Hunter
Átadták 2013 Ig Nobel díjait
Az idei Ig Nobel díjak sztárjai közt olyan csodákat találunk, mint a csillagos eget kémlelő ganajtúró bogarak, a szívműtéten átesett operakedvelő egerek, valamint a vízen járás képességének más bolygókon hódoló emberek.
Lehet, hogy elsőre, sőt akár tizenhatodszorra is mókásnak fognak tűnni, mindezek komoly tudományos munkák gyümölcsei, melyeken évekig dolgoztak kutatók. Kemény munkájukat csütörtökön, a Harvard Egyetemen ismerték el a Nobel-díj paródiájaként elhíresült Ig Nobellel. A díjkiosztó idén ünnepelhette 23. évfordulóját, a már jól ismert "először megnevettető, majd elgondolkodtató" kutatások elismerésének mottójával az idén tíz kategóriában hirdettek győztest.
Nagyot aratott az Eric Warrant által vezetett Lund Egyetem kutatócsoportja, akik egyetlen nagyszabású munkájukkal a biológiai és a csillagászati díjat is bezsebelték, miután felfedezték, hogy a ganajtúróbogarak a csillagok segítségével navigálnak. A kutatók a bogarak galacsingörgető képességeit tanulmányozták, amit a Holdnak köszönhetően tudnak egyenes vonalban mozgatni, égi kísérőnk polarizált fényét használva egyfajta égi iránytűként. "Az egyik éjszaka azonban az égbolt holdtalan volt, ennek ellenére azt figyeltük meg, hogy a bogarak továbbra is képesek egyenes vonalakba orientálódni" - mondta Warrant. "Először lesokkolódtunk és attól tartottunk, hogy a korábbi kísérleteink, melyeket a Holddal végeztünk, tévesek. De utána felnézve az égre felfedeztük a Tejút széles fénysávját, és rájöttünk, hogy ezt használhatják iránytűként. Mint kiderült, tényleg ez volt a helyzet"
Warrant szerint más éjjel navigáló egyedek, madarak és molyok is a Tejutat használhatják iránytűként, kutatásuknak pedig van egy gyakorlati haszna is. "A ganajtúróbogár navigációjánál felfedezett alapelv hasznos lehet az önrendelkezésű járművek és robotok tervezésénél, bát ez még valószínűleg évekre van" - tette hozzá.
Az orvosi díj a tokiói Teikyo Egyetemen tevékenykedő Masanori Niimi munkáját ismerte el, aki rájött, hogy a szívátültetésen átesett egerek tovább élnek, ha bizonyos zenéket hallgatnak. Míg a komoly beavatkozáson átesett rágcsálók átlagosan 7 napig húzták a műtétet követően, azok a példányok, akik Verdi Traviatáját hallgatták 27 napon át éltek. Mint kiderült a kulcs az opera, mivel Enya zenéi csupán 11 napig tartották a lelket az újszíves egerekben.
Brad Bushman, az Ohio Állami Egyetem kutatója vehette át a pszichológiai díjat, miután megerősítette, hogy pár pohár alkohol után magabiztosabbnak, esetükben vonzóbbnak érezzük magunkat. Tanulmányában a résztvevőknek elő kellett adniuk, mennyire vonzóak, eredetiek és szórakoztatók, amit független zsűri értékelt. Azok, akik ittasan mondták el ezt a beszédet, illetve azok is, akik úgy vélték, hogy már berúgtak, jóval pozitívabb önértékelést adtak, a független zsűri pontjaiból azonban kitűnt, hogy mindez független a tényleges előadástól. "Az ittasak vonzóbbnak gondolhatják magukat, valójában azonban nem azok" - szögezte le a sokak számára köztudottnak hitt felfedezését. "A hamis önkép bajba sodorhatja a részegeket, ha például túl erőteljesen nyomulnak egy potenciális romantikus partnerre, mivel ellenállhatatlannak hiszik magukat"
A valószínűség kategóriáját skót kutatók nyerték elsöprő fölénnyel, miután két összefüggő felfedezést tettek le az asztalra. "Először is, minél tovább fekszik egy tehén, annál valószínűbb, hogy hamarosan feláll" - olvasható a tanulmányban. "Másodszor, amint a tehén feláll, nem lesz egyszerű megjósolni, mikor fekszik le újra". Ez önmagában nem feltételez túlzott szellemi megerőltetést, sőt túl egyszerűen is hangozhat ahhoz, hogy tudományos publikációkét aposztrofálják, viszont a színfalak mögött zajló kutatómunka feljogosítja erre. Az állategészségügyi kutatók Bert Tolkamp vezetésével szenzorokat csatoltak a kísérletekben résztvevő tehenek lábaira és dokumentálták, mennyi időt töltöttek az állatok álló-, illetve fekvő helyzetben.
