SG.hu

A verdun-i vérszivattyú

98 éve zajlott az I. világháború egyik legtöbb emberáldozatot követelő, és egyben leghosszabb csatája, ami december 18-án a francia csapatok győzelmével fejeződött be.

Az antant szövetségesek azt tervezték, hogy a megmerevedett frontvonal áttörésére 1916 nyarán a Somme folyónál indítanak offenzívát, de a német csapatok megelőzték őket, és 1916 februárjában váratlanul támadásba kezdtek. A németek célpontja a legendás erőd, Verdun volt. Az erőd már Attila hun király (5.század) kora óta látta el Gallia védelmét. A monumentális, a porosz háború után még jobban megerősített erődítmény elfoglalása kulcsszerepet játszott volna Párizs lerohanásához, mintegy elővéd szerepet töltött be az erődítmény.

A csata 1916. február 21-én kezdődött a németek kilenc órán át tartó tüzérségi támadásával. Ez idő alatt nagyjából 1300 ágyúból egymillió lövedéket zúdítottak az erődítményre, tíz kilométeres távolságból. Az ágyúk össztüze után a németek megindították a támadást. Először használtak lángszórót a lövészárkok megtisztítására, itt vetették be először ezt az embertelen módszert. A német támadás gyorsan haladt előre, de a következő napok időjárási körülményei megnehezítették az előrehaladást, így a franciák néhány napon belül 90 ezer katonát és 23 ezer tonna utánpótlást szállítottak Verdunbe.


A frontális támadás március elejéig nem hozott sikert, ezért a németek inkább a szárnyakra csoportosították át erőiket. Három hónapos véres harc után sikerült csak némi eredményt elérniük, s hiába vetettek be a nyári hónapokban mérgesgázzal töltött lövedékeket és 60 ezer katonát, a souville-i erődöt sem sikerült bevenniük, ami után egyenes út vezetett volna a verduni erődhöz. Ezek után 1916. július 1-jén megkezdődött Somme-i csata. Emiatt a németeknek számos tüzérségi egységet ki kellett vonniuk a verduni harctérről, hogy az északabbról támadó csapatokat fel tudják tartóztatni. A francia ellentámadás 1916. október 21-én indult meg, s december 18-ra sikerült a franciáknak a németeket eredeti állásaik mögé szorítani.

A csata borzalmának nyomait a mai napig viseli a környék, 100 év után is holdbéli tájhoz hasonlít. Az erődöt masszivitásából kifolyólag ugyanis tüzérségi úton lehetett a legjobban meggyengíteni. Ennek az eredménye az lett, hogy a németek bevetették a hírhedt lövegüket, az ún. „Kövér Bertát”, a franciák pedig hasonló kaliberű lövegekkel viszonozták az őket ért támadásokat. Ennek hatására a környező falvak szinte megsemmisültek, az erdőket letarolták a lövegek, a környéket kráterekkel tarkított sármezővé változtak.


A táj ma, majdnem száz évvel a csata után

A csata presztízs-szempontból mindkét harcban álló félnek nagyon fontos volt. A franciák rangidőse, Pétain marsall, és az utána következő parancsnokok is ragaszkodtak ahhoz, hogy a harcoló egységeket váltogassák. Így a verduni csatában a francia hadsereg háromnegyede, a német haderő egynegyede részt vett a tíz hónap alatt.A csata végeredményét tekintve taktikailag a franciák kerültek ki győztesen, de a győzelmükért nagyon nagy emberáldozatot hoztak. A francia oldalon 160 000 katona, a német oldalon pedig 140 000 katona esett el a harcmezőn, a több százezer sebesültről nem is beszélve. A számok és az események tükrében a „vérszivattyú” jelző a verduni csata neve mellé kívánkozik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Koppixer #26
    A Verduni-csatát Emily Blunt nyerte meg, hogy aztán Tom Cruise-zal bevehessék Párizst és kinyiffantsák az ufónáci főmuftit, hogy végül visszamenjenek az időben és elfelejtsék az egészet...
  • lipovics #25
    Alapvetően rossz a cikk. A Verduni-csata nem arról szólt, amiről a cikk írója mesél. Ezt a csatát azért indították meg, mert északon kezdett kialakulni antant fölény és csapatokat akartak onnan elvonni. A német részen volt vasút, könnyen áttudtak dobni csapatokat, sokkal gyorsabban, mint a szövetségesek. A terepviszonyok is jobban megfeleltek a német elképzeléseknek. Itt tényleg vér-szivattyút akartak csinálni és be is jött a németeknek.
  • lipovics #24
    Az angolok alkalmazták először a koncentrációs táborokat a búr-háborúban.
  • Renegade #23
    remélem rémlik, hogy az első világháború elején nem igazán tudták mi az a gyors tankokkal átkarolni az ellenfelet, miközben a stukák közvetlen rádiókapcsolattal kapják a célokat :)

