manypet#22
"tehát a társadalom szétverésében értek el "eredményeket" önjelölték"
Ja értem, így már világos, mire gondoltál.
"Tehát azt mondod, ha egy cég kitermel x összeget, amiből a maréknyi rablóbanda elvisz 1/2-3/4x-et, akkor jogos, hogy az eléggé nagyszámú, termelő elemek 1/10x-et se kapjanak..."
Amit írtál, azt úgy hívják, hogy szalmabáb.
Amit meg én írtam (értettem):
- Adott egy cég, aki mögött ember(ek) van(nak).
- Ez az ember köt egy szerződést egy másikkal, hogy az X összegért elvégez egy munkát.
- Ez a két személy önként kötött szerződést.
- Innentől egy harmadik személy milyen jogon is szólna bele a szerződésbe?
Miért is lenne rabszolga az, aki önként, saját elhatározásból (döntésből!!!) fakadóan köt egy szerződést, aminek értelmében fizetést kap?
Mondom:
Rabszolga az, akit erővel kényszerítenek valamire, amit nem akar megtenni.
*
"2 hétre nélkülözni kell 2 személyt: a főnököt és a takarítónőt, melyik hiánya tűnik fel inkább és melyik hiánya befolyásolja a cég működését jobban?"
Hogy egy élő példát hozzak neked a takarítói kontra cégvezető dologról. Egy ismerősöm cégtulajdonos, egy 7 fős kis étteremben. Ő is dolgozik egyébként a cégben. Ha nem dolgozna, nem is menne semmi. Ha a takarító nem dolgozik, akkor majd felsepreget más helyette.
Tehát a válasz: a főnök.
Nagyobb cégnél függ a válasz attól, hogy milyen jellegű a munka, stb. Ahogy én tanultam anno: azt érd el vezető, hogy a céged akkor is ugyanúgy tegye a dolgát, ha te nem vagy jelen. Ez az ideális.
Egyébként pedig a főnök (nevezzük cégvezetőnek) a dolga az, amit senki más nem csinál. Azaz: döntést hoz. Ez az, amit a legtöbben nem is mernek megtenni. mert a döntéssel van valami, amit az emberek bő 90%a úgy kerül, mint ördög a tömjénfüstöt: ez pedig a felelősség. Láttam nem kevés beosztottat, akik beosztottként még azt mondták nekem (aki szintén volt nem egyszer beosztott), hogy milyen könnyű a főnöknek, az csak megmondja, hogy mit csináljunk. Utána mikor ők is vezető beosztásba kerültek, ezerrel sírtak, hogy milyen szívesen lennének újra csak sima beosztottak, akiknek csak megmondják, mit kell csinálniuk, és semmi egyéb dolguk nincs.
*
"A nyugdíjasok uú kiszolgáltatottjai az álságos rendszernek, mint a fiatalok: uú rabszolga mindkét csoport, hiszen egyik sem tud megélni - gazdaságilag - a másik nélkül."
Részben igazad van. De azt azért ne feledjük el, hogy a nyugdíjasok simán megszavazzák az aktuális politikusokat, akik többet ígérnek nekik. Szóval ezek a nyuggerek bizony haszonélvezői is egy olyan rendszernek, amelyik a saját gyerekeiket, unokáikat zsigereli ki. És ők boldogan tapsikolnak hozzá, ahelyett, hogy közvetlenül lépnének kapcsolatba a fiatalokkal.
*
"de legalább ilyen nagy hátráltató tényező a törzsi rablógazdálkodáshoz való kitartó ragaszkodás"
Ez is igaz. Én amúgy még inkább felelősnek tartom az ottaniak alacsony IQ szintjét, illetve a morálját. Éppen ezért szerintem Afrikában nem fogjuk soha megoldani a problémát. Talán nem is kellene. Inkább el kéne tőlük minél jobban zárkózni, és meghagyni csak azt, hogy kereskedjünk velük. Oldják meg ők a problémájukat, ahogy nekik jó. Ne a mi "jónkat" erőszakoljuk rájuk.
*
"Nagyon leragadsz a rossz példáknál, amikor a jelenleginél már szinte bármelyik/bármi jobb rendszer..."
???
*
"A hatalmat vagy az egyén gyakorolja, saját magán, vagy a központi hatalom "segít" neki ebben - évezredek óta."
Igen, pont erről beszéltem.
*
"Ne keverd össze az anarchista-hedonista életvitelt a szabadság(jog)gal!"
Nem keverem. Viszont nem tudom, hogy az anarchistát miért kevered a hedonistával? Csak mert ez meg újabb érvelési hibának (démonizálás) tűnik.
*
"Az alázat pontosan az, hogy önként szolgálod a közösséged - de nem ingyen - , ha erre már köteleznek/kényszerítenek/nem hagynak más lehetőséget - gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül - , akkor az már (rab)szolgaság."
Pontosan. És nézzük gyakorlati oldalról:
Az adóztatás egy kényszer, amit nem önként adunk. A szolgáltatások, amiket kapunk cserében, azt nem cserélhetjük le másikra. Ergo ez rabszolgaság.
*
"Ha erre az önmegtartóztatásra/áldozatra a közösségért az egyén nem hajlandó, akkor neki bármelyik rendszer elnyomó lesz!"
Nem, a libertárius rendszerben nincs adóztatás. Ott önként dönthet az ember erről is. Ez az egy megoldás van, ami nem elnyomó rendszert eredményez. Azon belül is én személy szerint a minarchiát tartom működőképes modellnek.
Mutatok neked egy könyvet, ami jól kifejti ezt a dolgot. Igaz, anarchista írta (nem, nem az az anarchista, amit annak gondolsz, tehát nem a baloldali romboló anarchista), de ettől még nagyon jól összefoglalja a dolgokat, és ráadásul elég rövid is, nem igényel hosszú időt az elolvasása.
Íme: