#6
Térjünk vissza a klasszikusokhoz kicsit. Ahogy a cikk is pedzegeti a politika végülis gazdasági alapú, annak kivetülése, lásd pl Marx. Manapság ugyan a gazdaságot szinte kizárólag a pénzforgalomban szempontjából mérjük, GDP ugye (és ezen szemlélet csődjére bizonyíték, hogy az orosz vagyonok zárolása, Putyinék 19 szankciócsomagon keresztül történő nyektetése milyen hatástalan) a valóság mégis a reálgazdaság, azaz a fogyasztás és a termelés volumene és egyensúlya.
Tök mindegy, hogy milyen jogcímen tud a lakosság nagy része akár valós termelés nélkül is fogyasztani, UBI, vagy csak beültetjük egy multihoz himbilimbi marketing managernek hatalmas fizuért, a lényeg az hogy fogyasszon. És erre a megoldást valamilyen módon meg fogják találni.
A demokráciát azonban nem ez fenyegeti.
A demokráciát maga a fenyegetés veszélyezteti. Mire gondolok?
Mondvacsinált tényezőket felnagyítanak és egzisztenciális szempontból kritikusnak állítanak be, gyak kríziseket kreálnak, amelyre hívatkozva aztán a demokrácia mindennemű korlátozása elfogadott, az emberektől jogokat és gazdagségot, pénzt és árukat lehet elevenni. Ezáltal újrateremtünk egy hiánygazdaságot is. Ezek az egzisztenciálisan veszélyesnek beállított tényezők lehetnek a klíma, egy közepesen veszélyes fertőzés, az ellenolalú politika, háborús hisztéria, vagy az MI maga.
A demokrácia visszanyesésének ezen kis manipulációi teszik lehetővé azt, hogy a jóllétben élő, gazdaságilag független és ezért politikailag szabad népesség végül mégiscsak korlátozható, manipulálható és irányítható legyen. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2025.10.01. 10:44:09
#6