Gyurkity Péter
Félmillió éve is lehetett folyékony víz a Marson
Mégpedig olyan mennyiségben, hogy törmeléket vigyen magával egyes területeken.
A témával foglalkozó kutatók nagyjából egyetértenek abban, hogy égi szomszédunk több milliárd évvel ezelőtt veszíthette el légkörét, ez pedig egyben a tavak és folyók eltűnését is eredményezte. Egy most közzétett tanulmány szerint viszont egyes régiókban még félmillió évvel ezelőtt is nagyobb mennyiségben lehetett jelen a folyékony víz, amely visszahagyta a jól felismerhető nyomokat.
Napjainkban nemcsak a bolygón tevékenykedő két marsjárót, hanem a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) úgynevezett HiRISE kameráját is felhasználják szakemberek a Mars felszínének tanulmányozására, mégpedig a kamera által készített felvételek részletes vizsgálatával. Ennek révén figyeltek fel az Istok névre keresztelt kráter bizonyos jellemzőire, amelyek nagyon is emlékeztetnek a Földön megfigyelhető folyamatok nyomaira. Ezek arra utalnak, hogy a környéken (geológiai értelemben véve) a közelmúltban folyékony víz sodorhatta magával a törmelék egy részét, ami viszont azt jelentené, hogy ez a víz egyes helyeken még a légkör eltűnését követően is jelentős mennyiségben megmaradt.
A tanulmányt készítők szerint megolvadt jég eredményezte a mai napig fennmaradt nyomokat, maga a folyamat pedig az elmúlt egymillió, vagy akár félmillió éven belül játszódhatott le, ami ellentmond a korábbi feltételezéseknek. Azt persze jól tudjuk, hogy napjainkban a folyékony víz rendkívül ritka, a kutatók maguk is meglepődve mérték fel azt a mennyiséget, amely szükséges volt ezen nyomok hátrahagyásához (már csak azért is, mert ez a mennyiség tízszerese a legjobbnak vélt éghajlati modellekben szereplő számoknak), ám egyelőre mindössze annyit tudtak ebből leszűrni, hogy bizonyos rövidebb periódusokban mégis jelen lehetett a folyékony víz.
Vagyis miközben a Homo erectus a Földön a a tűz felfedezésével volt elfoglalva, a vörös bolygón még bőven jelen volt a víz - azt azonban nem tudjuk, hogy időközben milyen további változások eredményezték ennek szinte teljes eltűnését.
A témával foglalkozó kutatók nagyjából egyetértenek abban, hogy égi szomszédunk több milliárd évvel ezelőtt veszíthette el légkörét, ez pedig egyben a tavak és folyók eltűnését is eredményezte. Egy most közzétett tanulmány szerint viszont egyes régiókban még félmillió évvel ezelőtt is nagyobb mennyiségben lehetett jelen a folyékony víz, amely visszahagyta a jól felismerhető nyomokat.
Napjainkban nemcsak a bolygón tevékenykedő két marsjárót, hanem a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) úgynevezett HiRISE kameráját is felhasználják szakemberek a Mars felszínének tanulmányozására, mégpedig a kamera által készített felvételek részletes vizsgálatával. Ennek révén figyeltek fel az Istok névre keresztelt kráter bizonyos jellemzőire, amelyek nagyon is emlékeztetnek a Földön megfigyelhető folyamatok nyomaira. Ezek arra utalnak, hogy a környéken (geológiai értelemben véve) a közelmúltban folyékony víz sodorhatta magával a törmelék egy részét, ami viszont azt jelentené, hogy ez a víz egyes helyeken még a légkör eltűnését követően is jelentős mennyiségben megmaradt.
A tanulmányt készítők szerint megolvadt jég eredményezte a mai napig fennmaradt nyomokat, maga a folyamat pedig az elmúlt egymillió, vagy akár félmillió éven belül játszódhatott le, ami ellentmond a korábbi feltételezéseknek. Azt persze jól tudjuk, hogy napjainkban a folyékony víz rendkívül ritka, a kutatók maguk is meglepődve mérték fel azt a mennyiséget, amely szükséges volt ezen nyomok hátrahagyásához (már csak azért is, mert ez a mennyiség tízszerese a legjobbnak vélt éghajlati modellekben szereplő számoknak), ám egyelőre mindössze annyit tudtak ebből leszűrni, hogy bizonyos rövidebb periódusokban mégis jelen lehetett a folyékony víz.
Vagyis miközben a Homo erectus a Földön a a tűz felfedezésével volt elfoglalva, a vörös bolygón még bőven jelen volt a víz - azt azonban nem tudjuk, hogy időközben milyen további változások eredményezték ennek szinte teljes eltűnését.