Berta Sándor
Egyre fontosabb lenne a javítás joga
A készülékek megjavítása gazdasági szempontból észszerű.
Vajon érdemes minden évben új okostelefont venni és ezáltal évente több millió tonna elektronikai hulladékot generálni? Nos, Tom Hansing szociológus, az Anstiftung Alapítvány vezetője úgy vélte, hogy ez az egész dolog abszurd és szükség lenne a javítási alapjogra. Ő és a hozzá hasonlók hozták létre öt szervezet (Anstiftung Foundation, Fixit Clinic, iFixit, The Repair Cafe Foundation, The Restart Project) segítségével az Open Repair Alliance nevű szövetséget. A barkácsolók és szakemberek azt szeretnék, ha az Európai Unióban lennének javítási szabványok és javítási jog.
"Elvileg mindent meg lehet javítani, még azokat a termékeket is, amelyek szereléséhez olyan egyedi csavarokat alkalmaznak, amelyekhez legfeljebb a szaküzletekben találhatók szerszámok. Az esetek 50-80 százalékában siker koronázza az erőfeszítéseket. Az emberek leginkább olyan eszközöket hoznak be szerelési pontokba, amelyeknek kisebb hibáik vannak, például háztartási berendezéseket, amelyeknél nem megfelelően rögzítették a tápegységét. Gyakori, hogy az emberek kidobják ezeket a készülékeket. Pedig e hibák is megjavíthatók és ezáltal második esélyt kaphatnak ezek az árucikkek. Az ilyen kevésbé súlyos problémák jelentik a károk körülbelül felét."
"Gyakori az is, amikor egy 2 eurócentbe kerülő kondenzátor cseréje miatt meg kell vásárolni egy 100 eurós komplett vezérlőegységet. A legtöbb ember tudja, hogy nem jó dolog az, ha a hibás termékeket egyszerűen eldobják. Ehhez azonban a politikának is meg kellene teremtenie a mindennapi keretfeltételeket. Az az álláspontunk, hogy aki javítani tud, azt a piac kevésbé tudja zsarolni. A javítás nem csupán gazdasági szempontokból észszerű alternatíva. Mi azt mondjuk, hogy nem kellenek mindig a legújabb dolgok. Olyan eszközökre van szükség, amelyek olyan hosszú ideig használhatnak az emberek, ameddig csak akarnak" - jelentette ki Tom Hansing.
A szociológus hozzátette, hogy hatalmas probléma az, hogy sokan 1-2 évenként új okostelefonokat vásárolnak. Ezek a felhasználók ugyanis nem a nagyobb számítási teljesítményt keresik, hanem számukra az új modellek elsősorban státuszszimbólumok. Ez a PR és a reklám diadala. Más magatartásra van szükség. Amennyiben valaki megszokja azt, hogy maga szerel meg dolgokat, akkor jobban megérti, hogyan működik az őt körülvevő technika, megtanulja a funkciókat és befolyást gyakorolhat a dolgokra, ahelyett, hogy csak passzív fogyasztó lenne. Az biztos, hogy a gyártók részéről van törekvés a tervezett elavulásra. A mérnökök megtervezik minden egyes alkatrész élettartamát, azt nem fogják a véletlenre bízni. Ez önmagában lehet zavaró, de sokkal fontosabb, hogy szerelhető dizájnnal ellátott berendezéseket tervezzenek és legyen végre javítási alapjog.
"Kreatív, önállóan gondolkodó generációkat akarunk, amelyek tagjai megfelelő társadalmi és gazdasági öntudattal rendelkeznek. Ehelyett a fogyasztókat szándékosan butaságban tartják. Az egyik felhozott érv az, hogy a javítás veszélyes lehet és meg kell az embereket védeni a balesetektől. Ez azonban szerintem csak egy indok. A javításokkal foglalkozó kávézókban sem halt meg még senki. A változást az jelenthetné, ha új törvényben rögzítenék, hogy a termékek javíthatóságának minőségi jellemzőnek kell lennie, nem pedig egy lehetőségnek."
"A kereskedőknek és a gyártóknak lehetővé kellene tenniük, hogy a fogyasztók hozzáférhessenek a pótalkatrészekhez, a szerelési útmutatókhoz és a különböző áramköri leírásokhoz, továbbá, hogy az eszközeik károsodás nélkül kinyithatók legyenek. Azokat nem lenne szabad sem leragasztani, sem szegecselni. A pótalkatrész-ellátottságot szintén biztosítaniuk kellene. Szintén megoldást jelenthetne a szerelési tevékenység áfájának a csökkentése, ezáltal ugyanis ez a folyamat olcsóbb lehetne" - sorolta az ötleteket az Anstiftung Alapítvány vezetője.
A vállalatok évek óta küzdenek a saját eszközök javítási joga ellen. Az Apple sokáig ellenezte a javítási jogot, de tavaly júniusban úgy döntött, hogy a különböző márkaszervizek megkaphatják az eltört iPhone-kijelzők javítására szolgáló különleges gépeket.
