SG.hu
Londoni programozók agyalnak Ukrajna megvédésének módjain
Az angol főváros első védelmi technológiai hackathonja közelebb hozza az ukrán háborút az ország startupjaihoz. Az eseményen részt vett a hadsereg és a katonai szervezetek is.
Múlt héten az Egyesült Királyság bejelentette az eddigi legnagyobb katonai támogatási csomagját Ukrajnának. A törvényjavaslattal az Egyesült Királyság teljes támogatása ebben a pénzügyi évben eléri a 3 milliárd fontot - ez ugyan jóval kevesebb, mint az USA által nemrégiben felajánlott 50 milliárd dollár, de sokkal jelentősebb a magyar kormány által adott 500 liter misebornál. A brit összeg nagy részét hagyományos katonai hardverre költik, de egy most indított új kezdeményezés célja Ukrajna Oroszországgal szembeni aszimmetrikus hadviselési képességeinek fokozása. A londoni Defense Tech Hackathon az első olyan esemény, amely katonai környezetben hozta össze az Egyesült Királyság legokosabb elméit a technológia, a kockázati tőke és a nemzetbiztonság területén. Az elképzelés az volt, hogy olyan ötleteket hekkeljenek össze, amelyek egyrészt segítenek Ukrajnának, másrészt pedig kapcsolatot hoznak létre a gyorsan reagálni képes polgári technológia és a hadsereg nagyon eltérő világa között.
Az eseményen hardverben és szoftverben egyaránt jártas fejlesztők találkoztak, hogy elősegítsék az innovációt a védelem, a nemzetbiztonság és a technológia területén. Kiemelt figyelmet fordítottak a drónokra és azok harctéri alkalmazására, mind a hardverre, mind a célpontokba való berepülésükhöz szükséges elektronikus rendszerekre, valamint a drónok elleni rendszerekre. Ahogy a háború legtöbb megfigyelője rámutatott, ez a háború a korábbi háborúkhoz képest teljesen új dimenziót öltött. Ma a drónok és az elektronikus ellenintézkedések vannak leginkább a napirenden, Ukrajna aszimmetrikus módszerekkel igyekszik felvenni a harcot a sokkal nagyobb agresszor Oroszországgal szemben.
A rendezvényt Alex Fitzgerald, a Skyral szoftvercég igazgatója, és Richard Pass, a hadsereg stratégiai tanácsadója állította össze. Fitzgerald elmondta: "Az embereknek három csoportja érkezik ezekre az eseményekre, az alkotók, a befektetők és a katonaság. A célunk az, hogy a résztvevők gondolkodjanak a védelmi technológiáról, mint olyan lehetőségről, amelyet vagy építeni, vagy amelybe befektetni lehet." Elmondta, hogy két fő irányvonal van, az elektronikus hadviselés és a drónok vagy légi rendszerek: "Van egy mondás, amit egy nálam okosabb embertől tanultam, és ez az, hogy a védelmi technológiák jövője kicsi, olcsó és pilóta nélküli". Kifejtette, hogy az egyik fő cél az volt, hogy olyan embereket is rávegyenek a részvételre, akik hagyományosan nem foglalkoznak a védelemmel. "A hangsúly a megvalósításon van. Valódi alkotókat vonjunk be, ne csak beszéljünk a dolgokról, mert valójában ott történik a legtöbb innováció".
Az esemény egyik inspirációja a nemrégiben, idén februárban megrendezett kaliforniai El Segundo védelmi technológiai hackathon volt. "A katonai technológiával kapcsolatban a legfontosabb dolog az, hogy olyan könnyen használhatóvá és olyan hatékonnyá tegyük, mint a fogyasztói technológiákat" - mondta Fitzgerald - "Van egy klasszikus mondat: "a Snapchatben több mesterséges intelligencia van egy másodpercben, mint a legmodernebb katonai rendszerekben."
