Az utóbbi napokban több olvasónk ajánlotta, hogy próbáljuk néhány kérdéssel sarokba szorítani a UPC-t kábeles internet ügyben. Sok az információ, a félinformáció és a találgatás, melyek ezzel a témakörrel foglalkoznak. Jelezték néhányan, hogy egy hasonló profilú lap januárban már készített ebben a témában interjút, de az valahogy még nem jelent meg. Gondoltuk mi is megpróbáljuk. Több órás "mélylélektani" boncolgatásra nem volt időnk, ezért csak a négy leggyakoribb kérdést sikerült feltennünk, de ígéretet kaptunk rá, hogy később a részletekben is elmerülhetünk majd. A kérdésekre Hagymásy András a UPC kommunikációs igazgatója és Aszódi Tibor a UPC Internet és Adatkommunikációs Szolgáltatásokért felelős igazgatója válaszolt.

SG: A legtöbbet, leggyakrabban feltett kérdéssel kezdjünk. Van-e forgalom korlátozás, létezik-e a sokat emlegetett "keskenysávú büntető vonal"?

UPC: Igen és nem, illetve nem úgy, ahogy az a különböző fórumokban gyakran olvasható, de ezt egy kicsit hosszabb műszaki bevezetés után tudjuk részletezni.. A UPC Magyarország Kft jelenleg két kábeltévé alapú internet terméket értékesít hálózatain. Közismert, hogy hálózataink egy része nem saját építésű, hanem mások által korábban épített hálózatokat vásároltunk meg. Ezeket a hálózatokat folyamatosan alakítjuk át, hogy megfeleljenek a kor követelményeinek és cégünk műszaki szabályainak. Sokszor hallani olyan kifejezéseket, hogy 450-es, 550-es vagy 750-es hálózat. Soros vagy csillagpontos rendszer. A tisztán látás érdekében röviden összefoglalnám, mit is jelentenek ezek. A kábeltévé hőskorában az úgynevezett soros rendszereket kezdték el építeni, melyet legegyszerűbben talán egy vonathoz tudnék hasonlítani. Elöl a mozdony, mely a kábeltévé esetében jelentheti a fejállomást, ahol az antennák, vevő és erősítő berendezések vannak és mögötte egymáshoz kapcsolódva jönnek a kocsik, azaz a lakások. Minden végponton két kábel található, egyik amin megérkezik a jel, a másik, amin tovább megy a következő előfizetőhöz. Ha valahol elszakad a kábel, a szakadás mögött lévőkhöz már nem jut el a jel. Maradva a vonatos példánál, ahogy a vonat minden kocsija együtt mozog a mozdonnyal, úgy a soros rendszereken az előfizetők is kénytelenek együtt mozogni, tehát mindenki ugyan azt a csatorna választékot látja, függetlenül attól, hogy többet vagy kevesebbet szeretne.

A csillagpontos rendszereknél csak a gerinchálózat ilyen soros rendszerű, az előfizetőkhöz már minden esetben külön kábel van bekötve, így a csillagpontokban már kialakíthatók olyan csatlakozási felületek, ahol programcsomagokra bontható a továbbított jel. Megoldható, hogy aki csak a közszolgálati adókat szeretné nézni, az azt kapja és az sem okoz problémát, ha valaki csak internetet szeretne. Nem kényszerülünk sem mi, sem ő árukapcsolásra, hogy az internet mellé mindenképp tévére is elő kell fizetni. Az említett varázs számok azt a frekvencia tartományt jelölik, melyben hasznos tartalom továbbítására képes egy rendszer. Az analóg rendszereken általában 8 MHz sávszélesség kell 1-1 televízió csatorna műsorának továbbításához. A 300, 450, 550 vagy 750-es számok azt a sávszélességet jelölik, hogy egy adott rendszeren mekkora a rendelkezésre álló frekvencia sáv és ebből könnyen kiszámítható, hogy elméletileg hány csatorna elosztására alkalmas a rendszer. Jelenleg két típusú hálózaton szolgáltat cégünk internet hozzáférést, a tisztán réz alapú technológiát, magyarul csak réz kábeleket használó 550 MHz sávszélességű hálózaton illetve a már átépített, optikai gerincel rendelkező 750 MHz-es hibrid hálózatokon.

