Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
#21981
Gyerekszáj:
Négyéves fiam sehogy sem boldogult a köhögés elleni szirupja kupakjával, és végül azt kérdezte: - Miért nem tudom én ezt kinyitni?
- Mert biztonsági zár van rajta, hogy gyerekek ne tudják kinyitni. -
feleltem.
Még egyszer próbálkozott a kupakkal, aztán azt kérdezte:
- De honnan tudja, hogy én gyerek vagyok?
Egy esős őszi délutánon az ismerősünk és a kisfia a kandalló előtt ülve régi fényképalbumokat nézegetett. A gyerek hosszan szemlélte anyja gyerekkori fényképeit, majd egy idő múlva megkérdezte:
- Mami, amikor te kislány voltál, minden fekete-fehér volt?
Szomszédaink hároméves kislánya, Julika nagyon szeretett volna kutyát, de a mamája nem engedte. Egyszer, amikor átmentünk hozzájuk vendégségbe, Julika boldogan újságolta, hogy a mamája azt mondta, fog kapni kutyát.
Meglepetten kérdeztük:
- Mikor?
Julika büszkén jelentette be:
- Majd ha a disznók repülnek.
Meglátogattam egy ismerősömet, aki nem találta mobiltelefonját.
Keresgélés közben a kislánya egyszer csak izgatottan azt mondta:
- Tudjátok, mit kellene végre feltalálni? Olyan vezetékes, bedugaszolható telefont, ami sosem tűnik el.
Amikor vidékre költöztünk, a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy két
kocsival megyünk. Nyolcéves fiunk aggódva kérdezte:
- Mit csinálunk, hogy ne szakadjunk el egymástól?
- Lassan megyünk, hogy az egyik kocsi követni tudja a másikat -
igyekeztem megnyugtatni.
- De mi lesz, ha mégis elszakadunk egymástól? - faggatott tovább.
- Akkor, azt hiszem, többé nem látjuk egymást - ugrattam.
- Értem - mondta -, akkor én a mamával megyek.
Templomunkban áldozáskor a gyerekek nemcsak kenyeret kapnak,
hanem egy kis bort is. Istentisztelet után a pap félrehívott, hogy
hétéves fiamról beszéljen velem.
- Kérem, szóljon Jánosnak - mondta szelíden -, hogy a bor után
mindig áment kell mondani, nem azt, hogy "hu, de finom!"
Valamelyik nap a telefonnál találtam rá hároméves fiamra, s amint
meglátott, gyorsan letette a kagylót.
- Mit csináltál? - kérdeztem tőle.
Azt mondta, hogy Kati nagynénjét hívta fel.
- Hogy hívhattad Kati nénit? - kérdeztem. - Hiszen nem is tudod a
számát.
- De igen, tudom. És fel is hívtam - felelte.
Hosszan győzködtem, hogy nem hívhatta fel, mivel nem tudja a
számát, de ő csak erősködött, hogy igenis beszélt vele.
- Jól van - mondtam végül -, ha tényleg beszéltél vele, hadd
halljam, mit mondott.
Erre a fiam így felelt:
- Azt mondta, hogy rossz számot hívtam.
Harmadik gyermekem megszületése után nem sokkal sógorom
karjára vette a kisbabát, mire a kislányom így figyelmeztette:
- Vigyázz, el ne ejtsd, mert neked kell helyette másikat csinálni!
Figyelmeztettem gyerekeimet, a nyolcéves Andrást és a tízéves
Karcsit, hogy ne kerékpározzanak, amíg én elmegyek a tőlünk nem
messze lévő repülőtérre repülést oktatni. Indulás előtt még kivittem
a telefont a verandára.
Óra közben a tanítványommal a házunk felett köröztünk, így láttam,
hogy Andris javában bicajozik. Rádión beszóltam a toronyban az
irányítónak, és megkértem:
- János, légy szíves, szólj oda hozzánk, és mondd meg Andrásnak, hogy
azonnal hagyja abba a biciklizést, és menjen föl a szobájába!
András vette fel a telefont, és János szóról szóra elismételte neki,
amit mondtam. Amikor hazaértem, András az ágya szélén ült, és
megilletődött ábrázattal nézett rám.
- Ne haragudj, mama - mondta. - Mégis felültem a bicajra, de Isten
meglátott és felküldött a szobámba.
Két kisfiamat elvittem egy temetésre. Odaúton igyekeztem őket
felkészíteni az eseményre, elmagyaráztam, mi fog történni és hogy
szerintünk mi lesz az emberrel a halál után. A fiúk a szertartás
alatt jól viselkedtek. A sírnál azonban rá kellett jönnöm, hogy
mégsem magyaráztam el mindent olyan alaposan, ahogy hittem. Négy éves
fiam hangosan megszólított:
- Mami!
- Tessék - suttogtam.
- Mi van a dobozban?
Egyik nap felhívtam egy barátomat valami fontos ügyben. Az öccse
vette fel a telefont. Azt mondta, nincs otthon a testvére, ezért
megkérdeztem, hagyhatok-e üzenetet. Mire ezt felelte:
- Sajnos nem, nincs üzenetrögzítőnk.
Tegnap leszedtük a karácsonyfát, mert már nagyon hullott. Persze
minden csupa tűlevél lett. Akkor vettük észre, hogy a lányunk (4) egy
lapátnyi tűlevelet terített el a szőnyegen.
- Te mit csinálsz?!
- Segítek nektek, hogy mindenhova egyenletesen jusson.
Balázs fiam 8 éves volt, és a karácsonyra készülődtünk. Ekkor még
mindig úgy tudta, hogy a Jézuska hozza az ajándékot, és tőle is kell
kérni.
Sorolta is, miket kér: legót, kisautót, könyvet.
Már a sokadiknál tartott, amikor közbeszóltam:
- Nem lesz ez egy kicsit sok?
- Úgy kérdezed, mintha ezt mind neked kéne megvenni - válaszolta
méltatlankodva a fiam.