A fizikai díjat egy olasz kutatás érdemelte ki, melyben Albert Minetti és Yuri Ivanenko a vízen járás képességét feltételezte a Jézusnál jóval hétköznapibb földi halandók esetében is, igaz ehhez el kell jutnunk egy, a felszínén folyadékkal rendelkező idegen bolygóra. A páros a kísérletsorozatukban részt vevőket egy medence fölött kipányvázva szimulálta a különböző bolygókon uralkodó gravitációs mezőket, majd megkérték az alanyokat, hogy sétáljanak át a vízen. A kísérlet eredményei bizonyítják, hogy az ember megfelelő körülmények között, akár már a Holdon is képes a vízen járni, ugyanez azonban az ugyancsak nem túl távoli Marsról már nem lenne elmondható. Minetti magyarázata szerint kutatásukat gondolatébresztőnek szánták a viszonylag gyorsan végbemenő űrkutatás és a különböző gravitációs közegben történő mozgáshoz való alkalmazkodás hosszas evolúciós időigényével kapcsolatban.
Nobel-díjasok az átadón: (balról jobbra) Eric Maskin (közgazdaság 2007), Dudley Herschbach (kémia 1986), Roy Glauber (fizika 2005) és Frank Wilczek (fizika 2004)
Hogy a többi díjazottról is szót ejtsünk, röviden végig futunk a mérnöki, a kémiai, a régészeti, a béke és a közegészségügyi Ig Nobelen is. A mérnöki díjat a néhai Gustano Pizzo nyerte, aki egy elektromechanikus rendszert tervezett a repülőgép eltérítők elfogására. A rendszer az eltérítőt egy csapóajtón keresztül - ez feltehetőleg a pilóta ülése mellett helyezkedhet el - a csomagtérbe juttatja, ahol egy csomagba zárva egy speciális raktér ajtón át el is távolítja a gépről. A terrorista ezután a csomagba zárva ejtőernyővel ér földet, ahol a rádión riasztott rendőrség várhatja - ha meg tudja közelíteni a helyszínt.
A kémiai díjat japán kutatók vehették át miután kimutatták, hogy a hagyma azon képessége, hogy könnyeket csal az emberek szemébe, sokkal összetettebb biokémiai folyamat, mint azt a tudósok eddig feltételezték. A régészeti díj egy felettébb bizarr kísérletet jutalmazott. Brian Crandall és Peter Stahl cickányokat főzött meg, majd a kísérletükre önként jelentkezőkkel rágás nélkül, egészben nyelették le az apró rágcsálókat, alaposan megvizsgálva mindent, ami a rákövetkező napokban a székletekben megjelent, hogy lássák mely csontok oldódnak fel az emberi emésztőrendszerben, és melyek nem.
A békedíjat Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök és a helyi rendőrség megosztva kapták. Az elnök azért, mert betiltotta a nyilvános helyen való tapsolást, a rendőri szerv pedig azért, mert tapsolás vádjával letartóztattak egy félkarú embert. A közegészségügyi díjat egy thaiföldi orvoscsoport nyerte el, miután kidolgozták a megcsalt feleségek által Sziámban előszeretettel alkalmazott péniszamputáció helyreállításának, vagyis a nemiszerv visszavarrásának új módszerét, ami azonban nem alkalmazható, ha az amputált péniszt már egy kacsa már megcsócsálta. Sziámban a házak cölöpökön állnak, melyek alá behúzódnak a háziállatok, így egy hirtelen haragból kidobott pénisz könnyedén a kacsák prédájává válhat.
