Berta Sándor

Összezavarta a járvány a mesterséges intelligencia algoritmusokat

A koronavírus elterjedése rámutatott, hogy mennyire könnyen megzavarhatók ezek a programok.

Amikor a koronavírus világszerte elterjedt, a felhasználók olyan dolgokra kezdtek rákeresni a megszokott termékek, például a fejhallgatók, az okostelefonok, a töltők vagy a háztartási berendezések helyett, mint a fertőtlenítőszerek, a gumikesztyűk és a szájmaszkok. Mindez alaposan megzavarta azokat az internetes keresésekben és kereskedelemben alkalmazott mesterséges intelligenciára épülő algoritmusokat, amelyeket a vásárlói szokások előrejelzésére használnak.

Az ok az volt, hogy a szoftverek nem tudták a beléjük programozott, megszokott mintákat követni. Az első napokban, sőt, hetekben a kereskedelmi platformok nem sokat vettek észre a változásokból, hiszen az eladások növekedtek. A jelenségre csak később kezdtek felfigyelni, amikor a raktárkapacitásokat és a rendeléseket figyelő algoritmusok is kezdtek összezavarodni, s nem tudták kezelni az új helyzetet és folyamatosan szállítási problémák adódtak.

Hasonló helyzettel szembesültek a hirdetésekhez alkalmazott algoritmusok is, amelyek próbáltak megfelelő műsorokat ajánlani az embereknek, akik más tartalmak iránt kezdtek érdeklődni, mint korábban hónapokon, sőt, éveken keresztül. A programok pedig nem értették, hogy miért változtak meg a fogyasztási szokások.

Mindegyik esetben az állt a háttérben, hogy e szoftvereket adatokkal tanítják be és a megszokott mintáktól való eltéréseket egy bizonyos szint felett már nem tudják követni, illetve a változásokkal járó dolgokat egy idő után már nem képesek korrigálni. A gyors vagy radikális változások pedig teljesen kihozzák az algoritmusokat az egyensúlyukból. Amikor olyan mintával találkoznak, amellyel korábban nem, akkor komoly problémáik keletkeznek. A helyzetet súlyosbította, hogy a koronavírus-járvány alatt a kapott adatok is módosultak. A szakembereknek egyre gyakrabban kellett beavatkozniuk azért, hogy ne omoljanak össze a használt rendszerek és szolgáltatások.

Tehát az emberek megváltozott viselkedése módosította a mesterséges intelligencia algoritmusokét, amelyek hatással voltak a felhasználók viselkedésére és szokásaira. A kör bezárult.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #3
    Inkabb az lehetett a gond, hogy az algoritmusok ugyan reagaltak volna, de a hosszu elore lekotott beszerzesi lancokat nem tudtak hirtelen atallitani mas vasarlasi szokasokra. Igy bizonyos korabban jol fogyo termekek halmokban alltak, mig masokbol hiany lett. Ez nem a beszerzesi MI hibaja, egyszeruen ugy lettek megirva, hogy csak lassu piaci folyamatokkal tudnak szamolni. De ami kepes volt azonnal kovetni a valtozast, az sem tudott uj szerzodeseket kotni automatikusan, mert azt meg egyreszt nem hagyjak nekik, masreszt hiany eseten egyszeruen nincs kitol vasarolni.

    Sima human reklam szakemberekkel, keszletezesi felolosokkel es raktarosokkal is ugyanez lett volna. Az emberi beavatkozasok pedig csak akkor segitettek, ha a hianyok es a megkotott szerzodesek lehetove tettek a beszerzesek megvaltoztatasat.
  • sepsi0514 #2
    Azért valljuk be, egy sötét lezárt szobában ülő embert is összezavarna, ha egyszer csak a beérkező adatok mintája megváltozna. Szerencsére nem ilyen emberek dolgoznak ilyen pozícióban, mert rátudnak keresni, hogy mi állhat a hátérben. Egy MI erre szerintem képtelen. Ez talán jó tanulság arra, hogy milyen irányban is kéne tovább haladni ezen a téren.
  • gombabácsi #1
    összezavarodtam ettől a cikktől :))