• Kotomicuki
    #21
    Az anarchiát nem a falvakra értettem! ;)

    Nem a központi uralom volt a lényeg a 90-es évek előtt a falvakban, hanem az, hogy milyen összetartó volt a társadalom és emiatt sikerül a nyomor ellenére is fennmaradniuk és összerakniuk annyit, hogy az évtizedekig kitartson az egyre súlyosbodó gazdasági helyzetükben. Manapság már ilyen csak elvétve fordul elő, tehát a társadalom szétverésében értek el "eredményeket" önjelölték.
    Azaz a rendszer milyensége lényegtelen egy szintig, amíg az elnyomottak összetartanak és segítik egymást, amit a társadalom megosztásával lehet ellehetetleníteni, ha az hagyja magát.

    Tehát azt mondod, ha egy cég kitermel x összeget, amiből a maréknyi rablóbanda elvisz 1/2-3/4x-et, akkor jogos, hogy az eléggé nagyszámú, termelő elemek 1/10x-et se kapjanak... (egy manapság "sikeres" cég éves elszámolásában pl.)

    Ha már kérdés:
    2 hétre nélkülözni kell 2 személyt: a főnököt és a takarítónőt, melyik hiánya tűnik fel inkább és melyik hiánya befolyásolja a cég működését jobban?

    Ha a főnök mellett döntesz, akkor én azt mondom, hogy akár vissza se jöjjön és hozzanak helyette egy kompetensebbet - vagy eleve a működési körülmények gatyák a normális működéshez (közerkölcs, morál, stb.) - , mert ott eleve igen nagy kupleráj van, ami folyamatosan pallért igényel...

    Szerintem nem jól látod a rabszolgaság kérdését.
    A nyugdíjasok uú kiszolgáltatottjai az álságos rendszernek, mint a fiatalok: uú rabszolga mindkét csoport, hiszen egyik sem tud megélni - gazdaságilag - a másik nélkül.

    Az igaz, hogy Afrikában a lustaság - igénytelenség a változ(tat)ásra a primitív, babonás félelmeik miatt(?) - is egy nagy gátja a fejlődésnek, de legalább ilyen nagy hátráltató tényező a törzsi rablógazdálkodáshoz való kitartó ragaszkodás, ami eleve ellehetetlenít bármilyen fejlődést, ami a rablóbandáknál kevesebb erővel bír. A túlszaporodás (miatti éhezés és szomjúság) miatt meg ugyancsak sok a "kezelhetetlen" elem az ottani "társadalmakban"..., és amíg ott is azt látják, hogy egyedül az erőszak az, ami "célra vezet", addig ebben nem is lesz ott változás.
    Önjelöltéknek nagyon megfelel ez az állapot, olyannyira, hogy Európában is ezt szeretnék áthozni és meghonosítani - Menekülő Ember, Éhezők Viadala, stb.
    Tehát Afrikában egyszerre nagyon sok tényezővel kéne, szó szerint felvenni a harcot, miközben a társadalmat a szarból kiemelő, termelő eszközök a legsérülékenyebb elemek a háborúban - pl. "ukrajna" - és ezek létrehozása már eleve egy, az ott élők tudásszintjét jelentősen meghaladó dolog -> nagyjából a lehetetlent várod el tőlük.
    ...és ezen a kontinensükre való beengedésük sem változtat!

    Nagyon leragadsz a rossz példáknál, amikor a jelenleginél már szinte bármelyik/bármi jobb rendszer...
    A hatalmat vagy az egyén gyakorolja, saját magán, vagy a központi hatalom "segít" neki ebben - évezredek óta.
    Ne keverd össze az anarchista-hedonista életvitelt a szabadság(jog)gal!
    Az alázat pontosan az, hogy önként szolgálod a közösséged - de nem ingyen - , ha erre már köteleznek/kényszerítenek/nem hagynak más lehetőséget - gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül - , akkor az már (rab)szolgaság. Ha erre az önmegtartóztatásra/áldozatra a közösségért az egyén nem hajlandó, akkor neki bármelyik rendszer elnyomó lesz!
    Még egyszer: nem a hatolom mérete és annak elosztásának mikéntje a lényegi elem a képletben, hanem annak a felhasználása és célja. Pontosan ezt tükrözi a nyugati társadalom: amíg jól mennek a dolgok - tehát nagyjából jól van felhasználva a hatalom - , addig nem érdekli őket, hogy kik ülnek a vezetői székekben és ott milyen döntéseket hoznak - ezt használták ki önjelölték a rendszer megpuccsolására. Feltételezték, hogy az addigi, békésebb és prosperáló évtizedek uú folytatódnak tovább, tehát nem kell politizálniuk..., de a társadalmukat érő kihívásokra attól még uú kötelesek válaszolni, akár tettekkel is, hogy annak fennmaradását biztosítsák - most ezen lépésnek kéne bekövetkeznie a túléléshez, de záros határidőn belül.
    Aztán, hogy az adott felállásban mik is az egyén jogai és kötelességei, és ez kinek, mennyire jó, vagy egyéni preferenciái alapján erről hogyan/mennyire eltérően vélekedik, az már más kérdéskör... (vannak, akik rossznak tartják a vezetést, mások szerint (csak) az a rossz, hogy nem ők azok a vezetők)