vesznek fel legújabb beruházásaik finanszírozásához, jövedelmező üzleti tevékenységük és stabil mérlegük azt jelenti, hogy jó helyzetben vannak a technológiai boom finanszírozásához. A hitelnyújtás legfőbb szereplői olyan magánpiaci alapok, amelyeket általában gazdag magánszemélyek és intézmények finanszíroznak, nem pedig a hétköznapi betétesek. Az MI-startupokat általában tőkeerős kockázati és állami befektetési alapok finanszírozzák, amelyek képesek elviselni a veszteségeket.
Azonban még mindig felmerülhetnek problémák. Minél jobban terjed a befektetési boom, annál kockázatosabbá válhatnak a finanszírozási struktúrák, és annál több adóssággal terhelt vállalat lesz. Az energiavállalatok kétségbeesetten igyekeznek növelni befektetéseiket, hogy az MI-nak biztosítsák a szükséges áramot; egy súlyosan eladósodott közüzemi vállalat pedig könnyen túlterheltté válhat. A gazdaság súlyos sokkot szenvedne el. Egy becslés szerint az MI-boom az elmúlt évben az amerikai GDP növekedésének 40%-át tette ki - ez megdöbbentő adat egy olyan szektorról, amely a világ teljes termelésnek csupán néhány százalékát adja. Ha a beruházási projektek visszafogásra kerülnek, vagy teljesen elvetik őket, az gazdasági nehézségeket okoz, mivel kevesebb adatközpont épül, és kevesebb munkavállalót alkalmaznak azok építéséhez.
A helyzetet tovább rontja, hogy a tőzsdei esések miatt az eszközök tulajdonosai csökkenthetik kiadásaikat. Mivel az MI-vel kapcsolatos vállalatok értékelése az egekbe szökött, a portfóliókat ma egy maroknyi technológiai cég uralja. A háztartások pedig jobban ki vannak téve a részvények árfolyamainak, mint 2000-ben; ha az árak esnek, bizalmuk és kiadásaik megrendülhetnek. A legszegényebbek megúsznák, mert általában kevés részvénnyel rendelkeznek. De az elmúlt évben a gazdagok voltak azok, akik fellendítették a fogyasztást Amerikában. Erőforrásaitól megfosztva a gazdaság gyengülne, miközben a vámok és a magas kamatlábak megterhelik. Minél nagyobb a fellendülés, annál nagyobbak lehetnek az MI-hűvösödés következményei. Ha a technológia végül beváltja a vele kapcsolatos extravagáns ígéreteket, akkor a történelem új fejezete nyílik meg. Azonban a technológia őrült üldözésének története is bekerül a tankönyvekbe.
Az MI körüli hype már most is a modern történelem legnagyobb befektetési boomjai között szerepel. Idén az amerikai nagy technológiai cégek közel 400 milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia modellek működtetéséhez szükséges infrastruktúrára. Az OpenAI és az Anthropic néhány havonta több milliárd dollárt gyűjtenek, együttes értékelésük pedig már megközelíti a fél billió dollárt. Az elemzők úgy becsülik, hogy 2028 végére a világszerte adatközpontokra költött összeg meghaladja a 3 billió dollárt. Ezek a befektetések olyan hatalmasak, hogy érdemes megkérdezni, mi fog történni, amikor eljön az igazság pillanata. Még ha a technológia sikeres is lesz, sokan elveszítik mindenüket. Ha pedig nem, akkor a gazdasági és pénzügyi veszteségek gyorsak és súlyosak lesznek.
A befektetők mindig a ígéretes technológiákhoz vonzódnak, de az MI-láz sokkal extrémebb, mint a korábbi boomok. A támogatók szerint az általános mesterséges intelligencia (AGI) - olyan modellek, amelyek a legtöbb kognitív feladatban jobbak, mint az átlagos ember - már csak néhány évre van tőlünk. Az első cég, amely ezt megvalósítja, elképzelhetetlen hozamot érhet el. A befektetők és az innovátorok tudják, hogy lehet, hogy nem a megfelelő modellt támogatják. Ha lassan és óvatosan költenek, akkor akár meg is spórolhatják a kiadásokat.
Ennek következtében egy könyörtelen befektetési verseny folyik, amelyben a nagy technológiai cégek pazarolják a legnagyobb modellek építéséhez szükséges számítási kapacitást. Egyre több új szereplő csatlakozik a versenyhez, az ingatlanfejlesztőktől az áramtermelőkig. Az Oracle a legújabb csatlakozó. Értéke szeptember 10-én ugrott meg, miután ambiciózus előrejelzést tett közzé MI-hez kapcsolódó felhőalapú üzletágáról, és ezzel rövid időre a világ leggazdagabb emberévé tette Larry Ellison vezérigazgatóját. Bármi is történjék, sok befektető pénzt fog veszíteni. A legoptimistább forgatókönyv szerint az AGI megérkezik, és egy új, talán évi 20%-os gazdasági növekedésű világot hoz magával. Egyes részvényesek hatalmas hozamokat élveznének, sokan mások viszont nagy veszteségeket szenvednének el.
