Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
#19429
RUMBA TEMETTE URÁT A DIPLOMATAFELESÉG
Literszámra nyakalták és vitték haza a jóféle rumot a pincében álló 300 literes hordóból egy szegedi családi ház felújításán dolgozó melósok. Amikor az utolsó csepp szesz is elfogyott, odébb akarták tenni a kiivott fahordót, de még kotyogott benne valami. Szétbontották, egy összeaszalódott holttest dőlt ki belőle.
A rémregénybe illő történet több évtizedes múltra tekint vissza. A Szeged kertvárosában lévő régi ház első tulajdonosa egy nyolcvanas éveiben járó özvegyaszszony volt, aki csendes öregségben, magányosan éldegélt. A zárkózott, úri allűrökkel megáldott nénikéről keveset tudtak a szomszédok.
Sajátos íz
Az a hír járta, hogy a matróna valaha nagyvilági életet élt a Karib térségben diplomataként dolgozó urával, ám egyedül tért haza a mesés tengerentúlról. Egyetlen távoli rokona volt, akinek annyit mondott, hogy a férje meghalt, azt azonban senki nem firtatta, hol nyugszik a szebb napokat idéző fotókon festői szépségű nejét átkaroló, daliás ember. Az otthonából ki sem mozduló, ősz öregasszony egy nap nem nyitott ajtót a nála kopogtató szomszédoknak, akik rosszat sejtvén rendőrt hívtak. A behatoló zsaruk az ágyban találtak rá a holttestére, halálát végelgyengülés okozta. A titokzatos házat néhány hónap múlva egy fiatal pár vette meg, és elkezdték felújíttatni új otthonukat. Az átépítési munkálatok azonban kissé elhúzódtak, mert a melósok rájártak a pincében talált 300 literes, rummal teli hordóra. Sajátos íze volt, osztályozták későbbi vallomásaikban a jóféle szeszt, amivel hetekig locsolgatták a torkukat. Még haza is vittek belőle néhány flaskával, s csodájára járt, aki belekóstolt.
Konzervált ember
– Fél év sem telt el az idős asszony halála óta, amikor ismét riasztottak minket a házhoz – emlékezett a felejthetetlen eseményekre Pénzes Zoltán százados. – Egy meztelen férfi holttestre bukkantak a munkások a rumos hordóban, amit azért szedtek szét, mert bár elfogyott belőle a szesz, mégis kotyogott benne valami, ahogy mozgatták. Az összeaszalódott halott embriópózban helyezkedett el a hordósírban. Külsérelmi nyom nem volt rajta, a boncolás megállapította, hogy természetes halállal halt meg. A rum, amiben a munkások megjelenéséig információink szerint legalább 20 éven keresztül ázott, tartósította, így csupán valamelyest összetöpörödött. A helyszíni szemlét végző szegedi zsaruk szerint a múmiát megtaláló brigád tagjainak arcáról lerítt, hogy jó időre elment a kedvük az ismeretlen eredetű szeszes hordók megcsapolásától. A tanúkihallgatások során többen rosszul lettek, amikor szóba került, hogy ittak a konzerválóléből.
Pincesírból temetőbe
A rendőrségi vizsgálat kiderítette, hogy az elhunyt a ház egykori asszonyának diplomata ura, akit Jamaica partjainál ért a végzet. A holttest hivatalos hazahozatása azonban túl költséges és a szükséges okmányok beszerzése miatt körülményes is lett volna, ezért a találékony özvegy a kurrens jamaicai rummal teli hordóban, hajón csempészte haza az urát. Azt azonban senki sem tudja, hogy később miért nem temettette el, és titkolta a pincében lévő hordósírt. Az öregurat végül a szegedi köztemetőben helyezték végső nyugalomra.