Gyurkity Péter
Milliókat ölhet meg az egyre nagyobb hőség
Erre figyelmeztet egy kutatócsoport, amely az extrém hőmérsékletek gyakoribbá válását vetíti előre.
A Columbia Egyetem ernyője alá tartozó Lamont Doherty Earth Observatory kutatói tették közzé a napokban új tanulmányukat, mégpedig az American Geophysical Union őszi találkozóján, ahol számos, a klímaváltozással kapcsolatos témában jelent meg új dokumentáció, kiegészülve az eredmények ismertetésével. Szerintük az extrém forró és nedves napok terjedésével milliók élete kerülhet veszélybe.
A fő állítás szerint az elkövetkező 45 évben az intenzív hővel jellemezhető periódusok nemcsak még erősebbek, de egyben gyakorivá is válnak, ezzel pedig mintegy 250 millió ember élete kerülhet közvetlen veszélybe, egy még nagyobb csoport pedig szintén tapasztalni fog bizonyos negatív változásokat. A globális hőmérsékletek növekedésével a nyár folyamán egyre több napon lesz extrém hőség, ez pedig egyben a levegő nedvességét is növeli, hiszen a melegebb levegő több nedvességet tarthat meg. 2060 körül már 250 millió ember lesz kénytelen elviselni a minimum 33 Celsius-fokos nedves hőmérsékletet (ami 100 százalékos páratartalmat jelent), 750 milliónak pedig a minimum 32 Celsius-fokos nedves hőmérséklet keseríti majd meg az életét.
A veszélyt leginkább a 100 százalékos páratartalom jelenti, hiszen ha az említett, úgynevezett "wet bulb" hőmérséklet eléri a 35 Celsius-fokot, az emberi szervezet (a levegő telítettsége miatt) már nem tud izzadni, vagyis a nagy hőségben nem tudjuk lehűteni magunkat, ami az ehhez kapcsolódó tünetek (kiütések, kimerülés, hőguta) megjelenéséhez vezethet. Emlékeztetőül megjegyzik, hogy Pakisztánban csak idén nyáron 1300 ember halt meg a nagy hőség miatt, ez pedig a térségben még gyakoribbá válhat, hiszen a Közel-Kelet és Nyugat-Afrika mellett a közép-ázsiai országokat is érinti majd a jelenség - de a Föld minden országában megérzik majd a változást, hiszen például New York városában nyaranta 10-20 napon fordulna elő olyan extrém hőmérséklet, ami meghaladná az 1985 és 2005 közötti időszak csúcsait.
Dél-Amerika, Afrika, valamint a Közel-Kelet esetében ez évente 100 napon fordulhat majd elő, erre pedig valahogy fel kellene készülni.
A Columbia Egyetem ernyője alá tartozó Lamont Doherty Earth Observatory kutatói tették közzé a napokban új tanulmányukat, mégpedig az American Geophysical Union őszi találkozóján, ahol számos, a klímaváltozással kapcsolatos témában jelent meg új dokumentáció, kiegészülve az eredmények ismertetésével. Szerintük az extrém forró és nedves napok terjedésével milliók élete kerülhet veszélybe.
A fő állítás szerint az elkövetkező 45 évben az intenzív hővel jellemezhető periódusok nemcsak még erősebbek, de egyben gyakorivá is válnak, ezzel pedig mintegy 250 millió ember élete kerülhet közvetlen veszélybe, egy még nagyobb csoport pedig szintén tapasztalni fog bizonyos negatív változásokat. A globális hőmérsékletek növekedésével a nyár folyamán egyre több napon lesz extrém hőség, ez pedig egyben a levegő nedvességét is növeli, hiszen a melegebb levegő több nedvességet tarthat meg. 2060 körül már 250 millió ember lesz kénytelen elviselni a minimum 33 Celsius-fokos nedves hőmérsékletet (ami 100 százalékos páratartalmat jelent), 750 milliónak pedig a minimum 32 Celsius-fokos nedves hőmérséklet keseríti majd meg az életét.
A veszélyt leginkább a 100 százalékos páratartalom jelenti, hiszen ha az említett, úgynevezett "wet bulb" hőmérséklet eléri a 35 Celsius-fokot, az emberi szervezet (a levegő telítettsége miatt) már nem tud izzadni, vagyis a nagy hőségben nem tudjuk lehűteni magunkat, ami az ehhez kapcsolódó tünetek (kiütések, kimerülés, hőguta) megjelenéséhez vezethet. Emlékeztetőül megjegyzik, hogy Pakisztánban csak idén nyáron 1300 ember halt meg a nagy hőség miatt, ez pedig a térségben még gyakoribbá válhat, hiszen a Közel-Kelet és Nyugat-Afrika mellett a közép-ázsiai országokat is érinti majd a jelenség - de a Föld minden országában megérzik majd a változást, hiszen például New York városában nyaranta 10-20 napon fordulna elő olyan extrém hőmérséklet, ami meghaladná az 1985 és 2005 közötti időszak csúcsait. Dél-Amerika, Afrika, valamint a Közel-Kelet esetében ez évente 100 napon fordulhat majd elő, erre pedig valahogy fel kellene készülni.