SG.hu
2030-ra tolta el ohiói gyárának megépítését az Intel
Az Intel gyengélkedő gyártási üzletágának újabb mélypontjaként elhalasztották a 28 milliárd dolláros projektet.
"Miközben folytatjuk a beruházásokat az amerikai telephelyeinken, fontos, hogy a gyártás megkezdését összehangoljuk az üzletágunk igényeivel és a szélesebb piaci kereslettel” - írta az Intel globális operációs igazgatója és a gyárak vezetője, Naga Chandrasekaran az alkalmazottaknak címzett nyílt levélben. "Ezt szem előtt tartva módosítjuk a két ohiói gyárunk ütemtervét”. Az Intel most arra számít, hogy a két gyár közül az első 2030 és 2031 között kezdi meg a termelést, a második pedig nagyjából egy évvel később következik majd. Ez már a második jelentős késés a társaságnál a 2022 eleji bejelentés óta. A gyárak eredetileg idén kezdték volna meg a termelést, azonban ezek a tervek szorosan kötődtek az állami és szövetségi támogatásokhoz és adókedvezményekhez az amerikai Chips and Science Act keretében.
Tavaly év elején ezeket a terveket elvetették, és a helyszínen folyó munkálatokat 2026 végéig kitolták. Azóta az Intelnek jelentős pénzügyi ellenszéllel kellett szembenéznie, mivel gyártási részlege negyedévről negyedévre több milliárd dolláros veszteséget termelt, és az x86-os óriásvállalat egyre több chip elkészítését szervezi ki a TSMC-hez. A bajok elhárítására tett kísérletként az Intel bejelentette, hogy leválasztja a gyárakat egy leányvállalatba, saját igazgatótanáccsal és vezetőséggel, és határozatlan időre elhalasztotta tervezett európai terjeszkedését, beleértve a németországi Magdeburgban lévő gyárat és a lengyelországi összeszerelő telephelyet. A helyzetet tovább bonyolította Pat Gelsinger korábbi vezérigazgató tavaly év végi hirtelen „visszavonulása”. Ő volt a felelős az Intel szerződéses félvezetőgyártás felé való nyomulásának előmozdításáért.
A jelenlegi állás szerint az Intel ohiói gyárépületén dolgozó vállalkozók már befejezték a létesítmények mélyépítési munkálatait és már a föld feletti részen dolgoznak. Chandrasekaran szerint ez a munka nem áll le, az építkezés folytatódik, csak lassabb ütemben. Ez, mint mondta, biztosítja az Intel számára a rugalmasságot, hogy „felgyorsítsa a munkát és a működés megkezdését, ha az ügyfelek igényei ezt indokolják”. És mivel a Trump-kormányzat a külföldön gyártott félvezetőkre magas importadót vet ki, nem kizárt az Intel gyártási és fejlett tokozási technológiája iránti érdeklődés megugrása. A cég a tervek szerint még idén felfuttatja a 18A technológia alkalmazását a Panther Lake processzorcsalád bevezetésével. Ez az eljárás várhatóan nem csak az Intel saját belső termékeit fogja támogatni, hanem ez lesz az első olyan csúcstechnológiás módszer, amelyet a cég külső ügyfeleknek kínál majd.
"Miközben folytatjuk a beruházásokat az amerikai telephelyeinken, fontos, hogy a gyártás megkezdését összehangoljuk az üzletágunk igényeivel és a szélesebb piaci kereslettel” - írta az Intel globális operációs igazgatója és a gyárak vezetője, Naga Chandrasekaran az alkalmazottaknak címzett nyílt levélben. "Ezt szem előtt tartva módosítjuk a két ohiói gyárunk ütemtervét”. Az Intel most arra számít, hogy a két gyár közül az első 2030 és 2031 között kezdi meg a termelést, a második pedig nagyjából egy évvel később következik majd. Ez már a második jelentős késés a társaságnál a 2022 eleji bejelentés óta. A gyárak eredetileg idén kezdték volna meg a termelést, azonban ezek a tervek szorosan kötődtek az állami és szövetségi támogatásokhoz és adókedvezményekhez az amerikai Chips and Science Act keretében.
Tavaly év elején ezeket a terveket elvetették, és a helyszínen folyó munkálatokat 2026 végéig kitolták. Azóta az Intelnek jelentős pénzügyi ellenszéllel kellett szembenéznie, mivel gyártási részlege negyedévről negyedévre több milliárd dolláros veszteséget termelt, és az x86-os óriásvállalat egyre több chip elkészítését szervezi ki a TSMC-hez. A bajok elhárítására tett kísérletként az Intel bejelentette, hogy leválasztja a gyárakat egy leányvállalatba, saját igazgatótanáccsal és vezetőséggel, és határozatlan időre elhalasztotta tervezett európai terjeszkedését, beleértve a németországi Magdeburgban lévő gyárat és a lengyelországi összeszerelő telephelyet. A helyzetet tovább bonyolította Pat Gelsinger korábbi vezérigazgató tavaly év végi hirtelen „visszavonulása”. Ő volt a felelős az Intel szerződéses félvezetőgyártás felé való nyomulásának előmozdításáért.
A jelenlegi állás szerint az Intel ohiói gyárépületén dolgozó vállalkozók már befejezték a létesítmények mélyépítési munkálatait és már a föld feletti részen dolgoznak. Chandrasekaran szerint ez a munka nem áll le, az építkezés folytatódik, csak lassabb ütemben. Ez, mint mondta, biztosítja az Intel számára a rugalmasságot, hogy „felgyorsítsa a munkát és a működés megkezdését, ha az ügyfelek igényei ezt indokolják”. És mivel a Trump-kormányzat a külföldön gyártott félvezetőkre magas importadót vet ki, nem kizárt az Intel gyártási és fejlett tokozási technológiája iránti érdeklődés megugrása. A cég a tervek szerint még idén felfuttatja a 18A technológia alkalmazását a Panther Lake processzorcsalád bevezetésével. Ez az eljárás várhatóan nem csak az Intel saját belső termékeit fogja támogatni, hanem ez lesz az első olyan csúcstechnológiás módszer, amelyet a cég külső ügyfeleknek kínál majd.