Az elismeréseket idén is Nobel-díjas tudósok, többek közt Roy Glauber, Frank Wilczek és Sheldon Glashow adták át. Marc Abrahams az Ig Nobel alapítója az ünnepség végén így búcsúzott: "Több szerencsét a jövő évre azoknak, akik nem nyertek ma éjszaka Ig Nobel díjat - azoknak pedig különösen, akik nyertek"
Lehet, hogy elsőre, sőt akár tizenhatodszorra is mókásnak fognak tűnni, mindezek komoly tudományos munkák gyümölcsei, melyeken évekig dolgoztak kutatók. Kemény munkájukat csütörtökön, a Harvard Egyetemen ismerték el a Nobel-díj paródiájaként elhíresült Ig Nobellel. A díjkiosztó idén ünnepelhette 23. évfordulóját, a már jól ismert "először megnevettető, majd elgondolkodtató" kutatások elismerésének mottójával az idén tíz kategóriában hirdettek győztest.
Nagyot aratott az Eric Warrant által vezetett Lund Egyetem kutatócsoportja, akik egyetlen nagyszabású munkájukkal a biológiai és a csillagászati díjat is bezsebelték, miután felfedezték, hogy a ganajtúróbogarak a csillagok segítségével navigálnak. A kutatók a bogarak galacsingörgető képességeit tanulmányozták, amit a Holdnak köszönhetően tudnak egyenes vonalban mozgatni, égi kísérőnk polarizált fényét használva egyfajta égi iránytűként. "Az egyik éjszaka azonban az égbolt holdtalan volt, ennek ellenére azt figyeltük meg, hogy a bogarak továbbra is képesek egyenes vonalakba orientálódni" - mondta Warrant. "Először lesokkolódtunk és attól tartottunk, hogy a korábbi kísérleteink, melyeket a Holddal végeztünk, tévesek. De utána felnézve az égre felfedeztük a Tejút széles fénysávját, és rájöttünk, hogy ezt használhatják iránytűként. Mint kiderült, tényleg ez volt a helyzet"Warrant szerint más éjjel navigáló egyedek, madarak és molyok is a Tejutat használhatják iránytűként, kutatásuknak pedig van egy gyakorlati haszna is. "A ganajtúróbogár navigációjánál felfedezett alapelv hasznos lehet az önrendelkezésű járművek és robotok tervezésénél, bát ez még valószínűleg évekre van" - tette hozzá.
Az orvosi díj a tokiói Teikyo Egyetemen tevékenykedő Masanori Niimi munkáját ismerte el, aki rájött, hogy a szívátültetésen átesett egerek tovább élnek, ha bizonyos zenéket hallgatnak. Míg a komoly beavatkozáson átesett rágcsálók átlagosan 7 napig húzták a műtétet követően, azok a példányok, akik Verdi Traviatáját hallgatták 27 napon át éltek. Mint kiderült a kulcs az opera, mivel Enya zenéi csupán 11 napig tartották a lelket az újszíves egerekben.
Brad Bushman, az Ohio Állami Egyetem kutatója vehette át a pszichológiai díjat, miután megerősítette, hogy pár pohár alkohol után magabiztosabbnak, esetükben vonzóbbnak érezzük magunkat. Tanulmányában a résztvevőknek elő kellett adniuk, mennyire vonzóak, eredetiek és szórakoztatók, amit független zsűri értékelt. Azok, akik ittasan mondták el ezt a beszédet, illetve azok is, akik úgy vélték, hogy már berúgtak, jóval pozitívabb önértékelést adtak, a független zsűri pontjaiból azonban kitűnt, hogy mindez független a tényleges előadástól. "Az ittasak vonzóbbnak gondolhatják magukat, valójában azonban nem azok" - szögezte le a sokak számára köztudottnak hitt felfedezését. "A hamis önkép bajba sodorhatja a részegeket, ha például túl erőteljesen nyomulnak egy potenciális romantikus partnerre, mivel ellenállhatatlannak hiszik magukat"
A valószínűség kategóriáját skót kutatók nyerték elsöprő fölénnyel, miután két összefüggő felfedezést tettek le az asztalra. "Először is, minél tovább fekszik egy tehén, annál valószínűbb, hogy hamarosan feláll" - olvasható a tanulmányban. "Másodszor, amint a tehén feláll, nem lesz egyszerű megjósolni, mikor fekszik le újra". Ez önmagában nem feltételez túlzott szellemi megerőltetést, sőt túl egyszerűen is hangozhat ahhoz, hogy tudományos publikációkét aposztrofálják, viszont a színfalak mögött zajló kutatómunka feljogosítja erre. Az állategészségügyi kutatók Bert Tolkamp vezetésével szenzorokat csatoltak a kísérletekben résztvevő tehenek lábaira és dokumentálták, mennyi időt töltöttek az állatok álló-, illetve fekvő helyzetben.
