Berta Sándor

Nem mindenkinek tetszik a készpénz nélküli Svédország

A skandináv állam a készpénz nélküli társadalom létrehozásának egyik úttörője, de nem olyan egyszerű a teljes megszüntetés.

Svédország az az európai állam, amelyben a pénzforgalom a leginkább digitalizálva van. A fogyasztók és a turisták a buszjegyeket például ügyfélkártyák, mobil alkalmazások vagy hitelkártyák segítségével vásárolhatják meg. Érmékkel vagy papírpénzekkel ugyanakkor hiába is próbálnának meg fizetni. A pékségekben táblák hívják fel a figyelmet arra, hogy még a legkisebb összegeket is lehetőleg kártyával kell kiegyenlíteni. Az egyik stockholmi hajléktalanújságnak komoly nehézségeket jelentett, hogy találjon egy olyan bankot, amely hosszas egyeztetések után hajlandó volt az utcai lapárusok eladásaiból származó készpénzbevételt beváltani.

Svédországban intenzív vita kezdődött arról, hogy ez a folyamat vajon komoly előrelépésnek tekinthető vagy inkább csak a támogatók rövid távú személyes érdekeiről szól. Az előbbi álláspontot képviseli Björn Ulvaeus, az ABBA tagja, aki egy múzeum társalapítója lett. A múzeumban nem lehet készpénzzel fizetni, ami nem csupán a MasterCard ötlete, hanem Ulvaeus meggyőződése is, mert néhány éve kirabolták a fiát. Szerinte a koncepció sikeres, csak a német és az orosz turisták bírálják a dolgot, a helyiek örömmel fogadták. Az ellenzők a készpénzrendszer fenntartását túl drágának találják, amely elősegíti a bűnözést és nem is túl higiénikus.


Björn Eriksson, a svéd biztonsági cégek érdekegyesületének elnöke a "Nyílt kártyákkal" ("Korten pa bordet") című anyagban bírálta a támogatók érveit. Az ő nézőpontja az, hogy a lakosság készpénzellátása alapvető demokratikus jog, ráadásul a bűnözők átpártolnak a bank- és a hitelkártya-csalásokra, továbbá a bankautomaták sem higiénikusabbak az érméknél és a papírpénzeknél. A szervezetet a kisvállalkozók és a vidéki régiók érdekképviseletei egyaránt támogatják.

Az országban ötből négy vásárlás már ma is elektronikusan zajlik, és a hat legnagyobb bankból öt készpénz nélkül dolgozik amikor csak lehet. Ezáltal az egész pénzügyi szektor költséghatékonyabb lett és a bankrablások száma 30 éves mélyponton van. Legnehezebben az idősek tudnak alkalmazkodni, számukra a legszokatlanabb például a mobiltelefonos fizetés a buszon vagy egy nyilvános WC-nél. Az érzelmi szempontok sem elhanyagolhatók, az ország szándékosan nem vezette be az eurót, mivel az állampolgárok számára fontos a helyi pénz megléte, annyira, hogy idén bocsátottak ki újfajta bankjegyeket.

A kormány azt szeretné, hogy minden helyi polgár hozzáférjen olyan fizetőeszközökhöz, amelyeket elsősorban a piac, és nem az állam biztosít. A vállalatoknak, egyesületeknek és a felhasználóknak lehetőséget kell adni arra, hogy elsőbbséget kapjanak a hitelintézeteknél és a pénzügyi szolgáltatóknál a készpénzben lévő be- és kifizetések. A svéd parlament készpénzellátási bizottsága már tavaly augusztusban azt javasolta, hogy ismét a svéd nemzeti banknak kellene felelnie az alapvető készpénzellátásért. Ez a tevékenység 2005-ben került ki a bank hatásköréből. A készpénz nélküli társadalom negatívuma, hogy az emberek krízishelyzetekben nem menthetik ki a digitálisan tárolt vagyonukat készpénzbe.

A dán kormány részben fel akarja oldani az érmék és a papírpénzek elfogadására vonatkozó elfogadási kötelezettséget. A jövőben így a benzinkutaknál, az éttermekben és kisebb boltokban nem lesz kötelező elfogadni a készpénzt. Az intézkedés célja, hogy a cégek megtakarítsák a készpénz-forgalom költségeit. A nagy üzletek, például a gyógyszertárak és a szupermarketek továbbra is elfogadják majd a készpénzt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #32
    Ez esetben viszont lehet, hogy végre lenne valami haszna, mert a bankokban tárolt készpénzzel lennének kénytelenek újraindítani a gazdaságot, mert a virtuális pénz menne a kukába, a bankárok nagy bánatára.
  • kvp #31
    Aram nelkul nincs viz es gaz sem, mert mindket rendszer elektromos szivattyukat hasznal. Viszont pl. itthon a legtobb regi rendszer ugy lett tervezve, hogy kibirjon egy tavolabbi nuklearis toltet altal keltett EMP-t es Kanada is ugy allitotta helyre az elektromos rendszeret, hogy tulfeszultseg eseten is biztonsagosan lealljon, majd annak megszunesekor egyszeruen ujraindithato legyen.

