Gyurkity Péter
A kettős rendszerekben is lehetnek kőzetbolygók
Törmelékre utaló nyomokat találtak egy ilyen rendszerben, így megvan az áhított bizonyíték.
Az űrkutatással, azon belül is az exobolygókkal kapcsolatos beszámolókban visszatérő témának számít az úgynevezett tatuini rendszerek létezése, ami a Csillagok Háborúján felnövekedett generáció esetében nem túl meglepő. A szakemberek eddig nem tartották valószínűnek a kőzetbolygók kialakulását ezen rendszerekben, most azonban törmelékre bukkantak.
A University College of London többek között európai pénzekből támogatott projektjének eredményeit a napokban közölték a Nature Astronomy oldalán, ebből pedig kiderül, hogy valóban érdekes eredményről számolhattak be. A kutatók a tőlünk mintegy 1000 fényévre található SDSS 1557 rendszert vették szemügyre, először annak korábban is ismert fehér törpéjét véve górcső alá. Hamarosan kiderült, hogy ezt egy barna törpe kíséri, amely nem érte el a szükséges tömeget ahhoz, hogy belsejében stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre (tömege ugyanis 60 Jupiternek felel meg, ami elmarad a nagyjából 80 Jupiterként leírható alsó határtól).
Az anyag készítői leszögezték, hogy nem kőzetbolygókat figyeltek itt meg, hanem záporozó anyagra utaló jeleket, ami viszont felveti az ilyen égitestek jelenlétének lehetőségét – eddig az ilyen kettős rendszerekben kizárólag gázóriásokat találtak, ami a csillagászok szerint azzal magyarázható, hogy a két csillag erős hatása nem teszi lehetővé a kőzetbolygók kialakulását. A saját rendszerünkben található aszteroida-övhöz némileg hasonlító óriási gyűrű detektálása jóval egyszerűbb, mint az itt meglévő esetleges kőzetbolygók megtalálása, ennek jelenléte azonban nagy meglepetés volt. A barna törpét egyébként éppen ez rejtette el a kíváncsi szemek elől, amíg a megfelelő műszerrel meg nem vizsgálták a rendszert és rá nem jöttek arra, hogy a fehér törpére egy gyengébb gravitációs erő hat.
A csapat a Chilében található Gemini Observatory South és az európai VLT-teleszkópot használta fel a munka során, a következő lépés azonban a Hubble bevetésével történik majd, hogy megerősítsék a törmelék kőzet jellegét, kizárva ezzel a jéggel kapcsolatos felvetéseket.
Az űrkutatással, azon belül is az exobolygókkal kapcsolatos beszámolókban visszatérő témának számít az úgynevezett tatuini rendszerek létezése, ami a Csillagok Háborúján felnövekedett generáció esetében nem túl meglepő. A szakemberek eddig nem tartották valószínűnek a kőzetbolygók kialakulását ezen rendszerekben, most azonban törmelékre bukkantak.
A University College of London többek között európai pénzekből támogatott projektjének eredményeit a napokban közölték a Nature Astronomy oldalán, ebből pedig kiderül, hogy valóban érdekes eredményről számolhattak be. A kutatók a tőlünk mintegy 1000 fényévre található SDSS 1557 rendszert vették szemügyre, először annak korábban is ismert fehér törpéjét véve górcső alá. Hamarosan kiderült, hogy ezt egy barna törpe kíséri, amely nem érte el a szükséges tömeget ahhoz, hogy belsejében stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre (tömege ugyanis 60 Jupiternek felel meg, ami elmarad a nagyjából 80 Jupiterként leírható alsó határtól).
Az anyag készítői leszögezték, hogy nem kőzetbolygókat figyeltek itt meg, hanem záporozó anyagra utaló jeleket, ami viszont felveti az ilyen égitestek jelenlétének lehetőségét – eddig az ilyen kettős rendszerekben kizárólag gázóriásokat találtak, ami a csillagászok szerint azzal magyarázható, hogy a két csillag erős hatása nem teszi lehetővé a kőzetbolygók kialakulását. A saját rendszerünkben található aszteroida-övhöz némileg hasonlító óriási gyűrű detektálása jóval egyszerűbb, mint az itt meglévő esetleges kőzetbolygók megtalálása, ennek jelenléte azonban nagy meglepetés volt. A barna törpét egyébként éppen ez rejtette el a kíváncsi szemek elől, amíg a megfelelő műszerrel meg nem vizsgálták a rendszert és rá nem jöttek arra, hogy a fehér törpére egy gyengébb gravitációs erő hat.
A csapat a Chilében található Gemini Observatory South és az európai VLT-teleszkópot használta fel a munka során, a következő lépés azonban a Hubble bevetésével történik majd, hogy megerősítsék a törmelék kőzet jellegét, kizárva ezzel a jéggel kapcsolatos felvetéseket.