kvp#1
A kozossegi media nem lesz se nyilt se partatlan csak akkor ha kozszolgaltatas lesz. A kozszolgaltatasok egyik jellemzoje, hogy csak a torvenyek szabalyozzak oket, gazdasagi folyamatok nem, mig masik fontos tulajdonsaguk, hogy kotelezoen szolgaltatniuk kell mindenkinek. Ezek a kozszolgaltatasok jellemzoen orszagos szinten mukodnek, gyakran nonprofit modon. A kozossegi media viszont globalis, tehat kozszolgaltataskent csak egy vilagallam vagy egy nagy nemzetkozi szerzodes kereteben lehetne megvalositani, viszont csak es kizarolag nonprofit modon. Ez utobbi az ami kezd eltunni, ugyanis meg allami szinten is a for profit es nem egyetemes szolgaltatasi modell kezd terjedni. Amikor valakinek a politikai hovatartozasa, borszine vagy anyagi helyzete miatt megvonhatjak az ivovizet is. (lasd a Nestle vezetojet, aki szerint az ivoviz nem alapveto emberi jog) A vilag a globalista nagytoke monopoliumai fele mozog, amikor az embereknek semmilyen emberi vagy allampolgari joguk nincs es teljes mertekben fuggenek a nagytoke profitorientaltsagatol a puszta tulelesuk szempontjabol is. Az alternativa pedig a kinai modell, ahol az egyetlen es megkerdojelezhetetlen partvezetestol fuggenek, aminek csak annyi haszna van, hogy ok a hatalmukhoz fontosnak tartjak az oket elteto tomegek megletet, ami a globalis kapitalistak eseteben nem igaz. Az egyik oldal megprobalja gepekkel kivaltani es kivezetni az embereket, a masik pedig feltetlen lojalitast es szemelyi kultuszt var el. Egyik se jo, a kerdes melyik modell jelent nagyobb tulelesi eselyt az emberiseg tobbsege szamara?
ps: A teljesen demokratikus gazdasagi es tarsadalmi modell egyelore nem igazan tunik megvalosithatonak, ugyanis a vilag mindket vezeto tarsadalmi modelljet (a globalis kapitalizmust es a kommunizmusnak mondott allamkapitalizmust) kellene hozza legyozni, egyszerre, eroforrasok nelkul.