Már most is kiváltható lenne a német munkavállalók 15 százalékának munkája, de ez az arány a jövőben tovább nőhet.

Évek óta folyamatosan jönnek a hírek az egyre többet tudó, egyre önállóbb robotokról, és készülnek jelentések ezek jövőbeli hatásairól. Az Egyesült Államokban várhatóan a szakmák fele van veszélyben, és a speciális tudás nélküli ágazatok munkavállalói mind jobban teszik, ha képzik magukat. Azonban ezek a kutatások nagyon nem igazak Európára, köztük a német munkaerőpiacra - állapította meg egy új felmérés, mert teljesen más az irodai dolgozók és a vezetők aránya, ezen felül nincsen duális képzés és a technikusi képzettség is ismeretlen. Tehát ott a középiskolai végzettséget igénylő szakmák rövid betanulást igényelnek, így a tengerentúli automatizációs becslések nem vonatkoztathatók kontinensünkre.

A Szövetségi Munkaügyi Hivatal Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutatási Intézete (IAB) elkészítette a legújabb tanulmányát, amely azzal foglalkozik, hogy mely szakmákban hány munkavállalót érinthet a digitalizálás. A szakértők általánosságban megállapították, hogy a betanított munkaerőt nem lehet robotokkal kiváltani, míg a szakembereket igen. A kutatók elsősorban a 3900 létező szakma rutintevékenységeinek kiválthatóságát vizsgálták. Öt kategóriát hoztak létre: analitikus nem rutinfeladatok, interaktív nem rutinfeladatok, kognitív rutinfeladatok, manuális rutinfeladatok és manuális nem rutinfeladatok.

A rutinfeladatokat a gépek programozható szabályok alapján elvégezhetik, sőt, a kognitív rutinfeladatokat (például a könyvelés) vagy a manuális rutinfeladatokat (bizonyos dolgok rendszerezése) a számítógép vagy a robotok egészen kiválóan megoldhatják. Ezzel szemben a menedzsment feladatait vagy a tanácsadást (analitikus és interaktív nem rutinfeladatok) a számítógépek nem végezhetik el, legfeljebb támogathatják azok megoldását. A manuális nem rutinfeladatokat ugyanakkor a gépek a következő tíz évben biztosan nem vehetik át. Egy robot például nem tud egy szupermarketben polcokat pakolni. Ugyanígy, hiába vannak már fedélzeti rendszerek, szükség van emberi sofőrökre.

Érdekes módon pont azoknak a szakmáknak az esetében nincs szükség aggodalomra, amelyeket korábban hosszú ideig fenyegetettnek gondoltak. Az viszont már most biztos, hogy van három olyan dolog, amelyet a technika a közeljövőben nem válthat ki. Ezek az észlelés és a finom érzékelés (kézügyesség); a kreatív intelligencia (művészet, kreatív problémamegoldások); illetve a közösségi intelligencia (tárgyalás, meggyőzés). Ennek figyelembevételével kijelenthető, hogy jelenleg a német munkavállalók közül több mint 2,4 millió személy munkája nem váltható ki számítógéppel, 13,2 millió foglalkoztatott munkája csak 30-70%-ban helyettesíthető gépekkel, míg ez az arány 4,4 millió ember esetében több mint 70%.

A technika nem fog teljes szakmákat kiváltani, de azokban a szakmákban, ahol a számítógépek végzik a tevékenységek 70 százalékát, van esély erre. Napjainkban egy zenetanár még nem váltható ki géppel, de egy futár már részben igen. Ugyanakkor ott vannak a jogi és etikai kérdések, amelyeket mielőbb meg kell válaszolni. Ki felel például akkor, ha egy ápolórobot egy csecsemő ringatása közben elejti a gyermeket, mert az olyan mozdulatot tett, amire a robot nem volt előre beprogramozva? Vagy észleli-e egy ápolórobot, ha egy otthonban éjszaka meghal az egyik beteg?

Mi történik akkor, ha az áramhálózat meghibásodása miatt az azzal összeköttetésben álló rendszerek nem tudják adagolni a szükséges gyógyszereket, emiatt valaki meghal vagy maradandó károsodást szenved el? Az egy dolog, hogy az emberek a robotsegítőiknek köszönhetően több mindenre figyelhetnek, de ez egyúttal magában hordozza a robotoktól való függőség kialakulását is.