Berta Sándor
Kriptovaluták - nem kell kongatni a vészharangokat
A gyakori és szélsőséges árfolyam-ingadozások önmagukban nem indokolják az állami beavatkozást.
"Pontosan megfigyeljük ezt a fejlődő piacot. A kriptovaluták - amelyeket én nem is tekintek klasszikus értelemben vett valutáknak - elsődlegesen fizetőeszköznek vannak tervezve. A legnagyobb problémát jelenleg az ilyen valutákat használók névtelensége jelenti, ugyanis emiatt ezek a megoldások pénzmosási célokra, a terrorista tevékenységek vagy más bűncselekmények elkövetésének finanszírozására különösen alkalmasak. Ezek a pénzek rendkívül spekulatívak és ezért a befektetők akár a teljes befektetésüket is elbukhatják, hiszen e valuták mögött nem állnak államok vagy államilag szabályozott kibocsátók ígéretei, s végképp nincs mögöttük egy központi bank. Az értékük éppen annyi, amennyit a piac megad értük. Ezért csak akkora összeget szabad befektetni a kriptovalutákba, amennyiről az emberek adott esetben nyugodt szívvel le tudnak mondani" - jelentette ki Felix Hufeld, a Német Szövetségi Pénzügyfelügyelet (BaFin) vezetője.
A szakember hozzátette, hogy a pénzügyi stabilitás szempontjából most még nem kell a vészharangokat kongatni. Jelenleg ugyanis a kriptovaluták jelentősége - összehasonlítva a makrogazdasági teljesítménnyel - még nem olyan nagy, hogy tartani kellene a pénzügyi stabilitást befolyásoló közvetlen hatásuktól. Ez ugyanakkor nem zárja ki a nagy árfolyam-ingadozások lehetőségét, és azt sem tudja senki garantálni, hogy egy bizonyos virtuális fizetőeszközzel hosszú távon is lehet majd kereskedni. Az emberekből nem lehet eltüntetni a mohóságot és a spekulációs lázat, ezért senkit sem lehet megóvni attól, hogy elveszítse a befektetett pénzét. Az ilyen jellegű befektetésekért mindenkinek magának kell felelősséget vállalnia és tisztában kell lennie az esetleges kockázatokkal. Egy állami felügyelet szabályozásokat kidolgozhat, de ebben nem segíthet.
"Már most is van néhány fontos előírás. Ezek egyike például, hogy a bitcoin és más digitális pénzek kereskedelméhez pénzügyi engedély kell, éppúgy, mint a részvények, a devizák vagy az adóslevelek kereskedelméhez is. Ezenkívül a kereskedőplatformoknak - más pénzügyi szolgáltatókhoz hasonlóan - követniük kell a pénzmosás elleni szabályokat, elsősorban az ügyfelek azonosítása céljából" - fejtette ki Felix Hufeld.
A BaFin első embere hangsúlyozta, hogy nemzetközi viszonylatban a G20-as államok és az európai törvényalkotók is folyamatosan foglalkoznak a témával. A negyedik pénzmosás elleni irányelv alapján a kriptovalutákat cserélő platformokat is a pénzmosás elleni felügyeletek alá kell besorolni. Az egyes országok hatóságai megpróbálnak hasonló védelmi mechanizmusokat kidolgozni és bevezetni. Az árfolyam-ingadozások önmagukban nem jelentenek elég okot és jogot a beavatkozásra, valamint a jelenleginél szigorúbb szabályozásra. Az biztos, hogy néhány szolgáltató kifejezetten úgy akarja népszerűsíteni a virtuális fizetőeszközét, hogy azt kifejezetten az állam ellenőrzési szféráján kívüli termékként hirdeti, de semmilyen dolog sem szavatolható az állam és az állami szabályozás nélkül. S ez akkor is igaz, ha az utóbbi mértéke vitatható és módosítható.
"Pontosan megfigyeljük ezt a fejlődő piacot. A kriptovaluták - amelyeket én nem is tekintek klasszikus értelemben vett valutáknak - elsődlegesen fizetőeszköznek vannak tervezve. A legnagyobb problémát jelenleg az ilyen valutákat használók névtelensége jelenti, ugyanis emiatt ezek a megoldások pénzmosási célokra, a terrorista tevékenységek vagy más bűncselekmények elkövetésének finanszírozására különösen alkalmasak. Ezek a pénzek rendkívül spekulatívak és ezért a befektetők akár a teljes befektetésüket is elbukhatják, hiszen e valuták mögött nem állnak államok vagy államilag szabályozott kibocsátók ígéretei, s végképp nincs mögöttük egy központi bank. Az értékük éppen annyi, amennyit a piac megad értük. Ezért csak akkora összeget szabad befektetni a kriptovalutákba, amennyiről az emberek adott esetben nyugodt szívvel le tudnak mondani" - jelentette ki Felix Hufeld, a Német Szövetségi Pénzügyfelügyelet (BaFin) vezetője.
A szakember hozzátette, hogy a pénzügyi stabilitás szempontjából most még nem kell a vészharangokat kongatni. Jelenleg ugyanis a kriptovaluták jelentősége - összehasonlítva a makrogazdasági teljesítménnyel - még nem olyan nagy, hogy tartani kellene a pénzügyi stabilitást befolyásoló közvetlen hatásuktól. Ez ugyanakkor nem zárja ki a nagy árfolyam-ingadozások lehetőségét, és azt sem tudja senki garantálni, hogy egy bizonyos virtuális fizetőeszközzel hosszú távon is lehet majd kereskedni. Az emberekből nem lehet eltüntetni a mohóságot és a spekulációs lázat, ezért senkit sem lehet megóvni attól, hogy elveszítse a befektetett pénzét. Az ilyen jellegű befektetésekért mindenkinek magának kell felelősséget vállalnia és tisztában kell lennie az esetleges kockázatokkal. Egy állami felügyelet szabályozásokat kidolgozhat, de ebben nem segíthet.
"Már most is van néhány fontos előírás. Ezek egyike például, hogy a bitcoin és más digitális pénzek kereskedelméhez pénzügyi engedély kell, éppúgy, mint a részvények, a devizák vagy az adóslevelek kereskedelméhez is. Ezenkívül a kereskedőplatformoknak - más pénzügyi szolgáltatókhoz hasonlóan - követniük kell a pénzmosás elleni szabályokat, elsősorban az ügyfelek azonosítása céljából" - fejtette ki Felix Hufeld.
A BaFin első embere hangsúlyozta, hogy nemzetközi viszonylatban a G20-as államok és az európai törvényalkotók is folyamatosan foglalkoznak a témával. A negyedik pénzmosás elleni irányelv alapján a kriptovalutákat cserélő platformokat is a pénzmosás elleni felügyeletek alá kell besorolni. Az egyes országok hatóságai megpróbálnak hasonló védelmi mechanizmusokat kidolgozni és bevezetni. Az árfolyam-ingadozások önmagukban nem jelentenek elég okot és jogot a beavatkozásra, valamint a jelenleginél szigorúbb szabályozásra. Az biztos, hogy néhány szolgáltató kifejezetten úgy akarja népszerűsíteni a virtuális fizetőeszközét, hogy azt kifejezetten az állam ellenőrzési szféráján kívüli termékként hirdeti, de semmilyen dolog sem szavatolható az állam és az állami szabályozás nélkül. S ez akkor is igaz, ha az utóbbi mértéke vitatható és módosítható.