Napi Online
Kevesebb magyar támogatást kaphatnának a hollywoodi filmek
A magyar filmipar húzó ágazata, a nagy költségvetésű bérmunkák gyártása kerül veszélybe azzal, hogy az Európai Bizottság egységesítené az uniós filmtámogatásokat és limitálná a nem európai produkcióknak nyújtható állami konstrukciókat. A nagy produkciók 20 millió euró (5,5 milliárd forint) felett az eddigi 20 százalék helyett csak 10 százalékos kedvezményt kaphatnának.
Várhatóan októberben dönt az Európai Bizottság (EB) a tagországok által nyújtható filmtámogatási rendszer átalakításáról, a tervezetet már korábban nyilvánosságra hozták, amelyhez a tagállamok javaslatokat nyújthattak be − tudtuk meg Zachar Balázstól, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Kft. (MNF) jogi igazgatójától. Az átalakítás rendkívül hátrányosan érintené a magyarországi filmek gyártását, elsősorban a nagy költségvetésű, nem európai alkotásokét, amelyek készítői a támogatások jelentős csökkentésével más, hazánknál olcsóbb forgatási helyszín után nézhetnek.
Magyarország jelenlegi, az EB által jóváhagyott filmtámogatási programja a 2008−2013-as időszakra szól, ennek keretében az állam összesen 231 millió euró értékben oszthat szét közvetlen és közvetett gyártási, valamint egyéb filmes támogatásokat. Az unió legutóbb 2008-ban tekintette át a magyar támogatásokat, elsősorban az adókedvezmény-rendszert vették górcső alá, s a felülvizsgálat nyomán vezette be hazánk a filmek kulturális tesztjét a támogatási jogosultság megszerzéséhez. (Az uniós vizsgálat alatt, mintegy hét hónapig érezhetően visszaestek a külföldi forgatások Magyarországon.)
Most Budapesthez hasonlóan más tagállamok sem osztják a bizottság azon álláspontját, amely szerint éleződik a verseny az uniós országok között az amerikai produkciók megszerzéséért, s ezek miatt háttérbe szorulna a kisebb költségvetésű európai alkotások támogatása. A magyarországi filmfinanszírozás fő szerve, a Filmalap ezért módosító javaslatot nyújtott be a bizottsághoz. Véleményünk szerint − és a tagállamok többsége szerint − nem kimutatható, hogy valóban problémákat generálna a jelenlegi rendszer; a tagországok ugyan egymás versenytársai, de akárhol is forog egy-egy nagyprodukció, az európai filmipart erősíti, tehát az EU számára a jelenlegi helyzet is előnyös − mondta Zachar korábban.
A szakember szerint az EB javaslata nemcsak a magyar, hanem valamennyi európai tagország filmiparára is káros hatással lenne, emiatt a nagyprodukciók Európán kívüli helyszínek felkeresésében lennének érdekeltek. Ezzel csökkenhet az európai audiovizuális szektor versenyképessége, a tervezet elfogadása az ázsiai filmipart hozná helyzetbe, de az Egyesült Államok különböző tagállamai is megpróbálnák "visszacsábítani" produkcióikat − tette hozzá az igazgató.
Magyarországot hátrányosan érintené, hogy a tervezett új szabályok szerint maximálnák a nem európai filmeknek adható állami támogatást, valamint az, ha lehetővé tennék, hogy a támogatásért cserébe a film költségvetésének legfeljebb 80 százalékát (jelenleg ez a felső korlát) ne a támogatást nyújtó országban, hanem az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely államában elkölthessék a stábok. Az adott országban csak a nyújtott támogatás összegéig lehetne előírni a kötelező filmköltést. Ez visszavetné a magyar filmipar kapacitásainak igénybevételét, hiszen egy német stúdió vagy egy holland gyártásvezető költsége is ugyanolyan támogatásra jogosítana Magyarországon. A többi, a támogatás összegét meghaladó költség az EGT bármely tagállamának területén keletkezhetne, és ezek után is ugyanúgy járna a támogatás − véli Horváth Mónika, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda szakértője.
Az EB sávosan határozná meg a nyújtható támogatásokat, minél nagyobb a film büdzséje, annál kisebb támogatást kaphatna: 10 millió euró alatt a költségvetés 50 százalékáig nyújtható támogatás, 10 és 20 millió között 30 százalékig, míg 20 millió euró (jelenleg mintegy 5,5 milliárd forint) fölött pedig 10 százalékban maximálnák a dotációt. Ez a Magyarországon forgatott, nagy költségvetésű amerikai filmeket érintené hátrányosan, amelyek jelenleg elsősorban az adókedvezmény-rendszer miatt választják helyszínnek az országot.
Jelenleg a filmkészítők, így a külföldi produkciók is, az itt gyártásra elköltött összeg 20 százalékáig vehetnek igénybe adókedvezményen keresztül támogatást. (A filmtámogatást a nyereséges magyarországi cégek nyújtják, amelyek ezzel az összeggel csökkenthetik a társasági adóalapjukat és adójukat.) A külföldi stábok azonban a támogatás többszörösét költik el itt az igénybe vett szolgáltatásokkal, a magyar munkaerő foglalkoztatásával, plusz adóbevételekhez juttatva az államot.
A MNF javaslata megemelné a költségvetési sávokat, 20 millió euró alatt a támogatás intenzitása 50 százalék, 20 és 40 millió euró között 30 százalék, 40 millió fölött pedig 15 százalék lenne. A Filmalap jogi igazgatója szerint a magyar javaslat a legtöbb európai tagország véleményével egybeesik, így bíznak a kedvező döntésben. Az új szabályozás 2013. január 1-jén lép érvénybe, ez alapján a tagországoknak december végéig kell átalakítaniuk támogatási rendszerüket. Az uniós tagállamok évente mintegy 2,3 milliárd eurót fordítanak filmtámogatásra: ebből 1,3 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kölcsön, egymilliárdot pedig adókedvezmények formájában.