E kis kitérő után térnénk vissza az eredeti kérdés közelébe, a már említett két termékhez. Mint ismert, a UPC tulajdonában lévő Chello Broadband NV jelenleg Európa legnagyobb kábeltévé alapú internet szolgáltatója és termékük a szintén chello névre halgató, egyéni felhasználóknak szánt internet szolgáltatás, múlt év novembere óta Magyarországon is elérhető. A chello műszaki feltételei előírják, hogy a szolgáltatást csak az optikai gerincű, 750 MHz sávszélességű rendszereken szabad üzemeltetni. A chello szolgáltatáshoz mi biztosítjuk az alap hálózatot, a chello pedig adja az olyan kiegészítő szolgáltatásokat, mint a web terület, az e-mail fiók illetve a csak chello előfizetők részére elérhető zárt portál. Tekintettel arra, hogy nagy az igény előfizetőink részéről a nagysebességű internet szolgáltatásra és korábban több vidéki városban is történtek próbálkozások hasonló szolgáltatás bevezetésére, a UPC Magyarország Kft néhány, erre alkalmas vidéki hálózatán elkezdte egy saját internet termék, a "Broadband" értékesítését, melynek minden eleme saját fejlesztésű és üzemeltetésű.

A TeraPro kábelmodem

Sajnos sokan keverik a két terméket, pedig mind szerződés, mind szolgáltatás oldalról markánsan elkülönülnek. A chello jelenleg Budapesten és Miskolcon rendelhető, forgalom kolrátozás nélküli, 24 órás, folyamatos internet kapcsolatot biztosít. A Broadband Debrecenben, Nagykanizsán, Nyíregyházán és Szolnokon működik, de a chelloval ellentétben nem korlátlan forgalmú, hanem sávosan meghatározott adatforgalmat tartalmazó szolgáltatás. Talán az téveszt meg sokakat, hogy a Broadband is időben korlátlan, 24 órás, folyamatos kapcsolatot biztosít, de mint azt az előfizetői szerződések is egyértelműen tartalmazzák, havi adatforgalmi korlát kapcsolódik hozzá. Ha az előbb vonatos példát mondtunk, legyen most is az. A Nyugati pályaudvaron vonatra szállva, zsebünkben egy 100 kilóméteres menetjeggyel nyugodtan utazhatunk Szolnokig, de Szajolban már joggal szól a kalauz, hogy tessék leszállni. A példa ott sántít, hogy a Broadband esetében ha elfogy az előfizetett havi adatmennyiség, kiszállni még nem kell. Valahogy úgy műklödik a dolog, mint az előre fizetett mobil telefon, ha elfogy a keret, attól még minket hívhatnak és segélyhívásra is alkalmas a készülékünk. Azoknak az előfizetőinknek, akik elérik a szerződésben rögzített forgalmi határt, a hónap végéig csökkentjük a rendelkezésre álló sávszélességet. A leveleit le tudja tölteni, el tudja küldeni, de előfordulhat, hogy játszani vagy szörfözni már lassú lesz a rendszer. Hónap elején nullázódnak a számlálók és minden indul előlről. Sokan javasolták, hogy egy bizonyos határon túl, valamilyen egységenként (mega vagy giga byte) számoljuk és fizettesünk forgalmi díjat, de ezáltal épp a tervezhetőség, mint az egyik legfontosabb előny veszne el a szolgáltatásból. Lehet, hogy hónap végén néhány előfizetőnk lassabban tudja csak használni a rendszert, de abban mindenki biztos lehet, hogy nem éri meglepetés a számla érkezésekor, nem fordulhat elő, hogy a szokásosnál többet vagy sokkal többet kell fizetni.

