SG.hu
Németország a chipgyártóknak adja a klímavédelemre szánt pénzeket
Olaf Scholz német kancellár azt tervezi, hogy 20 milliárd eurót átcsoportosít az ország Klíma- és Átalakítási Alapjából, hogy kompenzálja a félvezetőgyártó üzemek építésének költségeit. És bár ezek a milliárdok mind a német, mind a nemzetközi chipgyártók rendelkezésére állnak majd, a túlnyomó többségükre az amerikai és tajvani gyárak már lekötötték a pénzt.
A jelenlegi állás szerint az Intel kapja a támogatás oroszlánrészét a magdeburgi megafabra, ahol 2027-től kezdődően kezdődik majd a gyártás. A régióban történő építkezéssel járó növekvő működési és anyagköltségek miatt hónapokig tartó tárgyalások után - a létesítmény befejezése jelenleg várhatóan 30 milliárd euróba kerül - az amerikai cég júniusban 10 milliárd eurós támogatásra kapott ígéretet a német hatóságoktól. További 5 milliárd eurót kap a TSMC a drezdai gyár felépítéséhez, amelynek becsült összköltsége 10 milliárd euró. Mark Liu, a TSMC elnöke szerint a tajvani óriásvállalat tárgyalásokat folytat ipari partnerekkel a gyárprojektről, amely "autóipari specifikus technológiákat" állítana elő. A projekt részleteit azonban még nem véglegesítették.
A német Infineon Technologies eközben nemrég kezdte meg a munkát egy 5 milliárd eurós gyár építésén Drezda mellett. A létesítmény 300 mm-es ostyákon fog félvezetőket fog gyártani és 2026-ban helyezik majd üzembe. A vállalat mintegy 1 milliárd eurós támogatásra számít. Szintén le van már kötve a ZF Friedrichshafen német autóipari beszállító részére 750 millió euró, ők az amerikai Wolfspeed félvezetőgyártóval együttműködve építenek egy közös gyárat a Saar-vidék közelében.
Scholz kancellár és Gregg Lowe, a Wolfspeed vezérigazgatója
Így valamivel több mint 3 milliárd euró marad az ország egyéb projektjeire. A pénzt 2027-ig kell szétosztani, és más, Németországban tevékenykedő vállalatok számára is előnyös lehet. A GlobalFoundries hangsúlyos jelenléttel rendelkezik Drezdában, és a Robert Bosch GmbH szintén a városban működtet chipgyárat. Mindezen pénzek kifizetéséhez Berlin az ország Klíma- és Átalakítási Alapját fogja megcsapolni, amely összesen 177,5 milliárd eurót tesz ki - jelentette a Bloomberg a tárgyalásokban részt vevő személyekre hivatkozva. A KTF néven ismert, költségvetésen kívüli kasszát eredetileg a gazdaság szén-dioxid-mentesítésébe való beruházásra hozták létre, például az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának fejlesztésére, a hidrogéninfrastruktúra bővítésére és az energiahatékonyság javítására. A kormány azonban úgy döntött, hogy az alap hatáskörét kiterjeszti többek között a chipgyártó üzletek építésére is.
Az európai országokra nyomás nehezedik, hogy a gazdasági bizonytalanság, a makacs infláció és az amerikai inflációcsökkentő törvény hatása közepette vonzzák a befektetéseket. A COVID-19 világjárvány, az Ukrajnában zajló háború, valamint az Amerika és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok romlása közepette Európa nagymértékben az ázsiai-csendes-óceáni félvezetőkre támaszkodik. A német kormány célja az ország technológiai szektorának megerősítése és hogy biztosítsa a kritikus alkatrészek szállítását a növekvő geopolitikai feszültségek közepette. Ugyanezen okok járultak hozzá az amerikai és az európai chip-támogatási törvények elfogadásához, amelyek 53 milliárd dollárt, illetve 43 milliárd eurót szabadítottak fel a félvezetőgyártás támogatására.
A jelenlegi állás szerint az Intel kapja a támogatás oroszlánrészét a magdeburgi megafabra, ahol 2027-től kezdődően kezdődik majd a gyártás. A régióban történő építkezéssel járó növekvő működési és anyagköltségek miatt hónapokig tartó tárgyalások után - a létesítmény befejezése jelenleg várhatóan 30 milliárd euróba kerül - az amerikai cég júniusban 10 milliárd eurós támogatásra kapott ígéretet a német hatóságoktól. További 5 milliárd eurót kap a TSMC a drezdai gyár felépítéséhez, amelynek becsült összköltsége 10 milliárd euró. Mark Liu, a TSMC elnöke szerint a tajvani óriásvállalat tárgyalásokat folytat ipari partnerekkel a gyárprojektről, amely "autóipari specifikus technológiákat" állítana elő. A projekt részleteit azonban még nem véglegesítették.
A német Infineon Technologies eközben nemrég kezdte meg a munkát egy 5 milliárd eurós gyár építésén Drezda mellett. A létesítmény 300 mm-es ostyákon fog félvezetőket fog gyártani és 2026-ban helyezik majd üzembe. A vállalat mintegy 1 milliárd eurós támogatásra számít. Szintén le van már kötve a ZF Friedrichshafen német autóipari beszállító részére 750 millió euró, ők az amerikai Wolfspeed félvezetőgyártóval együttműködve építenek egy közös gyárat a Saar-vidék közelében.
Scholz kancellár és Gregg Lowe, a Wolfspeed vezérigazgatója
Így valamivel több mint 3 milliárd euró marad az ország egyéb projektjeire. A pénzt 2027-ig kell szétosztani, és más, Németországban tevékenykedő vállalatok számára is előnyös lehet. A GlobalFoundries hangsúlyos jelenléttel rendelkezik Drezdában, és a Robert Bosch GmbH szintén a városban működtet chipgyárat. Mindezen pénzek kifizetéséhez Berlin az ország Klíma- és Átalakítási Alapját fogja megcsapolni, amely összesen 177,5 milliárd eurót tesz ki - jelentette a Bloomberg a tárgyalásokban részt vevő személyekre hivatkozva. A KTF néven ismert, költségvetésen kívüli kasszát eredetileg a gazdaság szén-dioxid-mentesítésébe való beruházásra hozták létre, például az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának fejlesztésére, a hidrogéninfrastruktúra bővítésére és az energiahatékonyság javítására. A kormány azonban úgy döntött, hogy az alap hatáskörét kiterjeszti többek között a chipgyártó üzletek építésére is.
Az európai országokra nyomás nehezedik, hogy a gazdasági bizonytalanság, a makacs infláció és az amerikai inflációcsökkentő törvény hatása közepette vonzzák a befektetéseket. A COVID-19 világjárvány, az Ukrajnában zajló háború, valamint az Amerika és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok romlása közepette Európa nagymértékben az ázsiai-csendes-óceáni félvezetőkre támaszkodik. A német kormány célja az ország technológiai szektorának megerősítése és hogy biztosítsa a kritikus alkatrészek szállítását a növekvő geopolitikai feszültségek közepette. Ugyanezen okok járultak hozzá az amerikai és az európai chip-támogatási törvények elfogadásához, amelyek 53 milliárd dollárt, illetve 43 milliárd eurót szabadítottak fel a félvezetőgyártás támogatására.