• manypet
    #24
    "A rossz és a még rosszabb közötti választási lehetőség az már maga a rabszolgaság"
    Miért lenne rossz választási lehetőség az, mikor mondjuk én adok munkát valakinek adott összegért cserében, ő meg ezt önkéntes döntéssel elvégzi? Ez miért rabszolgaság? Csak mert jobb helyeken ezt úgy hívják, hogy önkéntes csere.

    "ha a hatalomban lévő nem csinálja a rosszat, akkor az nincs"
    Ha senkinek nem adunk hatalmat mások felett, akkor eleve nem csinálhat rosszat.

    "A nyugdíjasok felhozását azért nem tartom szerencsésnek, mert ők már nincsenek abban a helyzetben, hogy a rendszert megváltoztathassák."
    2,5millió szavazót jelentenek. A szavazók harmada nyugdíjas. Komplett választást dönthetnek el. Szóval éppen ők azok, akik a leginkább tudnák változtatni - és pont emiatt ők azok, akik miatt nem lehet megváltoztatni.

    "ezért légyszíves, ne gyere a szavaztak volna másrával, köszönöm"
    Ha abból indulsz ki, hogy választasz szocialista és szocialista között, akkor nyilván tényleg nincs értelme. Talán nem ártana nem szocira szavazni a sok közül, és akkor nem lenn eez a kilátástalan helyzet.

    "Igen, manapság a főnök csak azért van, hogy végrehajtsa a tulajdonos(i kör) parancsát a cégnél"
    És ebben mi a baj? Szerződött valamire, azt meg ő végrehajtja.

    "Ez a felelősségvállalás azért egész másnak tűnik, mint amikor a családod jövőjéért felelsz a vállalkozásodban."
    A mai szoci rendszerben azért sincs felelősségvállalás a nagy cégeknél, mert egyrészt van lehetőség arra, hogy a politikus beleszóljon a gazdasági folyamatokba (szocializmus) - ergo bele is szól, márpedig ha beleszól, akkor a nagy cégnek érdeke lesz lefizetni, zsarolni, stb. (Ha nem szólhatna bele, akkor ez a probléma alapból megszűnne.) Másrészt azért van, mert létezik olyan gazdasági/jogi forma, amit (megint) a szocializmus hozott létre. Úgy hívják, hogy KFT. (de ezen az elven működnek manapság a részvénytársaságok is ilyen szempontból). A nevében is benne van: _KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ_ társaság. Innentől nincs is miről beszélni, hiszen már ez a gazdasági forma is nélkülözi a rendes felelősségvállalást. Libertárius rendszerben ilyen nincs. Ott valaki mindig felelős. Így ez a része is megszűnne.

    "Ha vmi rossz az egész társadalomra nézve, akkor azt nem kell démonizálni"
    Egyrészt nézőpont kérdése, hogy mi a rossz és mi a jó a társadalom szempontjából. Ha az adott illetőnek jó, és ők sokan vannak, akár még ők is a többség, akkor nem feltétlen rossz a társadalom szempontjából, mert éppen ők a társadalom.
    Másrészt pedig azért démonizálás, amit írtál, mert az anarchia a valódi jelentésében köszönő viszonyban nincs a hedonizmussal. Olyannal vádolod meg az anarchiát, ami nem igaz rá (avagy nem feltétlen rá igaz). Ha jobban megnézed, akkor pl. a korabeli USA telepesek egyfajta anarchia-szerűségben éltek a kisközösségeikben. Jó részükről meg nemigen lehetett elmondani, hogy hedonista lett volna. Sokkal jellemzőbb volt rájuk a puritánság. Ellenben a mai szocializmussal, ahol éppen dübörög a hedonizmus. Nem mondom ezzel azt, hogy anarchisták között nincs hedonista. De már a rendszere sem igazán azt hozza létre. Ellenben a szocializmussal, amelyik láthatóan éppen annak a melegágya.

    "Szerintem nem az a rabszolgaság, ha az állami egészségügyi szolgáltatást nem cserélhetem pl. megélhetésire - azaz itt nem a választás hiánya a baj."
    Pedig akárhogy csűrjük-csavarjuk, a rabszolgaság mindig a döntés lehetőségének a hiánya.