Az eseményen részt vett az ukrán Catarina Buchatskiy is az Apollo Defense képviseletében. Miközben a mérnökök kamerákat, Starlinkeket és drónokat vettek szemügyre, elmondta: "Védelmi technológiákat nehéz készíteni és nyilvánvaló okokból nehéz betörni erre a piacra. A hackathon egy rendkívül izgalmas módszer az emberek bekapcsolódására. A védelmi technológia egy hatalmas fekete doboznak tűnhet, amely 10 éves szerződésekből áll, és a megépített technológiák gyakran rejtve maradnak a nyilvánosság előtt. Egy hackathonon 24 órád van, hogy készíts valami igazán klasszat." Elmondta, hogy a cég "sok reményt keltő dolgot" látott az El Segundo-i rendezvényen. "Rájöttünk, hogy ha az emberek úgy gondolják, hogy ez valami olyasmi, ami elérhető számukra és gyorsan tudnak valamit csinálni, hatást gyakorolni, akkor részt akarnak venni" - mondta.
"Amikor azt mondom, hogy szükségem van egy drónérzékelőre, akkor azt azért mondom, mert az ablakomból látok egyet, amelyet nem észleltünk időben, és amelyik meg fogja ölni a szomszédomat. Ez a valóság, amivel szembesülünk." Hozzátette, fontos, hogy a hackathon résztvevői tudják, "hogy valakinek építenek, és ez valóban megmentheti a családom életét". Annak ellenére, hogy a védelmi fejlesztéseket bizonyos körökben viták övezik, hozzátette: "A technológiával foglalkozni annyit jelent, mint egy jobb jövő iránt érdeklődni. És én tényleg, igazán nem tudok érdekesebb és jobb jövőt elképzelni, mint egy olyan jövőt, amely biztonságos, és amelyben garantálni tudjuk a békét"."
A NATO is képviseltette magát egy befektetési alap formájában, amely a következő években egymilliárd euróval segíti a fejlesztéseket. Patrick Schneider-Sikorsky, az alap partnere elmondta, hogy az alapot azért hozták létre, hogy olyan startupokat támogasson, "amelyek erősítik a kollektív védelmi biztonságunkat és ellenálló képességünket. Kettős felhasználású, mélyreható technológiákba fektetünk be, de az alapot még az ukrajnai háború előtt hozták létre. A konfliktus mostanra nagymértékben befolyásolta befektetési tézisünket, és szívesen fektetünk be olyan védelmi technológiákba, amelyek biztonságosabbá tehetik Európát". "A védelmi technológiák sok alapító és sok fejlesztő számára újak" - mondta Schneider-Sikorsky. "Nem olyan könnyű számukra megérteni a problémafelvetéseket és a kihívásokat, valamint a végfelhasználókhoz való hozzáférést. Sok startupnak általában hónapokig, ha nem évekig tartana, hogy kapcsolatba lépjen a megfelelő emberekkel a védelmi minisztériumokban, és sokan közülük ma itt vannak. Így remélhetőleg ez jelentősen felgyorsítja a dolgokat."
Egy másik jelenlévő befektető, Alex Flamant a HCVC-től elmondta: "Európában szükség van arra, hogy az emberek védelmi technológiákba fektessenek be. A befektetők szempontjából látszanak bizonyos korlátozások, a jelenlétünk egyik célja, hogy célja, hogy a fiatalok körében demisztifikáljuk, hogy mi is ez az egész, és hogy az emberek jobban igazodjanak ahhoz a nagy küldetéshez, amelyen mindannyian részt veszünk."
A hackthonra olyan időszakban került sor, amikor a technológiák védelmi célú felhasználása körül egyre nagyobb a feszültség. A Google például nemrégiben 28 alkalmazottat bocsátott el, mert ülősztrájkkal tiltakoztak egy Izraellel kötött szerződés miatt. A védelem azonban egyértelműen feljebb kerül a technológiai napirenden. Az Egyesült Királyságban például sokat beszélnek arról, hogy a nagy teljesítményű lézerek a fegyverek következő hullámában lehetnek. A DragonFire fegyver állítólag elég pontos ahhoz, hogy egy kilométeres távolságból eltaláljon egy 1 fontos érmét a hadügyminisztérium szerint, és alig 15 fontba kerül egy lövés vele. A hackathonból kikerülő projektek persze nem ennyire a sci-fi témakörébe tartoznak, de sokkal hamarabb megvalósulhatnak, mint egy lézerágyú.