Azonban a kevésbé optimista forgatókönyveket is figyelembe kell venni. A technológia olyan irányba fejlődhet, amire a befektetők nem számítanak. Amikor például a 19. században elterjedt a váltakozó áram Amerikában, az egyenáramú villamosenergia-ipari vállalatok háttérbe szorultak és konszolidálódni kényszerültek. Ma a befektetők úgy vélik, hogy az MI területén valószínűleg azok lesznek a nyertesek, akik a legnagyobb modelleket tudják működtetni. De a modelleket korán alkalmazó cégek inkább a kisebb nyelvi modellek felé fordulnak, ami arra utalhat, hogy végül is kevesebb számítási kapacitásra lehet szükség.
Vagy az MI széles körű elterjedésének útja lassabb és rögösebb lehet, mint a befektetők várják, ami esélyt ad a mai lemaradóknak. A technológia apró hibái, az áramellátás nehézségei vagy a vezetői tehetetlenség azt jelenthetik, hogy az elterjedés a vártnál lassabb lesz. Ahogy lefelé módosítják az MI-bevételekre vonatkozó várakozásaikat, sok befektető és hitelező kevésbé lesz hajlandó hatalmas beruházásokat támogatni. A tőkeáramlás lelassulhat; néhány startup, amely a veszteségek súlya alatt küzd, teljesen összeomolhat.
Hogyan nézne ki egy ilyen MI-hűvösödés? Először is, a mai kiadások nagy része értéktelenné válhat. Nagy-Britanniában a 19. századi vasútláz után megmaradtak a pályák, az alagutak és a hidak, amelyek ma is nagy részben az utasok szolgálatában állnak. A dotcom-években kiépített optikai hálózatokon még mindig száguldanak a bitek és bájtok. Az MI-boom kevésbé tartós örökséget hagyhat maga után. Bár az adatközpontok és az új energiaellátó kapacitások hardverei más célokra is felhasználhatók, a beruházások több mint fele olyan szerverekre és speciális chipekre ment, amelyek néhány év múlva elavulnak.
A jó hír az, hogy a mai pénzügyi rendszer valószínűleg képes lenne elviselni a csapást. Néhány technológiai válság brutális volt; miután az 1860-as években Nagy-Britanniában kipukkadt a vasúti buborék, a bankok nagy veszteségeket szenvedtek el, ami hitelválsághoz vezetett. Eddig azonban az adatközpontokba történő beruházások nagy részét a technológiai cégek hatalmas nyereségeiből finanszírozták. Bár a Meta és más cégek is hiteleket vesznek fel legújabb beruházásaik finanszírozásához, jövedelmező üzleti tevékenységük és stabil mérlegük azt jelenti, hogy jó helyzetben vannak a technológiai boom finanszírozásához. A hitelnyújtás legfőbb szereplői olyan magánpiaci alapok, amelyeket általában gazdag magánszemélyek és intézmények finanszíroznak, nem pedig a hétköznapi betétesek. Az MI-startupokat általában tőkeerős kockázati és állami befektetési alapok finanszírozzák, amelyek képesek elviselni a veszteségeket.
Azonban még mindig felmerülhetnek problémák. Minél jobban terjed a befektetési boom, annál kockázatosabbá válhatnak a finanszírozási struktúrák, és annál több adóssággal terhelt vállalat lesz. Az energiavállalatok kétségbeesetten igyekeznek növelni befektetéseiket, hogy az MI-nak biztosítsák a szükséges áramot; egy súlyosan eladósodott közüzemi vállalat pedig könnyen túlterheltté válhat. A gazdaság súlyos sokkot szenvedne el. Egy becslés szerint az MI-boom az elmúlt évben az amerikai GDP növekedésének 40%-át tette ki - ez megdöbbentő adat egy olyan szektorról, amely a világ teljes termelésnek csupán néhány százalékát adja. Ha a beruházási projektek visszafogásra kerülnek, vagy teljesen elvetik őket, az gazdasági nehézségeket okoz, mivel kevesebb adatközpont épül, és kevesebb munkavállalót alkalmaznak azok építéséhez.
A helyzetet tovább rontja, hogy a tőzsdei esések miatt az eszközök tulajdonosai csökkenthetik kiadásaikat. Mivel az MI-vel kapcsolatos vállalatok értékelése az egekbe szökött, a portfóliókat ma egy maroknyi technológiai cég uralja. A háztartások pedig jobban ki vannak téve a részvények árfolyamainak, mint 2000-ben; ha az árak esnek, bizalmuk és kiadásaik megrendülhetnek. A legszegényebbek megúsznák, mert általában kevés részvénnyel rendelkeznek. De az elmúlt évben a gazdagok voltak azok, akik fellendítették a fogyasztást Amerikában. Erőforrásaitól megfosztva a gazdaság gyengülne, miközben a vámok és a magas kamatlábak megterhelik. Minél nagyobb a fellendülés, annál nagyobbak lehetnek az MI-hűvösödés következményei. Ha a technológia végül beváltja a vele kapcsolatos extravagáns ígéreteket, akkor a történelem új fejezete nyílik meg. Azonban a technológia őrült üldözésének története is bekerül a tankönyvekbe.