Vajon érdemes minden évben új okostelefont venni és ezáltal évente több millió tonna elektronikai hulladékot generálni? Nos, Tom Hansing szociológus, az Anstiftung Alapítvány vezetője úgy vélte, hogy ez az egész dolog abszurd és szükség lenne a javítási alapjogra. Ő és a hozzá hasonlók hozták létre öt szervezet (Anstiftung Foundation, Fixit Clinic, iFixit, The Repair Cafe Foundation, The Restart Project) segítségével az Open Repair Alliance nevű szövetséget. A barkácsolók és szakemberek azt szeretnék, ha az Európai Unióban lennének javítási szabványok és javítási jog.
"Elvileg mindent meg lehet javítani, még azokat a termékeket is, amelyek szereléséhez olyan egyedi csavarokat alkalmaznak, amelyekhez legfeljebb a szaküzletekben találhatók szerszámok. Az esetek 50-80 százalékában siker koronázza az erőfeszítéseket. Az emberek leginkább olyan eszközöket hoznak be szerelési pontokba, amelyeknek kisebb hibáik vannak, például háztartási berendezéseket, amelyeknél nem megfelelően rögzítették a tápegységét. Gyakori, hogy az emberek kidobják ezeket a készülékeket. Pedig e hibák is megjavíthatók és ezáltal második esélyt kaphatnak ezek az árucikkek. Az ilyen kevésbé súlyos problémák jelentik a károk körülbelül felét."
"Gyakori az is, amikor egy 2 eurócentbe kerülő kondenzátor cseréje miatt meg kell vásárolni egy 100 eurós komplett vezérlőegységet. A legtöbb ember tudja, hogy nem jó dolog az, ha a hibás termékeket egyszerűen eldobják. Ehhez azonban a politikának is meg kellene teremtenie a mindennapi keretfeltételeket. Az az álláspontunk, hogy aki javítani tud, azt a piac kevésbé tudja zsarolni. A javítás nem csupán gazdasági szempontokból észszerű alternatíva. Mi azt mondjuk, hogy nem kellenek mindig a legújabb dolgok. Olyan eszközökre van szükség, amelyek olyan hosszú ideig használhatnak az emberek, ameddig csak akarnak" - jelentette ki Tom Hansing.
A szociológus hozzátette, hogy hatalmas probléma az, hogy sokan 1-2 évenként új okostelefonokat vásárolnak. Ezek a felhasználók ugyanis nem a nagyobb számítási teljesítményt keresik, hanem számukra az új modellek elsősorban státuszszimbólumok. Ez a PR és a reklám diadala. Más magatartásra van szükség. Amennyiben valaki megszokja azt, hogy maga szerel meg dolgokat, akkor jobban megérti, hogyan működik az őt körülvevő technika, megtanulja a funkciókat és befolyást gyakorolhat a dolgokra, ahelyett, hogy csak passzív fogyasztó lenne. Az biztos, hogy a gyártók részéről van törekvés a tervezett elavulásra. A mérnökök megtervezik minden egyes alkatrész élettartamát, azt nem fogják a véletlenre bízni. Ez önmagában lehet zavaró, de sokkal fontosabb, hogy szerelhető dizájnnal ellátott berendezéseket tervezzenek és legyen végre javítási alapjog.
"Kreatív, önállóan gondolkodó generációkat akarunk, amelyek tagjai megfelelő társadalmi és gazdasági öntudattal rendelkeznek. Ehelyett a fogyasztókat szándékosan butaságban tartják. Az egyik felhozott érv az, hogy a javítás veszélyes lehet és meg kell az embereket védeni a balesetektől. Ez azonban szerintem csak egy indok. A javításokkal foglalkozó kávézókban sem halt meg még senki. A változást az jelenthetné, ha új törvényben rögzítenék, hogy a termékek javíthatóságának minőségi jellemzőnek kell lennie, nem pedig egy lehetőségnek."
"A kereskedőknek és a gyártóknak lehetővé kellene tenniük, hogy a fogyasztók hozzáférhessenek a pótalkatrészekhez, a szerelési útmutatókhoz és a különböző áramköri leírásokhoz, továbbá, hogy az eszközeik károsodás nélkül kinyithatók legyenek. Azokat nem lenne szabad sem leragasztani, sem szegecselni. A pótalkatrész-ellátottságot szintén biztosítaniuk kellene. Szintén megoldást jelenthetne a szerelési tevékenység áfájának a csökkentése, ezáltal ugyanis ez a folyamat olcsóbb lehetne" - sorolta az ötleteket az Anstiftung Alapítvány vezetője.
A vállalatok évek óta küzdenek a saját eszközök javítási joga ellen. Az Apple sokáig ellenezte a javítási jogot, de tavaly júniusban úgy döntött, hogy a különböző márkaszervizek megkaphatják az eltört iPhone-kijelzők javítására szolgáló különleges gépeket.