    de ha már II. vh, akkor, javaslom elolvasásra Szevasztopol ostromát (250 nap)
    vagy esetleg Nanking bevétele (90 nap)
  • SirBubu #22
    akkor ez annak volt tipikus esete, amikor egy feltartóztathatatlan erő NEM találkozott egy áthatolhatatlan akadállyal
  • Garou #21
    Aki szeretne kicsit elmélyedni a témában:

    http://www.dancarlin.com/hardcore-history-series/

    Blueprint for Armageddon sorozat. Akinek bejön a fazon stílusa nyugodtan folytassa majd a mongol sorozattal. Megéri.

    Akit konkrétan Verdun érdekel kezdje a Blueprint sorozat negyedik részével.
    http://www.dancarlin.com/hardcore-history-53-blueprint-for-armageddon-iv/

    Az cikk -korlátaiból adódóan- meg sem karcolja a felszínét annak, ami ott történt. Az erőd elfoglalása csak egy oka volt a csatának.
  • torreadorz #20
    "Gondolkodjanak, van két sereg, egyik elmegy a másik mellett és akkor hol lesz az ellenség? na hol? a hátába!! - ezt hogy oldja meg? hogy onnantól hátrál? hova? az előretörésbe hátrál bele?"

    Ajánlom tanulmányozni a 2. vh elejét, kifejezetten a francia maginot erőditményrendszer vs német hadsereg kikerülő manőverét. A németek néhány hét alatt szinte csata nélkül foglalták el egész franciaországot, pusztán azzal hogy kikerülték a francia erődöket.

    Megjegyzem, nem olyan egyértelmü ám hogy melyik a jobb:
    a, megostromolni egy bevehetetlen erődöt ahol az ellenség + erőd kombót kell legyőzni
    b, kikerülni az erődöt ami esetben az ellenség hátba fog támadni, csakhogy ehhez ki kell jönnie az erődből! Értsd: immáron elveszti az erőd előnyét.
  • Nos #19
    Nem azt írtam, hogy csak az utánpótlásról szól, hanem a hsz-em végén épp azt, amit te. Az utánpótlásos hozzászólások főleg azért jöttek, mert ezek hiányáról beszéltünk a strat játékokban. Csak azért írtam többet az utánpótlásról, mert azt egy a támadóhoz képest nagyságrendekkel kisebb létszámú hátrahagyott ellenség is szétzilálhatja. Verdunnál nyilván nem ez volt a helyzet.
  • vik3 #18
    Na de most komolyan, akik még magyarázatot is kérnek erre a félhülyeségre, hogy miért nem kerülték ki.

    Gondolkodjanak, van két sereg, egyik elmegy a másik mellett és akkor hol lesz az ellenség? na hol? a hátába!! - ezt hogy oldja meg? hogy onnantól hátrál? hova? az előretörésbe hátrál bele?

    Jézusom, dehogy csak az utánpótlásról szól ez, addig el sem jutnának, hogy utánpótólni kell, az ellenség is mozog és oldalba, meg hátbakapná őket
  • xpek55 #17
    A játékról: A HoI széria lovasának tartom én is magamat. Már vagy 5 éve játszom ezzel a jó stratégiai játékkal, és azért van ám benne potenciál. Igaz csak ilyen finoman közelíti meg a stratégia fogalmát. De tényleg van azért benne lehetőség szimulálni ezt meg azt. A 3-al is volt szerencsém. A 4 még nem jött össze, de szerintem már ahhoz egy turbó gép kéne, hogy fusson.

    A cikkről: Szerintem ez a dolog alternatív formában nem lehetséges, hogy vizsgálgassuk. Az a gond, hogy túl sok az a tényező, ami mindig valamiért a képletbe belezavarna. Sajnos a háborúk tényleg rossz dolgok, amik csak olyanok miatt történtek meg, akik teljesen felelőtlenek, és nincsen jelen a józan eszük.