#9
Anélkül,hogy bagatelizálni akarnám a kérdést, azért szemantikailag menjünk már bele a dolgokba. Amikor bemész a diszkóba, akkor marhára nem mindegy hogy elméletileg, mindegyik, bármelyik, vagy valamelyik nőt tudnád felszedni.
Az első esetben te vagy falu szinten az alfahím, a csajok örülnek, ha velük szóba állsz. A második esetben jó eséllyel tudnád bármelyik csajt felszedni, de azért marha sokat kéne esetenként ehhez túráznod. A harmadik esetben meg talán van olyan csaj a teremben, aki hajlandó veled szóba állni.
Világszínpad szintjén az első kategóriára a példa az USA, a középső jelenleg Kína, az utolsó kategória meg Oroszország. Nyilván a világhatalommal effektíve valóban konkrétan rendelkező USA (még a Biden kormányzat alatt) a történelmi hagyományaiknak megfelelően bevádolta az egyik aktuális feltörekvőt, hogy világhatalomra tör, amihez a csicskák gyak EU tagországok, meg jó csicskaként asszisztáltak. A stratégia ott bukott hatalmasat, hogy rajtuk kívül gyak senki más. De ettől még nem fenyeget az a veszély, hogy a russzkik Tokiótól Lisszabonig bárkinek is neki tudjanak menni.
Nem az a gond, nem csak az a gond, hogy Oroszország valamilyen szinten valakit megtámadott, a nagyhatalmak már csak ilyenek. Azért nagyságrendekkel az USA több országot támadott meg ugyan ezen időszakban, de ez az oroszokat nyilván nem menti fel a felelősség alól. A russzkik tizenvalahány éve küzdenek Ukrajnával, eközben csak az elmúlt évben az USA a russzkikon kívül egy csomó országot szankcionált, (ez is háború és ebbe is van aki, mondjuk a szegényebb rétegek bizony belehalnak), Kanadát, Dániát (Grönlandot), Mexikót, akár katonailag is megfenyegette, Iránt, Venezuellát gyak megtámadta, stb. Szal a gond itt az, hogy katonai akcióra is sor került, mert gyak gyengének bizonyult az adott nagyhatalom, hogy nem katonai eszközökkel az érdekeit érvényesítse. Ez pedig már konkrétan emberéletekbe kerül,és az adott ország gazdasági, infrastrukturális, demográfiai stb. célzott tönkretételével jár. És ez alól semmilyen cél elérése nem ad felmentést.
Aztán visszatérve az első kérdésre, leszűkítve,, konkretizálva, hogy kiket fenyegethet Oroszország. Ahogy arra vagy 40 éve már Kissinger és Huntington is rámutatott, a Szovjetúnió szétesése után maradt egy olyan övezet, amit az oroszok közelkülföldnek neveznek és ami fölötti kontrollért mondhatni bármit hajlandók megtenni. Ennek a térségnek az egyik fő jellemzője, hogy bizony ezekben az utódállamokban jelentős számú orosz kisebbség él. Az hogy velük hogy bánik az adott ország bizony jelentősen befolyásolja Moszkva hozzájuk kapcsolódó viszonyát, és ráadásul ezen kisebbség egy esetleges orosz katonai, vagy hibrid intervenciónak is bázisául szolgál, ahogy arra Rácz András korábbi Oroszország, jelenleg orosz-utáló szakértő is írásaiban rávilágított.
Szal, esetünkben is egy nagyon konkrét kérdés felmerül, amely a mi vagy mások orosz fenyegetettségét jellemzi: él-e Magyarországon jelentős számú orosz kisebbség?
Szerinted?
#9