Múlt héten az Egyesült Királyság bejelentette az eddigi legnagyobb katonai támogatási csomagját Ukrajnának. A törvényjavaslattal az Egyesült Királyság teljes támogatása ebben a pénzügyi évben eléri a 3 milliárd fontot - ez ugyan jóval kevesebb, mint az USA által nemrégiben felajánlott 50 milliárd dollár, de sokkal jelentősebb a magyar kormány által adott 500 liter misebornál. A brit összeg nagy részét hagyományos katonai hardverre költik, de egy most indított új kezdeményezés célja Ukrajna Oroszországgal szembeni aszimmetrikus hadviselési képességeinek fokozása. A londoni Defense Tech Hackathon az első olyan esemény, amely katonai környezetben hozta össze az Egyesült Királyság legokosabb elméit a technológia, a kockázati tőke és a nemzetbiztonság területén. Az elképzelés az volt, hogy olyan ötleteket hekkeljenek össze, amelyek egyrészt segítenek Ukrajnának, másrészt pedig kapcsolatot hoznak létre a gyorsan reagálni képes polgári technológia és a hadsereg nagyon eltérő világa között.
Az eseményen hardverben és szoftverben egyaránt jártas fejlesztők találkoztak, hogy elősegítsék az innovációt a védelem, a nemzetbiztonság és a technológia területén. Kiemelt figyelmet fordítottak a drónokra és azok harctéri alkalmazására, mind a hardverre, mind a célpontokba való berepülésükhöz szükséges elektronikus rendszerekre, valamint a drónok elleni rendszerekre. Ahogy a háború legtöbb megfigyelője rámutatott, ez a háború a korábbi háborúkhoz képest teljesen új dimenziót öltött. Ma a drónok és az elektronikus ellenintézkedések vannak leginkább a napirenden, Ukrajna aszimmetrikus módszerekkel igyekszik felvenni a harcot a sokkal nagyobb agresszor Oroszországgal szemben.
A rendezvényt Alex Fitzgerald, a Skyral szoftvercég igazgatója, és Richard Pass, a hadsereg stratégiai tanácsadója állította össze. Fitzgerald elmondta: "Az embereknek három csoportja érkezik ezekre az eseményekre, az alkotók, a befektetők és a katonaság. A célunk az, hogy a résztvevők gondolkodjanak a védelmi technológiáról, mint olyan lehetőségről, amelyet vagy építeni, vagy amelybe befektetni lehet." Elmondta, hogy két fő irányvonal van, az elektronikus hadviselés és a drónok vagy légi rendszerek: "Van egy mondás, amit egy nálam okosabb embertől tanultam, és ez az, hogy a védelmi technológiák jövője kicsi, olcsó és pilóta nélküli". Kifejtette, hogy az egyik fő cél az volt, hogy olyan embereket is rávegyenek a részvételre, akik hagyományosan nem foglalkoznak a védelemmel. "A hangsúly a megvalósításon van. Valódi alkotókat vonjunk be, ne csak beszéljünk a dolgokról, mert valójában ott történik a legtöbb innováció".
Az esemény egyik inspirációja a nemrégiben, idén februárban megrendezett kaliforniai El Segundo védelmi technológiai hackathon volt. "A katonai technológiával kapcsolatban a legfontosabb dolog az, hogy olyan könnyen használhatóvá és olyan hatékonnyá tegyük, mint a fogyasztói technológiákat" - mondta Fitzgerald - "Van egy klasszikus mondat: "a Snapchatben több mesterséges intelligencia van egy másodpercben, mint a legmodernebb katonai rendszerekben."
