Ötvös Tibor
Star Wars: Az utolsó Jedik - elfogyott az Erő
A Star Wars univerzum folyamatosan bővül és míg legutóbb a Zsivány Egyes egy korrekt kis sci-fi akció lett, addig Az utolsó Jedik már inkább egy gyenge utánzata A Birodalom visszavág - A Jedi visszatér - Baljós árnyak hármasának.
Hogy tetszett a Star Wars: Az utolsó Jedik?
Őszintén megvallva nagyon nagy bajban vagyok a Star Wars: Az utolsó Jedik kapcsán, hiszen gyerekkorom nagy kedvencének legújabb részéről, a filmvilág megkerülhetetlen franchise-záról van szó, mely azonban a Baljós árnyak nyitotta elő-trilógiával igen sokat veszített fényéből. Majd jött egy új generáció és érkezett Az ébredő Erő, mely nagy mértékben épített a nosztalgia-faktorra és igazából abszolút biztosra mentek vele a készítők. A Zsivány Egyes már keményebb próba volt, de a kommandós különítmény sikerrel vette az akadályt (és klasszikussá vált Darth Vader végső durvulása is). Az utolsó Jedik kapcsán is rengeteg hírt olvashattunk, számos médiafájlt küldött szét a forgalmazó és persze folyamatosan a felszínen volt tartva rengeteg kérdés, melyekre a rajongók várták a választ, így nagyon vártuk a premiert.
Ki is valójában Rey? Hogyan dolgozza fel Kylo Ren azt, hogy meggyilkolta saját apját, Han Solót? Mi Snoke igazi terve? És persze mit tesz mindezek ellen Luke Skywalker? Nos, alig pár órája ért véget Az utolsó Jedik maximális biztonsági felügyelet mellett tartott sajtóvetítése és elképesztően csalódott vagyok. Egy lelketlen, ostoba cselekményektől abszolút nem mentes, gyenge színészi játékokkal megátkozott sci-fi-t láttam és bár feltehetően sokkal egyszerűbb lenne elmismásolni a kritikát a szokásos közhelyekkel, de erre nem vagyok képes. Haragszom, becsaptak.

Az ébredő Erő végén Rey elment és megtalálta az utolsó élő Jedi mestert, Luke Skywalkert, aki egy lakatlannak tűnő szigeten rejtőzött el a világ és a felelősség elől; Finn komoly sérülést szerzett a Kylo Ren elleni küzdelemben; Poe hőssé vált; Han Solo meghalt; Kylo Ren végleg átállt a sötét oldalra. Nagyjából ennyi, innen indulunk és bármennyire is szeretnék leírni valamit a történetről, nem fogok, mert nem akarom, hogy egy rossz megfogalmazás miatt bárkinek is elrontsam az élményét. Legyen elég annyi, hogy az Első Rend kezdi felszámolni a lázadókat, az Ellenállást, a régi Köztársaság híveit, akiket Leia Solo vezet és vesztésre állnak. Ennyi, semmi több.
Miután a sztorit nem lehet kivesézni, így a forgatókönyv abszolút ostoba húzásaival kapcsolatban sem tudok semmit írni, pedig nagyon szeretnék. Legyen elég annyi, hogy bár nagyon sötétnek és akciódúsnak tűnik az előzetesek alapján Az utolsó Jedik, de ez is nagy átverés. A nyolcadik rész az eddigi legviccesebb Star Wars rész és emiatt egyébként jár is a hatalmas piros pont a készítőknek. Számos utalást kapunk a korábbi részekre, a sztoriban is pazarul vannak elhelyezve a vizuális gegek, vagyis ezen a ponton jelesre vizsgázott a film. Kérdés persze, hogy ez mennyire tetszik majd a rajongóknak (és itt most megint írnék példát, de spoilermentes a kritika - még ha az csak egy vicces beszólás vagy mozdulatot is jelent).

Szóval térjünk át inkább a szereplőkre. Kezdeném azokkal, akik láthatóan élvezték a forgatást. Mark Hamill remekül alakítja a megöregedett és megtört Jedi mestert és egyébként meglepő módon ő számít a film legviccesebb karakterének is. Egyetlen nézésében benne van az eltelt évtizedek fájdalma, a sok veszteség és a kétségbeesés. Méltó társa testvére, Leia, azaz Carrie Fisher, aki sajnos már nem élhette meg a premiert és ezt sajnálhatja: élete alakítását nyújtja. Jó ezt a párost újra a mozikban látni és nem is képes felnőni melléjük senki.
Kylo Ren, azaz Adam Driver egyszerűen képtelen volt velem elhitetni, hogy ő egy gonosz karakter. Hamarabb jutott eszembe egy hisztis kisgyerek, aki nagyjából annyira félelmetes, mint egy kiscica. A filmben ezerszer hangzik el, hogy kétségek gyötrik és erre bizony szükség is van, hiszen a játékából egy cseppet sem jön át ebből semmi. Méltó társa Rey, akit Daisy Ridley hoz unottan és középszerűen. Az, hogy őt átjárja az Erő és a Lázadók nagy reménye - egy percig nem érezhető. És miután rájuk (is) épül a film és a sztori, így ez a láb eléggé ingatagnak bizonyult.