    Egyebkent ha tenyleg osszeomlik a civilizacio, akkor a penz sem er semmit. Szinte azonnal elveszti az erteket (meg megenni sem lehet), tehat onnantol csak a felhalmozott anyagi javak jelntik a cserealapot. Meg a nemesfem sem erne sokat, ha tenylegesen elelmiszerhiany van es nincs esely a rovidtavu talpraallasra, mert azt sem lehet megenni. Valoszinuleg az elelmiszer, az ihato viz es hosszabb tavon a tartos hasznalati cikkek (edenyek, ruhak) es a mukodokepes fegyverek, jarmuvek jelentenek erteket. Ezert van az, hogy ha valaki nagyon tart a civilizacio osszeomlasatol, akkor tartos targyi ertekekbe (tartos elelmiszer, hasznalati tagyak, fegyverek) fekteti a vagyonat. Ez mukodo civilizacio es globalis kereskedelem eseten rossz befektetes, viszont civilizacio nelkul az egyetlen megmarado ertek, mind kereskedelmi, mind tulelesi celra.

    ps: Az egyetlen lakott terulet elleni emp balesetet meg Tesla kovette el, amikor egy Tesla tekercs kisulese miatt felrobbant a par kilometerre levo kisvaros vadonatuj generatora. (a generator fo tekercseben indukalt feszultseg szikraja atutotte a tekercs szigeteleset, majd a generator sajat, kisebb feszultsegu, de joval nagyobb arama leegette az egeszet) Vegul kenytelen volt elkoltoztetni a labort mashova. Azota mar rengeteg elektromos keszulek van, ezert a hasonlo kiserleteket szigetelt falu epuletekben vegzik.
  • Inquisitor #30
    Az a baj, hogy ha ilyen katasztrófa bekövetkezik, attól nem csak az áram megy majd el, olyan lenne, mint egy brutális EMP támadás.
    Ha jól rémlik előfordult már az 1800-as években, de akkor csak annyi kárt okozott, hogy pár hétre szünetelt a telegram szolgáltatás, túl sok elektromos berendezés nem volt még akkor.
  • Inquisitor #29
    "a tranzakcióért a boltnak utána 1-5%-ot ki kell fizetni a banknak. "
    Plusz alapdíj, egy 500 Ft érték alatti terméknél simán lehet, hogy kevesebb rajta a haszon mint amennyibe kerül a boltnak a kártya használat. Viszont ha ki van rakva, hogy lehet kártyával vásárolni ... pont ezért sok boltban 500 vagy 1000 alatti összeget nem komálják kártyás kiegyenlítéssel. Míg más országok értelmesebb rendszereiben egy doboz gyufát is megvehetsz és senki nem jár ilyen rosszul mint itt.
  • ostoros #28
    Értelek, de csak arra az időre kell beállítani egy aggregátort, amíg a számlákat kinyomtatják. Utána már megoldják.
  • UUUU #27
    Az meglehet, hogy a munkahelyéről utalványt kap, hogy ledolgozta a hetet, de a bank hogy ad igazolást arról, hogsy mennyi pénzte van a bankba, ha nem működnek a számitógépeik árqam nélkül? Akiknek nincs készpénze mindössze az otthoni értékeire lesz kénytelen hagyatkoznia, ellenben ha az aranyai is sa bankban vasn, az elég gáz, mert nem lesz barterre se értéke.
  • ostoros #26
    Leírják egy papírra. Arról meg az adott dolgozó hoz valami aláírt igazolást, hogy márpedig neki ennyi fizetés jár. Visszatér az utalványok kora.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.05.22. 22:07:21
  • UUUU #25
    Lehet igazad van.
    Viszont egy józan gondolkodó emberként, ez hogy valósul meg , ha azt sem tudják ellenőrizni, hogy kinek mennyi banki betétje volt, ha nincs elektromos rendszer ?
  • Tarathiel2 #24
    Hörögj csak nyugodtan, jót kacagok rajtad...
  • ostoros #23
    Nagyjából igazad van a dolgokban egy dolgot kivéve: az akinek bankkártyán volt csak a pénze, az szépen személyesn befárad a bankfiókba, ahol majd remélhetőleg odaadják neki.