Összefoglalva a lényeget, hiszen ezt kérdezik a legtöbben tőlünk is, a Broadband szolgáltatásnál, a szerződésben rögzített módon van forgalmi korlát, a chello szolgáltatásnál nincs. SG: Egy saját, csak a családi igényeket kiszolgáló e-mail vagy web szerverhez is hasznos, ha állandó hálózati címmel rendelkezik az ember. Miért nem kaphatnak fix IP címet az előfizetők, illetve mi az átlag felhasználó számára varázsszóként ható DHCP és miért kell ezt használniuk?

UPC: Több oka is van, de mind azonos gyökerekhez vezethető vissza és ez, az elterjedt feltételezésekkel szemben, nem a magáncélú szerverek működtetésének nehezítését célozza. Folyamatosan növekszik a hálózatunk, egyre több és több felhasználó kapcsolódik rá. A bővítések során a már üzemelő hálózati szakaszokon, ha az aktív végpontok száma megözelít egy kritikus határt, új eszközök üzembehelyezésével "ketté osztjuk" a meglévő rendszert, ezáltal régi felhasználóink egy része új berendezésre fog kapcsolódni. Az új berendezések új hálózati szegmenst jelentenek, tehát új IP cím tartomány kerül kiosztásra. Amennyiben fix, állandó IP címet kapnának előfizetőink, minden ilyen bővítéskor hetekkel korábban értesíteni kéne őket, változtatniuk kéne gépük beállításait, esetenként hosszabb időre ellátatlanul maradnának, hiszen nem mindenki mozog egyformán otthonosan a hálózati beállítások között. A DHCP elsődleges feladata az ilyen gondok automatikus megoldása. A hálózat telepítésekor nem kell kézzel beállítani a gép IP címét, a névkiszolgálókat vagy az átjáró címét, hanem egy központi szervertől a gép bekapcsolásakor automatikusan megkapja ezeket a paramétereket és rendszeresen frissíti őket. Amennyiben a korábban említett bővítésre vagy egyéb, például név kiszolgáló váltásra kerül sor, nem kell a felhasználónak semmit módosítani, hiszen ez automatikusan megtörténik. Léteznek hasonló szolgáltatások, ahol ezt a technológiát többek közt arra használják, hogy naponta legalább egyszer új IP címet kapjon az előfizető, így korlátozva a szerver üzemeltetés lehetőségeit, de nálunk az eddigi gyakorlat és a felhasználói igények alapján csak akkor történik váltás, ha ez műszaki okokból indokolt.



SG: Találtunk olyan véleményeket, hogy bizonyos szolgáltatásokat blokkolnak a hálózaton, hogy folyamatosan keresik, nem osztja-e meg valaki a hálózati kapcsolatát más gépekkel, nem köt-e rá hálózatot a kábelmodemre. Figyelik, ellenőrzik-e az előfizetők forgalmát, nyomon követik-e, hogy hol mit néznek, illetve alkalmaznak-e valamilyen szűrést, tiltást a hálózaton?

UPC: Folyamatosan figyeljük a hálózat forgalmát, de ennek a célja nem az előfizetők üldözése, vagy az otthon több gépet használók kiszűrése, hanem a hálózat biztonságának fenntartása, fokozása. Mindenki előtt ismert, hogy nem csak előnyei, hanem árnyoldalai is vannak az internetnek. Ezek az árnyoldalak természetesen megtalálhatók a mi hálózatunkon is és kötelességünk mindent megtenni, hogy lehetőségeinkhez mérten megóvjuk előfizetőinket a "rossz fiúktól".

Néhány példa: Közismert, hogy rengeteg vírus terjed az internet közvetítésével, sokan próbálkoznak bejutni idegen gépekre. Rendszerfelügyeletünk folyamatosan nyomon követi, hogy az éppen aktuális veszélyforrások megjelennek-e nálunk is. A "régi motorosok", az internetet hosszabb ideje használók közt ismert programok például a BackOrifice vagy a NetBus, melyek jogosulatlan adatszerzésre vagy akár más gépek tönkretételére is használhatók. Ezek és az ehhez hasonló programok többnyire jól azonosítható módon kommunikálnak a hálózaton, tehát nyomon követhető, hogy éri-e ilyen támadás előfizetőinket, netán próbálkozik-e ilyesmivel valamelyik felhasználónk. Nem blokkoljuk az ilyen forgalmat, de ha találkozunk vele, figyelmeztetjük a támadót, hogy gondolja végig, nem ütközik-e tevékenysége jogszabályokba és az áldozatot is értesítjük, hogy fordítson nagyobb gondot adatainak védelmére.

