Mondjatok vicceket!
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
Egy viccnek nincs \"eredeti\", \"jobb\", \"rosszabb\", \"elrontott\", és egyéb hasonló jelzőkkel illetett változata. Változatok vannak, és mindenkinek az az eredeti/legjobb, amit először hallott, így felesleges beszólni azért, mert valaki más egy másik változatot ismer.
-
DJviolin #13066 Ezt már több éve halottam:
ÍGY VÓT
Szép csendes éjszaka után virrad a hajnal,
Imi fiú bajlódik a kócos hosszú hajjal.
Megszólal a kakas három-négyszer rikkan,
Imi mondja: Lelövöm, hogy meg se nyikkan.
Elõ a berettát, be a teli tárat,
Kilõ az ablakon egyet, kettõt, hármat.
De a kakast nem öli a bánat,
Imre király dühös, kilõ még vagy kettõt.
Eltalál most ízibe egy rozzant bádogteknõt.
Felesége mondja: mit csinálsz te állat?
S felveszi a földrõl a ledobott tárat.
Mérgem oka a kakas volt, de elbújt mert ravasz volt,
Édes uram, mondja Edit, hát ez téged heccel?
Ez a szomszédunkban lakó tollas ingyen vekker?
Anyukám, hadd lõjek csak egyet még egyszer,
Mondja habzó szájjal és remegõ testtel.
Ne lõj többet király, mára már elég volt!
De e feleség makacs, s emelkedik a Colt.
Agyon lövöm magam, ha nem lõhetek egyet,
Mire így az asszony: Ha hülye vagy, hát tedd meg!
Ránéz a nejére, nem várt ilyen választ,
Elhûlt képpel így szól: Ezt mondtad? Ez bágyaszt.
Remegõ ujjával meghúzza a ravaszt,
Így kellett volna meglõnöm a kakast.
S mivel a mi Imrénk nem volt fejszámoló,
Nem sejtette, hogy a csõben maradt még egy golyó.
Megindult az agya, de már késõ, késõ,
Fúródik az ólom, mint szarba a vésõ.
Felrikolt az asszony, mint az éhes sirály,
Magasságos Isten, mit csináltál király?
Agya arcára hull, mint egy véres lepel,
Mintha azt mondaná, Isten veled Csepel.
A kakas kérdõn rikkant. Ma már nem lõnek?
Csak nem mentem agyára a koronás fõnek?
Felvijjog a mentõ, megbolydul az utca,
Még van egy kis remény, tán van még benne szufla.
Megszólal a mentõs: A kórház még távol,
Mire odaérünk, ez már nem oktávol.
Itt a mese vége, s ez igaz történet,
Még jó, hogy az eset nem velem történt meg!
A tanulság: egyforma királynak, s fõpapnak,
Sose nézd a fejed részegen lõlapnak! ! !