Gyurkity Péter
Hatalmas kanyon van a Merkúron
Ez pedig újabb bizonyíték az aktivitásra, amely a megszokottól eltérő formában mutatkozik meg.
A NASA hetekkel ezelőtt számolt be arról, hogy a Naphoz legközelebb lévő szomszédunk aktivitása jó eséllyel a mai napig nem zárult le, hiszen az általuk a helyszínre küldött szonda adatai szerint a folyamat még mindig tart. Most egy hatalmas kanyonra bukkantak rá, amely azonban a megszokottól eltérő módon alakulhatott ki.
Ezúttal az American Geophysical Union hivatalos bejelentéséből tájékozódhatunk a munka legfrissebb gyümölcseiről, hiszen szakemberek egy csapata a Geophysical Research Letters oldalán tette ezeket közzé. Ők szintén a NASA 2015-ben becsapódott MESSENGER űrszondája által szállított képekre és egyéb adatokra támaszkodtak, ebből pedig kiderült, hogy a Merkúr felszínén egy hatalmas kanyon található, amely méretét tekintve messze meghaladja a Grand Canyon-t – az óriási „seb” mintegy 400 km széles, 965 km hosszú, és átlagosan 3,2 km mély. A Marson lévő, csaknem 3000 km hosszú Valles Marineris első helye ezzel nem forog veszélyben, a kanyon megpillantása azonban mégis jelentős fejlemény.
A hatalmas mélyedés szintén arra utal, hogy a bolygó tektonikai értelemben aktív, ennek megjelenése azonban némileg eltérő folyamat eredménye lehet. Mivel a Földdel ellentétben itt nem tudunk tektonikai lemezekről, nem ezek mozgása alakítja ki a felszín jellemzőit (így például a kelet-afrikai nagy szakadást, amely idővel a kontinens egy részének leválását eredményezi majd), ehelyett az egységes litoszféra összetömörödése okozza a kanyonok megjelenését, amely viszont a belső mag lehűlésének számlájára írható. Egy szeptemberben közzétett másik tanulmányban arról írnak, hogy a felszínen számos, frissnek mondható kanyon jelent meg, ami ugyanúgy az aktív periódus folytatódásának bizonyítéka.
Az aktivitás ténye meglepő volt a kutatók számára, korábban ugyanis úgy vélték, hogy a Merkúr szimplán egy statikus kőgolyó, amelynek magja a kisebb méret miatt már rég megfagyott. A 3,6 milliárd éves mágneses mező egy másik jele annak, hogy ez a folyamat a vártnál jóval lassabban megy végbe, így bőven maradtak kérdések a bolygóval kapcsolatban.
A NASA hetekkel ezelőtt számolt be arról, hogy a Naphoz legközelebb lévő szomszédunk aktivitása jó eséllyel a mai napig nem zárult le, hiszen az általuk a helyszínre küldött szonda adatai szerint a folyamat még mindig tart. Most egy hatalmas kanyonra bukkantak rá, amely azonban a megszokottól eltérő módon alakulhatott ki.
Ezúttal az American Geophysical Union hivatalos bejelentéséből tájékozódhatunk a munka legfrissebb gyümölcseiről, hiszen szakemberek egy csapata a Geophysical Research Letters oldalán tette ezeket közzé. Ők szintén a NASA 2015-ben becsapódott MESSENGER űrszondája által szállított képekre és egyéb adatokra támaszkodtak, ebből pedig kiderült, hogy a Merkúr felszínén egy hatalmas kanyon található, amely méretét tekintve messze meghaladja a Grand Canyon-t – az óriási „seb” mintegy 400 km széles, 965 km hosszú, és átlagosan 3,2 km mély. A Marson lévő, csaknem 3000 km hosszú Valles Marineris első helye ezzel nem forog veszélyben, a kanyon megpillantása azonban mégis jelentős fejlemény.
A hatalmas mélyedés szintén arra utal, hogy a bolygó tektonikai értelemben aktív, ennek megjelenése azonban némileg eltérő folyamat eredménye lehet. Mivel a Földdel ellentétben itt nem tudunk tektonikai lemezekről, nem ezek mozgása alakítja ki a felszín jellemzőit (így például a kelet-afrikai nagy szakadást, amely idővel a kontinens egy részének leválását eredményezi majd), ehelyett az egységes litoszféra összetömörödése okozza a kanyonok megjelenését, amely viszont a belső mag lehűlésének számlájára írható. Egy szeptemberben közzétett másik tanulmányban arról írnak, hogy a felszínen számos, frissnek mondható kanyon jelent meg, ami ugyanúgy az aktív periódus folytatódásának bizonyítéka.
Az aktivitás ténye meglepő volt a kutatók számára, korábban ugyanis úgy vélték, hogy a Merkúr szimplán egy statikus kőgolyó, amelynek magja a kisebb méret miatt már rég megfagyott. A 3,6 milliárd éves mágneses mező egy másik jele annak, hogy ez a folyamat a vártnál jóval lassabban megy végbe, így bőven maradtak kérdések a bolygóval kapcsolatban.