Amivel azonban ismét nincs semmi gond, az a látvány. A Star Wars univerzum mindig is híresen figyelt arra, milyen fajokkal népesítik be a világukat és ezzel szerencsére most is elégedettek lehetünk. A trailerekben megjelent madár-hörcsög kisállatok, a Las Vegasra hajazó szerencsejáték-bolygón őshonos lófélék és persze az összes többi lény elég változatos képet mutat és bizonyára mindenki megtalálja a saját kis kedvencét. És ha már fajoknál tartunk, a szereplők közül szándékosan kihagytam a Legfőbb Vezért, Snoke-ot, aki teljes mértékben számítógéppel van megalkotva és egy óriási csalódás. Palpatine szenátor remek gonosztevő volt, mesteri terve a Szenátus megszerezésére és az éppen Erő-teljében lévő Skywalker átcsábítására a sötét oldalra áthatotta a korábbi részeket és hozzá képest Snoke egy pincsi.
Nem a tervével van baj, hanem az egész jelenlétével. Nem félelmetes, inkább egy szánalmasan lesoványodott öregember benyomását kelti, aki ráadásul rendkívül ostoba is (itt megint lenne mit írni, de spoiler-veszély lenne). Szóval a Disney (ahogy egyébként a legtöbb Marvel-film esetében is) képtelen volt egy igazán jó kis gonosztevőt megalkotni és emiatt az általa nyújtott fenyegetés is jelentőségét veszti. Csatákból is keveset kapunk, de szerencsére azok legalább rendben vannak.

A film a sztori és a szereplők gyengeségeit látvánnyal próbálja feloldani, ám ez sajnos egy ilyen kaliberű franhcise esetében még sértőnek is tűnhet. George Lucas legalább megalkotott egy pazar trilógiát, hogy utána filmről-filmre próbálja meg elrontani azt, a Disney viszont gyorsított a tempón és már Az ébredő Erő is csak a régi szereplők felbukkanás miatt robbant akkorát, Az utolsó Jedik viszont már a legnagyobb jóindulattal is csak középszerűnek nevezhető. Sokan kiakadtak, hogy Az ébredő Erő az Új remény újragondolt változata, ők a mostani filmben is csalódni fognak, hiszen olyan, mintha a Baljós árnyak, A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér bizonyos elemeit hozták volna vissza, csak sokkal átgondolatlanabb formában. Szóval fogytán az Erő és ha csak ennyire telik a készítőktől, akkor inkább térjen vissza pihenőjére a fő sorozat, adjon helyet a mellékágaknak, hogy aztán majd valamikor méltó módon térjen vissza a Skywalker klán sztorija.
Ki is valójában Rey? Hogyan dolgozza fel Kylo Ren azt, hogy meggyilkolta saját apját, Han Solót? Mi Snoke igazi terve? És persze mit tesz mindezek ellen Luke Skywalker? Nos, alig pár órája ért véget Az utolsó Jedik maximális biztonsági felügyelet mellett tartott sajtóvetítése és elképesztően csalódott vagyok. Egy lelketlen, ostoba cselekményektől abszolút nem mentes, gyenge színészi játékokkal megátkozott sci-fi-t láttam és bár feltehetően sokkal egyszerűbb lenne elmismásolni a kritikát a szokásos közhelyekkel, de erre nem vagyok képes. Haragszom, becsaptak.

Az ébredő Erő végén Rey elment és megtalálta az utolsó élő Jedi mestert, Luke Skywalkert, aki egy lakatlannak tűnő szigeten rejtőzött el a világ és a felelősség elől; Finn komoly sérülést szerzett a Kylo Ren elleni küzdelemben; Poe hőssé vált; Han Solo meghalt; Kylo Ren végleg átállt a sötét oldalra. Nagyjából ennyi, innen indulunk és bármennyire is szeretnék leírni valamit a történetről, nem fogok, mert nem akarom, hogy egy rossz megfogalmazás miatt bárkinek is elrontsam az élményét. Legyen elég annyi, hogy az Első Rend kezdi felszámolni a lázadókat, az Ellenállást, a régi Köztársaság híveit, akiket Leia Solo vezet és vesztésre állnak. Ennyi, semmi több.
Miután a sztorit nem lehet kivesézni, így a forgatókönyv abszolút ostoba húzásaival kapcsolatban sem tudok semmit írni, pedig nagyon szeretnék. Legyen elég annyi, hogy bár nagyon sötétnek és akciódúsnak tűnik az előzetesek alapján Az utolsó Jedik, de ez is nagy átverés. A nyolcadik rész az eddigi legviccesebb Star Wars rész és emiatt egyébként jár is a hatalmas piros pont a készítőknek. Számos utalást kapunk a korábbi részekre, a sztoriban is pazarul vannak elhelyezve a vizuális gegek, vagyis ezen a ponton jelesre vizsgázott a film. Kérdés persze, hogy ez mennyire tetszik majd a rajongóknak (és itt most megint írnék példát, de spoilermentes a kritika - még ha az csak egy vicces beszólás vagy mozdulatot is jelent).