A fizikai díjat egy olasz kutatás érdemelte ki, melyben Albert Minetti és Yuri Ivanenko a vízen járás képességét feltételezte a Jézusnál jóval hétköznapibb földi halandók esetében is, igaz ehhez el kell jutnunk egy, a felszínén folyadékkal rendelkező idegen bolygóra. A páros a kísérletsorozatukban részt vevőket egy medence fölött kipányvázva szimulálta a különböző bolygókon uralkodó gravitációs mezőket, majd megkérték az alanyokat, hogy sétáljanak át a vízen. A kísérlet eredményei bizonyítják, hogy az ember megfelelő körülmények között, akár már a Holdon is képes a vízen járni, ugyanez azonban az ugyancsak nem túl távoli Marsról már nem lenne elmondható. Minetti magyarázata szerint kutatásukat gondolatébresztőnek szánták a viszonylag gyorsan végbemenő űrkutatás és a különböző gravitációs közegben történő mozgáshoz való alkalmazkodás hosszas evolúciós időigényével kapcsolatban.
Nobel-díjasok az átadón: (balról jobbra) Eric Maskin (közgazdaság 2007), Dudley Herschbach (kémia 1986), Roy Glauber (fizika 2005) és Frank Wilczek (fizika 2004)
Hogy a többi díjazottról is szót ejtsünk, röviden végig futunk a mérnöki, a kémiai, a régészeti, a béke és a közegészségügyi Ig Nobelen is. A mérnöki díjat a néhai Gustano Pizzo nyerte, aki egy elektromechanikus rendszert tervezett a repülőgép eltérítők elfogására. A rendszer az eltérítőt egy csapóajtón keresztül - ez feltehetőleg a pilóta ülése mellett helyezkedhet el - a csomagtérbe juttatja, ahol egy csomagba zárva egy speciális raktér ajtón át el is távolítja a gépről. A terrorista ezután a csomagba zárva ejtőernyővel ér földet, ahol a rádión riasztott rendőrség várhatja - ha meg tudja közelíteni a helyszínt.
A kémiai díjat japán kutatók vehették át miután kimutatták, hogy a hagyma azon képessége, hogy könnyeket csal az emberek szemébe, sokkal összetettebb biokémiai folyamat, mint azt a tudósok eddig feltételezték. A régészeti díj egy felettébb bizarr kísérletet jutalmazott. Brian Crandall és Peter Stahl cickányokat főzött meg, majd a kísérletükre önként jelentkezőkkel rágás nélkül, egészben nyelették le az apró rágcsálókat, alaposan megvizsgálva mindent, ami a rákövetkező napokban a székletekben megjelent, hogy lássák mely csontok oldódnak fel az emberi emésztőrendszerben, és melyek nem.
A békedíjat Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök és a helyi rendőrség megosztva kapták. Az elnök azért, mert betiltotta a nyilvános helyen való tapsolást, a rendőri szerv pedig azért, mert tapsolás vádjával letartóztattak egy félkarú embert. A közegészségügyi díjat egy thaiföldi orvoscsoport nyerte el, miután kidolgozták a megcsalt feleségek által Sziámban előszeretettel alkalmazott péniszamputáció helyreállításának, vagyis a nemiszerv visszavarrásának új módszerét, ami azonban nem alkalmazható, ha az amputált péniszt már egy kacsa már megcsócsálta. Sziámban a házak cölöpökön állnak, melyek alá behúzódnak a háziállatok, így egy hirtelen haragból kidobott pénisz könnyedén a kacsák prédájává válhat. Az elismeréseket idén is Nobel-díjas tudósok, többek közt Roy Glauber, Frank Wilczek és Sheldon Glashow adták át. Marc Abrahams az Ig Nobel alapítója az ünnepség végén így búcsúzott: "Több szerencsét a jövő évre azoknak, akik nem nyertek ma éjszaka Ig Nobel díjat - azoknak pedig különösen, akik nyertek"
