Berta Sándor
Drónok vizsgálhatják a balesetek helyszínét
Az első tesztek már zajlanak, a módszer elterjedésének egyelőre jogi akadályai vannak.
A Dolphin Technologies egy olyan rendszert fejlesztett ki, amelynél a robotrepülőgépek kutathatják át a baleseti helyszíneket. Harald Trautsch, a cég ügyvezetője elmondta, hogy vannak olyan esetek, amelyeknél tévedésből értesíti valaki a mentőket vagy a tűzoltókat és olyanok is akadnak, amikor az érintett autós infarktust kap vagy szélütést. Ezekben a szituációkban más típusú intézkedésekre lehet szükség.
Az ideális természetesen az lenne, ha a mentésben résztvevők pontosan tudnák, hogy mi történt a helyszínen. Ebben segíthet, ha először pilóta nélküli légi járművek jelennek meg a baleseti esemény fölött, hogy megnézzék, pontosan milyen segítségre van szükség és a bevetési központoknak az eddiginél jobb áttekintést adjanak a helyzetről. Trautsch hozzátette, hogy a drónok nem csupán a levegőből figyelhetik meg az aktuális szituációt, hanem olyan közel repülhetnek az érintett járművekhez, amennyire csak lehetséges és megnézhetik, hogy például hány sérült van és hol a legsúlyosabb a helyzet.
A Dolphin Technologies 400-1000 robotrepülőgépből álló hálózatot akar kiépíteni, s ezek a járművek akár nagy felbontású vagy valós idejű felvételeket is küldhetnek a mentési központokba. Utóbbiak munkatársai irányíthatják a drónokat, de csupán egyszerű parancsokkal, azaz mindehhez nem szükséges, hogy a kezelők pilótákká váljanak. Egyetlen gombnyomás elegendő és a vállalat szoftvere képes kiszámolni az optimális útvonalat a baleseti helyszínhez. A bevetési centrumok meghatározzák, hogy a robotrepülőgépnek mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy a helyszínre érjen, majd automatikusan visszatérjen a kiindulási pontra, ha kezdenek lemerülni az akkumulátorai vagy ha változik az időjárás.
Először a magánfelhasználású pilóta nélküli légi járműveket tesztelik, amelyeknél a megoldás már kiválóan működik - minderről Gerald Aichholzer, a Dolphin Technologies illetékese számolt be. Az, hogy az aktuális esetekben, milyen drónokat alkalmaznak majd, az adott esettől fog függeni. Trautsch közölte, hogy éppen ezért dolgoznak együtt a különböző gyártókkal és csak az utolsó pillanatban döntik majd el, hogy melyik modellt választják a flottájukhoz. Az elsődleges céljuk az, hogy a repülési útvonalat automatikusan kiszámító megoldást kipróbálják éles körülmények között. A rendszert a gépi tanulás segítségével úgy tanítják, hogy képes legyen önállóan is helyes döntéseket hozni azzal kapcsolatban, hogy melyik robotrepülőgépeket küldje az adott baleset helyszínéhez és az ott hogyan viselkedjenek. Ez gyakran a helyi körülményektől függ, például attól, hogy milyen a helyi internethozzáférés. Sötétedéskor viszont már szükség van éjjellátó készülék használatára is.
A fő cél természetesen a balesetek elkerülése és ebben a társaság együtt dolgozik az UNIQA biztosítóval. A hosszú távú pedig cél az, hogy az önállóan közlekedő autók megjelenésével és elterjedésével sikerüljön drasztikus mértékben csökkenteni a jövőbeli balesetek számát, ez azonban időbe telik. A Dolphin Technologies ügyvezetője kiemelte, hogy a működésük előtti legnagyobb akadályok jelenleg jogi jellegűek. A pilóta nélküli légi járművek ugyanis csak bizonyos lakott területek fölött és megfelelő engedélyek birtokában közlekedhetnek. Az, hogy a rendszer automatikusan számítja ki a repülési útvonalat és azt a drón is önállóan repüli végig, egy további kihívás a projekt számára. Trautsch azzal számolt, hogy a jogi akadályokat 2020-ig sikerül leküzdeni.