Az eseményen részt vett az ukrán Catarina Buchatskiy is az Apollo Defense képviseletében. Miközben a mérnökök kamerákat, Starlinkeket és drónokat vettek szemügyre, elmondta: "Védelmi technológiákat nehéz készíteni és nyilvánvaló okokból nehéz betörni erre a piacra. A hackathon egy rendkívül izgalmas módszer az emberek bekapcsolódására. A védelmi technológia egy hatalmas fekete doboznak tűnhet, amely 10 éves szerződésekből áll, és a megépített technológiák gyakran rejtve maradnak a nyilvánosság előtt. Egy hackathonon 24 órád van, hogy készíts valami igazán klasszat." Elmondta, hogy a cég "sok reményt keltő dolgot" látott az El Segundo-i rendezvényen. "Rájöttünk, hogy ha az emberek úgy gondolják, hogy ez valami olyasmi, ami elérhető számukra és gyorsan tudnak valamit csinálni, hatást gyakorolni, akkor részt akarnak venni" - mondta.
"Amikor azt mondom, hogy szükségem van egy drónérzékelőre, akkor azt azért mondom, mert az ablakomból látok egyet, amelyet nem észleltünk időben, és amelyik meg fogja ölni a szomszédomat. Ez a valóság, amivel szembesülünk." Hozzátette, fontos, hogy a hackathon résztvevői tudják, "hogy valakinek építenek, és ez valóban megmentheti a családom életét". Annak ellenére, hogy a védelmi fejlesztéseket bizonyos körökben viták övezik, hozzátette: "A technológiával foglalkozni annyit jelent, mint egy jobb jövő iránt érdeklődni. És én tényleg, igazán nem tudok érdekesebb és jobb jövőt elképzelni, mint egy olyan jövőt, amely biztonságos, és amelyben garantálni tudjuk a békét"."
A NATO is képviseltette magát egy befektetési alap formájában, amely a következő években egymilliárd euróval segíti a fejlesztéseket. Patrick Schneider-Sikorsky, az alap partnere elmondta, hogy az alapot azért hozták létre, hogy olyan startupokat támogasson, "amelyek erősítik a kollektív védelmi biztonságunkat és ellenálló képességünket. Kettős felhasználású, mélyreható technológiákba fektetünk be, de az alapot még az ukrajnai háború előtt hozták létre. A konfliktus mostanra nagymértékben befolyásolta befektetési tézisünket, és szívesen fektetünk be olyan védelmi technológiákba, amelyek biztonságosabbá tehetik Európát". "A védelmi technológiák sok alapító és sok fejlesztő számára újak" - mondta Schneider-Sikorsky. "Nem olyan könnyű számukra megérteni a problémafelvetéseket és a kihívásokat, valamint a végfelhasználókhoz való hozzáférést. Sok startupnak általában hónapokig, ha nem évekig tartana, hogy kapcsolatba lépjen a megfelelő emberekkel a védelmi minisztériumokban, és sokan közülük ma itt vannak. Így remélhetőleg ez jelentősen felgyorsítja a dolgokat."
Egy másik jelenlévő befektető, Alex Flamant a HCVC-től elmondta: "Európában szükség van arra, hogy az emberek védelmi technológiákba fektessenek be. A befektetők szempontjából látszanak bizonyos korlátozások, a jelenlétünk egyik célja, hogy célja, hogy a fiatalok körében demisztifikáljuk, hogy mi is ez az egész, és hogy az emberek jobban igazodjanak ahhoz a nagy küldetéshez, amelyen mindannyian részt veszünk."
A hackthonra olyan időszakban került sor, amikor a technológiák védelmi célú felhasználása körül egyre nagyobb a feszültség. A Google például nemrégiben 28 alkalmazottat bocsátott el, mert ülősztrájkkal tiltakoztak egy Izraellel kötött szerződés miatt. A védelem azonban egyértelműen feljebb kerül a technológiai napirenden. Az Egyesült Királyságban például sokat beszélnek arról, hogy a nagy teljesítményű lézerek a fegyverek következő hullámában lehetnek. A DragonFire fegyver állítólag elég pontos ahhoz, hogy egy kilométeres távolságból eltaláljon egy 1 fontos érmét a hadügyminisztérium szerint, és alig 15 fontba kerül egy lövés vele. A hackathonból kikerülő projektek persze nem ennyire a sci-fi témakörébe tartoznak, de sokkal hamarabb megvalósulhatnak, mint egy lézerágyú.