    "Itt is inkább az ellenszolgáltatás minőségével és mennyiségével van a probléma."
    Nem is lesz jó minőségű, ha állami.
    Gyakorlatilag létrehoztál egy monopóliumot. Vajon egy monopóliumnak érdekében áll fejlesztenie, jól működnie? Miért tenné? Úgysem cserélhető le.
    Másrészt a politikusnak érdeke lesz jól működtetnie? Dehogy is. Az lesz érdeke, ha rosszul működik, majd arra hivatkozva újabb adót vethet ki, hogy "majd egyszer jól fog működni".
    Magyarázom más példával: Hajléktalanság problémája.
    Ha kijelölünk egy politikust, hogy megoldja a problémát, akkor vajon érdeke lesz megoldani? Kijelöl egy hivatalt, nagyon frankó. Utána ennek a hivatalnak vajon érdeke lesz megoldani a hajléktalanság gondját? Adunk neki mondjuk évi 50milliárd Ft-ot vajon érdeke lesz jól elkölteni? Gondolj csak bele egy politikus/hivatalnok fejébe. Ha megoldja a problémát, akkor onnantól már nincs probléma. Ergo ő sem kell már, nincs rá szükség. Munka nélkül maradt. Azaz eszében nem lesz megoldani a problémát. Az lesz az érdeke, hogy _fenntartsa_ a problémát! Sőt, ha nincs, csináljon. Mert úgy ő szükségesnek tűnik. Ha nincs már hajléktalan, akkor nem adunk neki több pénzt a megoldására (vagy sokkal kevesebbet adunk), így kevesebbet tud lopni is. Az lesz az érdeke, hogy a probléma fennmaradjon, sőt, növekedjen.
    Ugyanez a helyzet az EÜvel is.
    Érdeke lesz bármelyik politikusnak is javítania az emberek egészségét?
    Dehogy is! Akkor nem tud annyi adót szedni a probléma látszólagos megoldására.
    Az lesz az érdeke, hogy a probléma fennmaradjon, sőt, növekedjen.
    Bárhol, ahol átálltak az állami EÜre (monopólium), ott egyből csökkent a minőség és növekedett az ár.

    "az nem jelenti azt, hogy más is működőképesnek tartja azt - vagy arra alkalmas a társadalom egésze/többsége"
    Teljesen mindegy, ki mit gondol róla. A tények számítanak. A történelemben - ha az alapokig leásunk - kétféle berendezkedési forma volt midig is:
    - Oligarchia
    - Szabad állam
    A feudalizmus egy oligarchia, ahol egy hatalmi elit (nemesek) uralkodik (egy odarakott vezetővel, vagy olyannal, aki erővel került oda közülük), akik annyira megszilárdították a hatalmukat, hogy örökletessé tették. Az államszocialista rendszerek (Kádár korszak, Rákosi éra, nemzeti szocializmus, stb.) esetében ugyanez a helyzet. Egy hatalmi elit kerül vezetésbe, ahol kiválasztanak (vagy erővel hatalomra jut közülük) egy vezetőt, és ők döntenek mindenről. A mai szociáldemokrácia ugyanez - egy hatalmi elit van, ahol annyi látszatszabadságot adnak, hogy választhatunk közülük. De jóformán csak közülük. Gyakorlatilag 4évente választhatunk földesurakat. Ez még kevesebb felelősséget jelent a vezetők kapcsán (mivel mi választottuk őket, ezért moshatják a kezüket, hogy "hát ti akartátok"), másrészt attól az elnyomó rendszer még megmarad. Hogy ezek a földesurak/politikusok most éppen kicsit jobban hagyják élni az embereket, vagy kevésbé, az már részletkérdés.
    Az oligarchia volt a történelem leggyakoribb berendezkedési formája. Működőképes? Igen, az. Komoly hátrányokkal jár? Igen, mindig.
    A másik forma a szabad állam. Ez is sok esetben előfordult, bár sokkal ritkábban, mint a másik. Néhol évszázadokig kiválóan működött (Írország, Izland, Svájc egy darabig, USA még a kezdetekkor, stb.) Működőképes? Igen, ez is bizonyított. Jár komoly hátrányokkal? Nem.
    Ezen kívül volt még anarchia (állam nélküli állapot), de az mindig napok, max. hónapok alatt megbukott, így azzal nem érdemes számolni.
    Minden rendszer ezen 3 közé sorolható, max a hatalomgyakorlás ideológiája volt más.
    Nos, ezen 3 között lehet választani:
    - Anarchia
    - Oligarchia
    - Szabad állam (minarchia)
    Az első nem jár hátránnyal, de működésképtelen.
    A második működőképes de hátránnyal jár.
    A harmadik nem jár hátránnyal és működőképes is.
    Vajon melyik a legszerencsésebb?

    "egy keményebb, törvények és azok betartásán alapuló rendszer kellene"
    Ha a törvény nem az alapvető emberi jogokon alapszik, akkor tökmindegy, hogy kemény-e vagy nem, mindig lesznek kibúvók. Főleg azoknak, akik azt létrehozzák.

    (Amúgy konkrétan kiket értesz _ÖNJELÖLTÉK_ alatt? Mert jelenleg amelyiket a parlamentben látok nekem mindegyik önjelölt.)