A Dolphin Technologies egy olyan rendszert fejlesztett ki, amelynél a robotrepülőgépek kutathatják át a baleseti helyszíneket. Harald Trautsch, a cég ügyvezetője elmondta, hogy vannak olyan esetek, amelyeknél tévedésből értesíti valaki a mentőket vagy a tűzoltókat és olyanok is akadnak, amikor az érintett autós infarktust kap vagy szélütést. Ezekben a szituációkban más típusú intézkedésekre lehet szükség.
Az ideális természetesen az lenne, ha a mentésben résztvevők pontosan tudnák, hogy mi történt a helyszínen. Ebben segíthet, ha először pilóta nélküli légi járművek jelennek meg a baleseti esemény fölött, hogy megnézzék, pontosan milyen segítségre van szükség és a bevetési központoknak az eddiginél jobb áttekintést adjanak a helyzetről. Trautsch hozzátette, hogy a drónok nem csupán a levegőből figyelhetik meg az aktuális szituációt, hanem olyan közel repülhetnek az érintett járművekhez, amennyire csak lehetséges és megnézhetik, hogy például hány sérült van és hol a legsúlyosabb a helyzet.
A Dolphin Technologies 400-1000 robotrepülőgépből álló hálózatot akar kiépíteni, s ezek a járművek akár nagy felbontású vagy valós idejű felvételeket is küldhetnek a mentési központokba. Utóbbiak munkatársai irányíthatják a drónokat, de csupán egyszerű parancsokkal, azaz mindehhez nem szükséges, hogy a kezelők pilótákká váljanak. Egyetlen gombnyomás elegendő és a vállalat szoftvere képes kiszámolni az optimális útvonalat a baleseti helyszínhez. A bevetési centrumok meghatározzák, hogy a robotrepülőgépnek mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy a helyszínre érjen, majd automatikusan visszatérjen a kiindulási pontra, ha kezdenek lemerülni az akkumulátorai vagy ha változik az időjárás.
Először a magánfelhasználású pilóta nélküli légi járműveket tesztelik, amelyeknél a megoldás már kiválóan működik - minderről Gerald Aichholzer, a Dolphin Technologies illetékese számolt be. Az, hogy az aktuális esetekben, milyen drónokat alkalmaznak majd, az adott esettől fog függeni. Trautsch közölte, hogy éppen ezért dolgoznak együtt a különböző gyártókkal és csak az utolsó pillanatban döntik majd el, hogy melyik modellt választják a flottájukhoz. Az elsődleges céljuk az, hogy a repülési útvonalat automatikusan kiszámító megoldást kipróbálják éles körülmények között. A rendszert a gépi tanulás segítségével úgy tanítják, hogy képes legyen önállóan is helyes döntéseket hozni azzal kapcsolatban, hogy melyik robotrepülőgépeket küldje az adott baleset helyszínéhez és az ott hogyan viselkedjenek. Ez gyakran a helyi körülményektől függ, például attól, hogy milyen a helyi internethozzáférés. Sötétedéskor viszont már szükség van éjjellátó készülék használatára is.
A fő cél természetesen a balesetek elkerülése és ebben a társaság együtt dolgozik az UNIQA biztosítóval. A hosszú távú pedig cél az, hogy az önállóan közlekedő autók megjelenésével és elterjedésével sikerüljön drasztikus mértékben csökkenteni a jövőbeli balesetek számát, ez azonban időbe telik. A Dolphin Technologies ügyvezetője kiemelte, hogy a működésük előtti legnagyobb akadályok jelenleg jogi jellegűek. A pilóta nélküli légi járművek ugyanis csak bizonyos lakott területek fölött és megfelelő engedélyek birtokában közlekedhetnek. Az, hogy a rendszer automatikusan számítja ki a repülési útvonalat és azt a drón is önállóan repüli végig, egy további kihívás a projekt számára. Trautsch azzal számolt, hogy a jogi akadályokat 2020-ig sikerül leküzdeni.