Szóval térjünk át inkább a szereplőkre. Kezdeném azokkal, akik láthatóan élvezték a forgatást. Mark Hamill remekül alakítja a megöregedett és megtört Jedi mestert és egyébként meglepő módon ő számít a film legviccesebb karakterének is. Egyetlen nézésében benne van az eltelt évtizedek fájdalma, a sok veszteség és a kétségbeesés. Méltó társa testvére, Leia, azaz Carrie Fisher, aki sajnos már nem élhette meg a premiert és ezt sajnálhatja: élete alakítását nyújtja. Jó ezt a párost újra a mozikban látni és nem is képes felnőni melléjük senki.
Kylo Ren, azaz Adam Driver egyszerűen képtelen volt velem elhitetni, hogy ő egy gonosz karakter. Hamarabb jutott eszembe egy hisztis kisgyerek, aki nagyjából annyira félelmetes, mint egy kiscica. A filmben ezerszer hangzik el, hogy kétségek gyötrik és erre bizony szükség is van, hiszen a játékából egy cseppet sem jön át ebből semmi. Méltó társa Rey, akit Daisy Ridley hoz unottan és középszerűen. Az, hogy őt átjárja az Erő és a Lázadók nagy reménye - egy percig nem érezhető. És miután rájuk (is) épül a film és a sztori, így ez a láb eléggé ingatagnak bizonyult.

Amivel azonban ismét nincs semmi gond, az a látvány. A Star Wars univerzum mindig is híresen figyelt arra, milyen fajokkal népesítik be a világukat és ezzel szerencsére most is elégedettek lehetünk. A trailerekben megjelent madár-hörcsög kisállatok, a Las Vegasra hajazó szerencsejáték-bolygón őshonos lófélék és persze az összes többi lény elég változatos képet mutat és bizonyára mindenki megtalálja a saját kis kedvencét. És ha már fajoknál tartunk, a szereplők közül szándékosan kihagytam a Legfőbb Vezért, Snoke-ot, aki teljes mértékben számítógéppel van megalkotva és egy óriási csalódás. Palpatine szenátor remek gonosztevő volt, mesteri terve a Szenátus megszerezésére és az éppen Erő-teljében lévő Skywalker átcsábítására a sötét oldalra áthatotta a korábbi részeket és hozzá képest Snoke egy pincsi.
Nem a tervével van baj, hanem az egész jelenlétével. Nem félelmetes, inkább egy szánalmasan lesoványodott öregember benyomását kelti, aki ráadásul rendkívül ostoba is (itt megint lenne mit írni, de spoiler-veszély lenne). Szóval a Disney (ahogy egyébként a legtöbb Marvel-film esetében is) képtelen volt egy igazán jó kis gonosztevőt megalkotni és emiatt az általa nyújtott fenyegetés is jelentőségét veszti. Csatákból is keveset kapunk, de szerencsére azok legalább rendben vannak.

A film a sztori és a szereplők gyengeségeit látvánnyal próbálja feloldani, ám ez sajnos egy ilyen kaliberű franhcise esetében még sértőnek is tűnhet. George Lucas legalább megalkotott egy pazar trilógiát, hogy utána filmről-filmre próbálja meg elrontani azt, a Disney viszont gyorsított a tempón és már Az ébredő Erő is csak a régi szereplők felbukkanás miatt robbant akkorát, Az utolsó Jedik viszont már a legnagyobb jóindulattal is csak középszerűnek nevezhető. Sokan kiakadtak, hogy Az ébredő Erő az Új remény újragondolt változata, ők a mostani filmben is csalódni fognak, hiszen olyan, mintha a Baljós árnyak, A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér bizonyos elemeit hozták volna vissza, csak sokkal átgondolatlanabb formában. Szóval fogytán az Erő és ha csak ennyire telik a készítőktől, akkor inkább térjen vissza pihenőjére a fő sorozat, adjon helyet a mellékágaknak, hogy aztán majd valamikor méltó módon térjen vissza a Skywalker klán sztorija.