Várhatóan októberben dönt az Európai Bizottság (EB) a tagországok által nyújtható filmtámogatási rendszer átalakításáról, a tervezetet már korábban nyilvánosságra hozták, amelyhez a tagállamok javaslatokat nyújthattak be − tudtuk meg Zachar Balázstól, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Kft. (MNF) jogi igazgatójától. Az átalakítás rendkívül hátrányosan érintené a magyarországi filmek gyártását, elsősorban a nagy költségvetésű, nem európai alkotásokét, amelyek készítői a támogatások jelentős csökkentésével más, hazánknál olcsóbb forgatási helyszín után nézhetnek.
Magyarország jelenlegi, az EB által jóváhagyott filmtámogatási programja a 2008−2013-as időszakra szól, ennek keretében az állam összesen 231 millió euró értékben oszthat szét közvetlen és közvetett gyártási, valamint egyéb filmes támogatásokat. Az unió legutóbb 2008-ban tekintette át a magyar támogatásokat, elsősorban az adókedvezmény-rendszert vették górcső alá, s a felülvizsgálat nyomán vezette be hazánk a filmek kulturális tesztjét a támogatási jogosultság megszerzéséhez. (Az uniós vizsgálat alatt, mintegy hét hónapig érezhetően visszaestek a külföldi forgatások Magyarországon.)
Most Budapesthez hasonlóan más tagállamok sem osztják a bizottság azon álláspontját, amely szerint éleződik a verseny az uniós országok között az amerikai produkciók megszerzéséért, s ezek miatt háttérbe szorulna a kisebb költségvetésű európai alkotások támogatása. A magyarországi filmfinanszírozás fő szerve, a Filmalap ezért módosító javaslatot nyújtott be a bizottsághoz. Véleményünk szerint − és a tagállamok többsége szerint − nem kimutatható, hogy valóban problémákat generálna a jelenlegi rendszer; a tagországok ugyan egymás versenytársai, de akárhol is forog egy-egy nagyprodukció, az európai filmipart erősíti, tehát az EU számára a jelenlegi helyzet is előnyös − mondta Zachar korábban.
A szakember szerint az EB javaslata nemcsak a magyar, hanem valamennyi európai tagország filmiparára is káros hatással lenne, emiatt a nagyprodukciók Európán kívüli helyszínek felkeresésében lennének érdekeltek. Ezzel csökkenhet az európai audiovizuális szektor versenyképessége, a tervezet elfogadása az ázsiai filmipart hozná helyzetbe, de az Egyesült Államok különböző tagállamai is megpróbálnák "visszacsábítani" produkcióikat − tette hozzá az igazgató.
Magyarországot hátrányosan érintené, hogy a tervezett új szabályok szerint maximálnák a nem európai filmeknek adható állami támogatást, valamint az, ha lehetővé tennék, hogy a támogatásért cserébe a film költségvetésének legfeljebb 80 százalékát (jelenleg ez a felső korlát) ne a támogatást nyújtó országban, hanem az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely államában elkölthessék a stábok. Az adott országban csak a nyújtott támogatás összegéig lehetne előírni a kötelező filmköltést. Ez visszavetné a magyar filmipar kapacitásainak igénybevételét, hiszen egy német stúdió vagy egy holland gyártásvezető költsége is ugyanolyan támogatásra jogosítana Magyarországon. A többi, a támogatás összegét meghaladó költség az EGT bármely tagállamának területén keletkezhetne, és ezek után is ugyanúgy járna a támogatás − véli Horváth Mónika, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda szakértője.
Az EB sávosan határozná meg a nyújtható támogatásokat, minél nagyobb a film büdzséje, annál kisebb támogatást kaphatna: 10 millió euró alatt a költségvetés 50 százalékáig nyújtható támogatás, 10 és 20 millió között 30 százalékig, míg 20 millió euró (jelenleg mintegy 5,5 milliárd forint) fölött pedig 10 százalékban maximálnák a dotációt. Ez a Magyarországon forgatott, nagy költségvetésű amerikai filmeket érintené hátrányosan, amelyek jelenleg elsősorban az adókedvezmény-rendszer miatt választják helyszínnek az országot.
Jelenleg a filmkészítők, így a külföldi produkciók is, az itt gyártásra elköltött összeg 20 százalékáig vehetnek igénybe adókedvezményen keresztül támogatást. (A filmtámogatást a nyereséges magyarországi cégek nyújtják, amelyek ezzel az összeggel csökkenthetik a társasági adóalapjukat és adójukat.) A külföldi stábok azonban a támogatás többszörösét költik el itt az igénybe vett szolgáltatásokkal, a magyar munkaerő foglalkoztatásával, plusz adóbevételekhez juttatva az államot.
A MNF javaslata megemelné a költségvetési sávokat, 20 millió euró alatt a támogatás intenzitása 50 százalék, 20 és 40 millió euró között 30 százalék, 40 millió fölött pedig 15 százalék lenne. A Filmalap jogi igazgatója szerint a magyar javaslat a legtöbb európai tagország véleményével egybeesik, így bíznak a kedvező döntésben. Az új szabályozás 2013. január 1-jén lép érvénybe, ez alapján a tagországoknak december végéig kell átalakítaniuk támogatási rendszerüket. Az uniós tagállamok évente mintegy 2,3 milliárd eurót fordítanak filmtámogatásra: ebből 1,3 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kölcsön, egymilliárdot pedig adókedvezmények formájában.