Balázs Richárd

Életképes ökoszisztémát találtak az Antarktisz jege alatt

A nyugat-antarktiszi jégtakaró alatt 800 méter mélyen meghúzódó Whillans-tó vízmintáinak elemzése sokszínű és egzotikus mikrobiális ökoszisztémát tárt a tudósok elé.

Ez az első egyértelmű bizonyíték az Antarktisz jege alatt működő ökorendszerekre, ami több mint egy évtizednyi találgatásra tett pontot. A felfedezésből kiderülhet, hogyan képes az élet a legszélsőségesebb körülményekhez is alkalmazkodni, legyen az a Földön, vagy bárhol a Naprendszerben. "Félmérföldnyi jégpáncél alatt a bioszféránk egy felfedezetlen része rejtőzik. A WISSARD (Whillans Ice Stream Subglacial Access Research Drilling) betekintést adott annak a mikrobiális életnek a természetébe, ami a több mint 5 millió négyzetmérföldes jégtakaró alatt létezhet" - nyilatkozott a Nature magazinban megjelent tanulmány szerzője, Brent C. Christner, a Louisiana Állami Egyetem kutatója.

Mivel ismereteink szerint több mint 400 tó, számos folyó és áramlat létezik a jégréteg alatt, gyakoriak lehetnek a Whillans-tóéhoz hasonló ökoszisztémák, ezáltal hatással lehetnek a kontinenst körülölelő, biológiailag aktív Déli-óceán kémiai és biológiai összetételére.

A WISSARD csapat a Whillans érintetlen vizéből és üledékéből gyűjtötte be a mintákat tiszta, melegvizes fúrási technológia alkalmazásával. Christner szerint ez létfontosságú volt, mivel a tó maga évezredek óta teljesen el van szigetelve a légkörtől. A szigorú intézkedéseknek köszönhetően sikerült elkerülni az idegen anyagok bejutását a mintákba, vagyis a felfedezést nem árnyékolják be olyan problémák, mint amik a Vosztok-tó 1999-ben kinyert mintáinál felmerültek.


A Whillans-tó egy nagyobb szubglaciális rendszer része, ami azt jelenti, hogy gyakoriak lehetnek a jég alatti mikrobiális közösségek. A tó három nagy vízgyűjtőből álló hálózat tagja, melyek a víz eljutását szabályozzák egy jég alatti tölcsértorkolatba, ahol az édes és a sós víz keveredik. A WISSARD mintáiban 130.000 sejtet találtak milliméterenként, ami a mély óceánok sűrűségéhez hasonló. A DNS szekvenálás összesen 3.931 baktérium faj jeleit azonosította, többségük ismert mikrobákkal rokonítható, melyek ásványok lebontásából szerzik energiájukat.

A genetikai elemzések szerint a tóban élő mikrobák többsége ammóniát oxidál, ami az ősi szerves anyagokból álló üledékből származhat, ami még a jégtakaró kialakulása előtt halmozódhatott fel. Bár az elemzések csak egysejtű baktériumokat mutattak ki a mintákban, az eddig alkalmazott DNS tesztek ennél többre nem is lennének alkalmasak, így nem zárhatók ki az összetettebb életformák sem – igaz a tápanyagok szűkössége erősen megkérdőjelezi.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #7
    Akkor válaszolok.

    1. A becslések szerint az Europa 1-5 millió(!) éves, egyes feltételezések szerint akár 100 millió éves is lehet. Szó sincs 4,5 milliárd évről, az egyik ellenérv az élet ellen ez szokott lenni.
    2. Valóban lehet pozitív és negatív is, nem tudjuk.
    3. Egyenlőre semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy lennének fekete füstölgők. Egyébként ezek akár lehetnek negatív hatásúak is...

    A jelenlegi elképzelések szerint a Európa tengerei mérges gázokkal és szemcsékkel telítettek, az Ióról érkező kén a vízzel érintkezve kénsavat alkot, és az Europa vize enyhén vagy közepesen savas. Magas sótartalma még nem tisztázott de valószínűleg nagyon magas, olyannyira, hogy a sólerakódás a jégpáncélon (akár km hosszúságú sócsapok lehetnek) a fény lejutását is akadályozza. Vizei oxigéntartalmúak ami igen oxidáló gáz, és ez nem kedvez az élet kialakulásának. Még egy dolog, valóban vannak földi életformák amik nagyon extrém életkörülmények között élnek, de nem ott alakultak ki az élet. Nem tudjuk mennyire extrém környezetben képes az élet megindulni, sőt azt sem – egyenlőre - milyen környezetben; a jelenlegi kutatások ugyan igen biztatóak, viszont egyik alkotóelem sem található (jelenlegi tudásunk szerint) az Európán. Én mint láthatod pesszimista vagyok, de ettől még lehet élet...
  • e98ff #6
    Ettől még igaza lehet, egyikből nem következik a másik.
  • gforce9 #5
    Arra sincs bizonyíték, hogy a földön alakult ki az élet. Ez jelenleg egy erős tipp pusztán, semmi több.
  • globint #4
    1/ ott is eltelt 4,5 milliárd év, miért ne alakult volna ki az élet?
    2/ azért mert rengeteg a külömbség, az akár pozitív is lehet, de még ha negatív is a külömbség, az még nem jelenti a lehetetlent az élet számára
    3/ az egyik lényegi külömbség, hogy az Antarktiszi tavakban nincsenek tengeri fekete füstölgők, amik egészen biztosan vannak az Europen, ezek pedig nagyban segítik az ökoszisztémák létrejöttét
  • Pares #3
    Akár hogy is, ez is jól mutatja, hogy az élet mennyire nem "törékeny".
  • Irasidus #2
    Ebből nem következik, ugyanis itt a már a meglévő élet alkalmazkodott ezekhez a körülményekhez, és nem ott alakult ki. Amúgy a hasonlóság az Antarktiszi tavak és az Európa között csak nagyon nagy vonalakban igaz, rengeteg különbség is van.
  • globint #1
    Ezek szerint akár a Jupiter körül keringő Europe hold jégpáncélja alatt is "simán" lehet élet.