Berta Sándor

Harci robotok - fegyverkezési versenytől tartanak a tudósok

Egyre több ország fejleszt harci robotokat, a szakemberek egy része a következmények miatt aggódik.

Az amerikai védelmi minisztérium tavaly októberben megjelent jelentésében azt írta, hogy az amerikai fegyveres erők kutatási és a fejlesztési részlegei többek között harci robotokat, önállóan működő aknákat, intelligens rakétákat fejlesztenek és emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az önállóan működő drónok rajintelligenciája is. Különösen az utóbbi dolog változtathatja majd meg a jövő harctereit, a csapatban együttműködő robotrepülőgépek feleslegessé tehetik a gyalogság alkalmazását. Az amerikai fegyveres erők tervei abból indulnak ki, hogy a drónrajok nem csupán felderítésre vagy jelzavarásra lesznek alkalmasak, hanem kiegészíthetők lesznek fegyverrendszerekkel is. Utóbbiak lehetővé teszik a célok önálló kiválasztását és leküzdését. Az amerikai fegyveres erők erre a célra készek a következő három évben összesen 18 milliárd dollárt áldozni.

Eközben Kína vagy Oroszország sem tétlenkedik. Robert O. Work amerikai hadügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta, hogy Kína és Oroszország is olyan harci hálózatokat fejleszt ki, amelyek vannak olyan jók és látnak olyan távolra, mint az amerikai megfelelőik, ráadásul ugyanúgy intelligens lőszereket alkalmaznak. Éppen ezért akarnak megbizonyosodni arról, hogy képesek a jövőben is gyorsan legyőzni az ellenfeleiket, mint tették azt a múltban.



Toby Walsh professzor, az ausztrál School of Computer Science and Engineering munkatársa kiemelte, hogy a fegyverkezési verseny már elkezdődött és nem csupán ő, hanem több ezer, a robotika területén dolgozó kollégája is aggódik a helyzet elfajulása miatt. A szakember kétségbe vonta azt, hogy az önálló harcrendszerek bevezetését és alkalmazását meg lehet akadályozni. A katonai vezetők már régóta nem arról vitatkoznak, hogy vajon létrehozhatók-e ilyen fegyverrendszerek, hanem arról, hogy azok mekkora önállósággal ruházhatók fel.

Az amerikai védelmi minisztérium tavaly októberben sikeresen próbált ki rajban közlekedő robotrepülőgépeket, míg tavaly novemberben egy kínai bemutatón a Tsinghua University is egy drónrajt mutatott be, amely nagyjából 20-25 tagból állt. Ezek a drónok formációban repülve kutathatnak át egy nagyobb területet, de lehetőséget kínálnak fegyverek alkalmazására is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fonak #27
    Hát egy önvezető autó szerintem ne moralizáljon, vagy az Asimov féle robotika 3 törvényét alkalmazza, hanem az utasa(i) életét védje (az meg, hogy az emberek között is különbséget tudjon tenni "értékük" alapján, az erősen sci-fi).
  • BladeW #26
    Ajánlom (amúgy mindenki figyelmébe), bár nem harci robotok, de hasonló téma:
    http://moralmachine.mit.edu/
    És lehet saját dilemmát is gyártani, amit utána feldob másoknak. Én csináltam jó g***iket :)
  • NEXUS6 #25
    Másrészt, ha a robotot felruházom a célpontok priorizálásának képességével, akkor pár perc gondolkodás után általános elvként megállapíthatjuk, hogy két egymással szembenálló robothadsereg robotkatonái nem fogják egymást támadni, hanem kiemelten az élőerőre mennek rá, hiába van elötte egy robot harckocsi ezred, lexarja, hanem az emberekkel teli vezetési pontot fogja támadni, ha választhat.

    Ergo, nem biztos hogy jelentősen csökken az emberi álddozatok száma. Csak amíg egy baka/akár harckocsi személyzet, viszonylag könnyen, pár hét kiképzés után helyettesíthető egy másikkal, addig a vezetési ponton levő tisztek képzése éveket vesz igénybe. Az emberekből álló karckocsi ezred viszont, ha épen marad, annak állománya bármikor más feladatra, önállóan tevékenykedve bevethető, a robot vezetés nélkül ilyenre nem képes.

    Ezek miatt sem jó ebbe a robotozásba belekezdeni, ha a fenti elvek érvényesülnek.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.02.16. 10:51:12
  • NEXUS6 #24
    Azért pár háború mutatta, hogy a gerilla típusú hadviseléssel szemben nehezen tudja érvényesíteni a politika a gazdasági erőből adódó előnyét. Ha ezt atombomba hordozására tervezett repülők, meg fejlett harckocsik helyett, robotokkal tesszük attól még nem fog változni a helyzet.

    Háborúban a legfontosabb dolgok egyike az azonosítás. Ezért vannak a saját/ellenség felismerő rendszerek, amelyik objektum nem adja a saját jelet az lőhető. Egy hagyományos háborúban, mivel az abban alkalmazott fegyverek ideális terepe nem a város, település ezért kevés civil keveredhet a harcmezőre, ott ez bőven elég.

    A gerilla hadviselés egyik jellemzője, hogy a gyengébb fél beviszi a harcot a városokba, a civilek közé, azokat egyfajta pajzsnak használja. Amikor az embernek is gondot okoz az, hogy egy olyan helyen, ahol akár a kecskepásztor is birtokolhat egy nagyapjától örökölt puskát, meg a kórház pincéjébe betelepül a fegyveres felkelő csoport, ilyen körülmények között ne okozzon jelentős civil áldozatot az akció során, akkor ott robotnak nem sok kerenivalója van.

