Balázs Richárd
Hogyan váltja ki az ecstasy az eufóriát?
A Biological Psychiatry szaklapban megjelent brit tanulmány elsőként mutatja be, hogyan vált ki eufóriát az ecstasy tabletta, hivatalos nevén a 3,4-metiléndioxi-N-metilamfetamin (MDMA) használói körében.
Az Imperial College London kutatói szerint felfedezéseik kapcsán a tiltott szert felhasználhatnák a szorongás és a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kezelésére. Az MDMA-t korábban már vizsgálták a fizikoterápia kiegészítőjeként a PTSD esetében, az Egyesült Államokban készült tanulmány ugyancsak pozitív eredményekről számolt be.
Bár az MDMA az 1980-as évek óta népszerű partidrog, alig vizsgálták az agyra gyakorolt hatásait. Az új tanulmány az első, ami funkcionális mágneses rezonancia leképezéssel vette szemügyre a szer hatása alatt álló alanyok agyát. A 25 jelentkezőt két alkalommal vetették agyletapogatás alá, egyszer a drog, egyszer pedig egy placebo alkalmazása után, anélkül, hogy tudták volna, melyik tablettát veszik be.
A letapogatások eredménye szerint az MDMA csökkenti az agy úgynevezett limbikus rendszerének, a központi mag körül, az agyféltekék szélén körbefutva elhelyezkedő néhány agyterület aktivitását, ami szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal. Ez a rendszer az agytörzs és a hipotalamusz szabályozása alatt álló ösztönös viselkedések felett gyakorol további ellenőrzést, illetve az érzelmi reakciókban is szerepet játszik. Ugyancsak csökkent a mediális temporális lebeny és a mediális prefrontális kéreg közötti kommunikáció, ami az érzelmek kontrollálását befolyásolja. A két hatás együttesen pontosan az ellentéte annak a sémának, ami a szorongással küzdőknél észlelhető.
Robin Carhart-Harris kutató elmondta, az MDMA ezek mellett megnövelte az amigdala és a hippokampusz közötti kommunikációt. A PTSD betegekkel végzett korábbi tanulmányok a kommunikáció visszaesését tapasztalták a két agyterület között. "Elemzésünk szerint az MDMA csökkentette a véráramlást az érzelmekhez és az emlékezéshez kapcsolódó agyterületeken" - magyarázta. "Ezek a hatások köthetők a szert kipróbáló emberek által megtapasztalt eufórikus érzethez"
A tanulmányban megkérték a jelentkezőket, emlékezzenek vissza az MRI-ben töltött legjobb és legrosszabb élményeikre. Az eredmények szerint az alanyok kedvenc élményeik sokkal színesebbek, érzelmileg intenzívebbek és pozitívabbak voltak az MDMA után, mint a placebo hatására, és a legrosszabb élményeiket is kevésbé negatívan értékelték. Ez visszatükrözi az agyterületeken észlelt hatásokat. "Az MDMA úgy tűnik, enyhíti a fájdalmas emlékek hatását" - mondta Carhart-Harris. "Ez egybecseng azzal az elmélettel, hogy a szer segíthet a PTSD-ben szenvedőknek újraélni traumás emlékeiket a fizikoterápián, anélkül hogy negatív érzelmekkel árasztanánk el őket"
A tanulmány vezetője, David Nutt szerint felfedezéseik megnyithatják az utat az MDMA klinikai alkalmazásai előtt, azonban figyelmeztet, óvatosnak kell lenniük a következtetések levonásával, tanulmányukat ugyanis egészséges alanyokkal végezték el. "Betegekkel is el kell végeznünk a tanulmányt, hogy lássuk, ugyanolyan hatást érünk-e el" - összegzett.
Az Imperial College London kutatói szerint felfedezéseik kapcsán a tiltott szert felhasználhatnák a szorongás és a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kezelésére. Az MDMA-t korábban már vizsgálták a fizikoterápia kiegészítőjeként a PTSD esetében, az Egyesült Államokban készült tanulmány ugyancsak pozitív eredményekről számolt be.
Bár az MDMA az 1980-as évek óta népszerű partidrog, alig vizsgálták az agyra gyakorolt hatásait. Az új tanulmány az első, ami funkcionális mágneses rezonancia leképezéssel vette szemügyre a szer hatása alatt álló alanyok agyát. A 25 jelentkezőt két alkalommal vetették agyletapogatás alá, egyszer a drog, egyszer pedig egy placebo alkalmazása után, anélkül, hogy tudták volna, melyik tablettát veszik be.
A letapogatások eredménye szerint az MDMA csökkenti az agy úgynevezett limbikus rendszerének, a központi mag körül, az agyféltekék szélén körbefutva elhelyezkedő néhány agyterület aktivitását, ami szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal. Ez a rendszer az agytörzs és a hipotalamusz szabályozása alatt álló ösztönös viselkedések felett gyakorol további ellenőrzést, illetve az érzelmi reakciókban is szerepet játszik. Ugyancsak csökkent a mediális temporális lebeny és a mediális prefrontális kéreg közötti kommunikáció, ami az érzelmek kontrollálását befolyásolja. A két hatás együttesen pontosan az ellentéte annak a sémának, ami a szorongással küzdőknél észlelhető.
Robin Carhart-Harris kutató elmondta, az MDMA ezek mellett megnövelte az amigdala és a hippokampusz közötti kommunikációt. A PTSD betegekkel végzett korábbi tanulmányok a kommunikáció visszaesését tapasztalták a két agyterület között. "Elemzésünk szerint az MDMA csökkentette a véráramlást az érzelmekhez és az emlékezéshez kapcsolódó agyterületeken" - magyarázta. "Ezek a hatások köthetők a szert kipróbáló emberek által megtapasztalt eufórikus érzethez"
A tanulmányban megkérték a jelentkezőket, emlékezzenek vissza az MRI-ben töltött legjobb és legrosszabb élményeikre. Az eredmények szerint az alanyok kedvenc élményeik sokkal színesebbek, érzelmileg intenzívebbek és pozitívabbak voltak az MDMA után, mint a placebo hatására, és a legrosszabb élményeiket is kevésbé negatívan értékelték. Ez visszatükrözi az agyterületeken észlelt hatásokat. "Az MDMA úgy tűnik, enyhíti a fájdalmas emlékek hatását" - mondta Carhart-Harris. "Ez egybecseng azzal az elmélettel, hogy a szer segíthet a PTSD-ben szenvedőknek újraélni traumás emlékeiket a fizikoterápián, anélkül hogy negatív érzelmekkel árasztanánk el őket"
A tanulmány vezetője, David Nutt szerint felfedezéseik megnyithatják az utat az MDMA klinikai alkalmazásai előtt, azonban figyelmeztet, óvatosnak kell lenniük a következtetések levonásával, tanulmányukat ugyanis egészséges alanyokkal végezték el. "Betegekkel is el kell végeznünk a tanulmányt, hogy lássuk, ugyanolyan hatást érünk-e el" - összegzett.