Gyakran előfordul, hogy az egy gépes előfizetést választó felhasználónk több számítógéppel is rendelkezik otthon, melyeket hálózatba kötve használ. Mint azt nagyon sokan tudják néhány program telepítésével az ilyen gépek közt megosztható a hálózati kapcsolat. Sajnos sokszor találkozunk olyan megoldásokkal, mikor "barkács munkát" végeznek ezeknek a megosztásoknak a megvalósítása során, nem kellő hozzáértéssel állítják be a gépeket s így olyan hálózati csomagok is megjelennek a rendszerben, melyek a normális működést akadályozzák. Az ilyen esetekben azonnal beavatkozunk és felszólítjuk az előfizetőt, hogy a szükséges módosításokat végezze el.

SG: Értem, és mi a helyzet a szintén sokat emlegetett "Fair Use Policy"-val?

UPC: Minden ellenkező híreszteléssel szemben ez is egy általánosan elterjedt, minden internet szolgáltató, sőt gyakorlatilag az élet bármely területén nyújtott szolgáltatásnál felllehető általános szabály gyűjtemény. Van ahol ezt "Netikett"-nek nevezik, van ahol "Etikai kódexnek" vagy "Általános jogok és kötelezettségek" néven fut, de mindenhol megtalálható. Nálunk, a chello által más országokban használt angol elnevezése, a "Fair Use Policy" név került ki a köztudatba. Ez a szabályzat, mely folyamatosan frissül és aktualizálódik, tartalmazza mindazon általános és chello specifikus szabályokat, melyek a szolgáltatás igénybevételének feltételei. Ezek a szabályok megtalálhatók a chello honlapján, az ügyfélszolgálatokon, illetve kivonatos formában papíron is megkapja valamennyi előfizetőnk. Főbb pontjai például kitérnek a spam, a vírusok, a portscan vagy a hálózat túlterhelésének kérdéseire. A szabályzat elsődleges célja előfizetőink védelme. Tekintettel arra, hogy nem titkos dokumentumról van szó, bárki számára hozzáférhető, most csak egyetlen bekezdést idéznék belőle: "A chello nem figyeli rendszeresen a fikókok működését azért, hogy betartják-e a szabályzat rendelkezéseit. Azonban - mivel megbecsült tagja szeretne lenni az internet közösségének - a chello azonnal megteszi a kellő lépéseket, amint tudomást szerez a szolgáltatás nem megfelelő igénybevételéről."

SG: Zárásként térjünk vissza az olvasók kérdéseihez. Miért csak a Microsoft Windows különböző változatait támogatják, miért nem lehet igénybe venni a szolgáltatást más operációs rendszerrel.

UPC: Ismét egy tévedés. Bármilyen, szabványos TCP/IP alapú hálózati kommunikációra alkalmas géppel vagy operációs rendszerrel hasznáható a szolgáltatás, de telepítési támogatást jelenleg csak a különböző Windows verziókhoz tudunk biztosítani. Bárki beláthatja, hogy az a szakember, aki egyformán otthonosan mozog a Windows, a MacOS, a BSD vagy a számtalan Linux verzió hálózati beállításai között, nem hálózati kártyák installálásával, hanem ennél sokkal komolyab és valószínűleg jobban fizető tevékenységgel tölti az idejét. Mi azt tudjuk vállalni és biztosítani, hogy munkatársaink a legelterjedtebb otthoni operációs rendszerekre - és valljuk be, jelenleg ezek a Microsoft Windows különböző változatai - nagy biztonsággal, adatvesztés nélkül képesek telepíteni a szolgáltatást. Az ügyfél használhat bármi mást, de az ilyen esetekben mi csak az eszközöket adjuk, a beállításokat neki kell elvégezni.