Gyurkity Péter
Elnyújtott exobolygókat keresnének
Néhány exobolygó csillagának gravitációs hatása miatt elnyúlhat, ezeket szeretnék most megtalálni.
A Naprendszeren kívüli planéták, az úgynevezett exobolygók katalógusa immár 1800 ilyen égitestet sorol fel, ezek száma pedig folyamatosan bővül. Amerikai csillagászok egy csoportja most olyan példányokat szeretne megtalálni, amelyek formája a saját csillag erős gravitációs hatása miatt elnyújtott, ettől pedig azt várják, hogy segít a bolygók belső szerkezetének és összetételének megértésében.
A kutatók a napokban tették közzé anyagukat, amelyben részletesen leírják, hogy miként szeretnének rábukkanni az első ilyen exobolygókra. Az eddig megismert égitestek igencsak változatosak, itt megtaláljuk a hatalmas gázóriásokat (amelyeket méretük, valamint az alkalmazott módszer miatt könnyebb megtalálni), a Földhöz jobban hasonlító szilárd égitesteket, de egészen extrém példányokat is felfedeztek már, amelyek vagy rendkívül puhák és könnyűek, vagy elképesztően sűrű, tömör anyagból állnak, de van már példa a csillagától eddig nem látott távolságra keringő kísérőre is. Elnyújtott formára még nem bukkantak, de a csillagászok szerint ez csak idő kérdése.
A szakemberek a Földet hozzák fel példaként, amely szintén nem gömb alakú – nem véletlenül találták ki a geoid elnevezést, amely a tökéletes gömb alaktól való eltérést jelzi számunkra. Otthonunk esetében a Hold gravitációs hatása miatti árapály jelenség a legszembetűnőbb, ám a saját csillagához közel keringő exobolygóknál a szilárd szerkezet is sokkal jobban elnyúlhat, már amennyiben kellően erős a hőhatás és a gravitációs vonzás. A csapat ezért most ilyen elnyúlt exobolygókra szeretne vadászni, mégpedig a vörös törpék körül, amelyek a leggyakoribbak galaxisunkban.
A munkát a James Webb űrteleszkópra és a Rendkívül Nagy Európai Távcsőre (E-ELT) támaszkodva végeznék el, amint minden szükséges eszköz a helyére kerül – ehhez még néhány év kell.
A Naprendszeren kívüli planéták, az úgynevezett exobolygók katalógusa immár 1800 ilyen égitestet sorol fel, ezek száma pedig folyamatosan bővül. Amerikai csillagászok egy csoportja most olyan példányokat szeretne megtalálni, amelyek formája a saját csillag erős gravitációs hatása miatt elnyújtott, ettől pedig azt várják, hogy segít a bolygók belső szerkezetének és összetételének megértésében.
A kutatók a napokban tették közzé anyagukat, amelyben részletesen leírják, hogy miként szeretnének rábukkanni az első ilyen exobolygókra. Az eddig megismert égitestek igencsak változatosak, itt megtaláljuk a hatalmas gázóriásokat (amelyeket méretük, valamint az alkalmazott módszer miatt könnyebb megtalálni), a Földhöz jobban hasonlító szilárd égitesteket, de egészen extrém példányokat is felfedeztek már, amelyek vagy rendkívül puhák és könnyűek, vagy elképesztően sűrű, tömör anyagból állnak, de van már példa a csillagától eddig nem látott távolságra keringő kísérőre is. Elnyújtott formára még nem bukkantak, de a csillagászok szerint ez csak idő kérdése.
A szakemberek a Földet hozzák fel példaként, amely szintén nem gömb alakú – nem véletlenül találták ki a geoid elnevezést, amely a tökéletes gömb alaktól való eltérést jelzi számunkra. Otthonunk esetében a Hold gravitációs hatása miatti árapály jelenség a legszembetűnőbb, ám a saját csillagához közel keringő exobolygóknál a szilárd szerkezet is sokkal jobban elnyúlhat, már amennyiben kellően erős a hőhatás és a gravitációs vonzás. A csapat ezért most ilyen elnyúlt exobolygókra szeretne vadászni, mégpedig a vörös törpék körül, amelyek a leggyakoribbak galaxisunkban.
A munkát a James Webb űrteleszkópra és a Rendkívül Nagy Európai Távcsőre (E-ELT) támaszkodva végeznék el, amint minden szükséges eszköz a helyére kerül – ehhez még néhány év kell.