    A robotok max távirányítású karokként, szemekként fognak jó sokáig funkcionálni, mert az azonosítás képessége nagyságrendileg gyengébb, mint az emberé (MI gyak nem létezik). A saját katonai áldozatok ugyan csökkennek majd, de hogy a háború kevesebb civil áldozatot követelne azt kétlem.
    A lenti logika miatt a választópolgár kevésbé hőbörög Dzsoni halála miatt, viszont a média nagyobb gőzzel nyomja majd, Jézmina a szerencsétlen orvostanhalgató felesleges haláláról szóló anyagokat, vagy is a helyzet alapvetően politikai szempontból sem változik. Ezért tök felelsleges.

    Hagyományos hadviselést tekintve, lásd még III. VH. a robotoknak a fenti tényezők hiánya miatt viszont igen csak nagy jelentősége lehet. Ezexerint akkor most arra készülünk. Kár.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.02.16. 10:38:44
  • Archenemy #23
    "Először is kinek az ötlete ez a robotharcos?
    Hát szerintem általában marhára nem katonáké."

    Az ilyen robotok lényege szerintem, hogy a gazdasági erőt (gyárak, technológia) fordítja le (ill. egyelőre csak akarja) hatékonyan katonai erővé. Ugyanúgy, ahogy a drága felszerelés, kiképzés, stb,
  • duke #22
    A videon, hogy szivatjak szegeny robotot. Az ilyen hulyek miatt fogjak a robotok zsigerbol gyulolni az embereket, es az elso adando alkalommal kiirtjak majd az egesz emberiseget. A masik videon hallatszik is, hogy ki van akadva szegeny

  • NEXUS6 #21
    Ez azért sok kérdést felvet.
    Először is kinek az ötlete ez a robotharcos?
    Hát szerintem általában marhára nem katonáké.
    Egy katona vállalja az önfeláldozást, ez része a hivatásnak. Szal korlátozzák jogaiban, ezért jobb helyeken kicsit több juttatást kap, mint hasonló melóért a civilek. De megvan az ami csak Dzsémsz Bondnak van, az az a Licence to kill is, amit azért mivel meg is tanítják erre, amikor a kiképzése végére ér nagyjból rájön, hogy ez nem jog, hanem inkább felelősség. Tudja mi az a fegveres harc, tudja mit kell csinálnia, szakember. Szal hogy meghal benn van a pakliban, ahogy pl a bányásznak is.

    Azonban minden egyes halott katona 17 szavatot jelent statisztikailag mínúszban, ez azért már egy több ezres veszteség esetén igen csak beolyásolja, mondjuk az elnökválasztás eredményeit. Szal, hogy kinek az ötlete, érdeke, az nyilvánvaló.

    Egy sima baka képességeihez képest a mai távirányítású robotok sehol sincsenek, merthogy kell mögé egy baka, aki távirányítja! Bizonyos spec feladatokat, tűzszerész, esetleg távirányítású lövészként, vagy málhacipelésre jó. És ennyi, ez azért nem ua. mint a Terminátor, azt lássuk már be. Az önállóan tevékenykedő robot olyan szinten sci-fi, hogy ezzel egyelőre szerintem még cikk szintjén sem kell foglalkozni.

    Szal az, amikor Afganisztánban, egy rajnak, vagy szakasznak kiadnak járörözési feladatot, hogy jópofizzanak a végrehajtás közben a falu vezetőivel, segítsék ki a cstornába esett kiskecsét, osszanak csokit a gyerkőcnek, és megfelelő hatékonysággal vegyék fel a harcot az ellenséges felkelőkkel nos ezt egyszerre még csak az ember tudja megoldani és várhatóan évtizedekig, vagy akár 100 évig ez így is lesz. Lehet csokiosztó automatát, fordítógépet, vagy taktikai robotot kifejleszteni, de egy sima alegység szintű járőrözést, ami azért nem a hadviselés csúcsát jelenti, nem tud kiváltani a gép. Egyelőre. Szorry!
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.02.15. 09:41:59
  • cylontoaster #20
    A két lábon járás hatékonyabb hosszú távon. A négy gyorsabb röviden. Nem biztos hogy van benne ilyen megfontolás, de ezen kívül is lehet találni a dizájnon kívül értelmes indokot.
  • Akva #19
    Mi a tökömért kell két lábon járni egy robotnak, amikor négy lábon is járhatna? Ez teljesen idétlen, és nem a teljesítményre megy ki, csak hatásvadász baromság.
  • Ahoy #18
    Ja és Lem: Éden a kedvenc könyvem. Tényleg... sok scifit olvastam, de messze ez volt a legjobb.

    Amúgy az önjavítás és reprodukció ezer évre van még. Vannak ugyan spéci regenerálódó polimerek és ötvözetek, de ettől még nem fogja megjavítani magát egy drón, mint az Autómatában.

    Kedvenc témám a saját magát kinyomtató 3D nyomtató. Úgy, hogy végül a szervók és a vezérlőelektronika is kinyomtatható minőségromlás nélkül. Ahhoz hogy egy mikrokontrollert egy IC-t létrehozzunk kb fapados eszközökkel... még nagyon messze vagyunk. Vagy vegyük azt, hogy egy kamera modul is kell általában a robotokba, vagy akár egy önteproduktív szerkezetbe. Ehhez már objektívet kell nyomtatni, és IC-ket, chipeket, CMOS szenzort. Ezek gyártásához komoly apparátus kell... és akkor még a kalibrációnál sem tartunk, milyen minőségű szenzort gyárthatsz egy 3D printelt gyárgéppel?

    Ezt a biológia nagyon szépen megoldotta. Gyógyulás, osztódás, DNS, fehérjék összeszerik magukat stb... szerintem bioengineeringgel előbb lehet önreprodukáló "gépeket" kreálni.