manypet#11
"Egészen durva változás eszementen rövid idő alatt."
Egyáltalán nem durva.
Az 1300as évektől a kis jégkorszak kezdetétől 100 év alatt 1,5 fokot csökkent a hőmérséklet. Most ugyanehhez az emelkedéshez 150 év kellett (és még nem is emelkedett egészen 1,5 fokot). Szóval ez egyáltalán nem gyors, lassabban emelkedik, mint ahogy akkor csökkent. Csak manapság népszokássá vált minden dolgon hisztizni.
De régebben sokkal durvább dolgok voltak anomáliák terén is. Pl. feljegyzések vannak az 1500as évekről, ahol pl. a mai Németország területén egyik évben már januárban (!) ibolyát szedtek. Aminek ugye arrafelé majd csak márciusban kellene, hogy virágozzon. Utána pár évvel később meg ugyanott feljegyezték, hogy május elején még korcsolyáztak a tavakon. Azaz még napközben sem volt 0 fok feletti a hőmérséklet.
De mifelénk is az 1800as évek közepén 2-3 alkalommal is előfordult, hogy a Velencei tó kiszáradt. No, ilyen azóta nem volt, hiába a nagy felmelegedés. Sokkal kiszámíthatóbb ma az éghajlat.
Az egész klímaváltozástól való félelem egy ócska rinya, semmi több. Változik az éghajlat, mint ahogy azt tette eddig is, és fogja ezután is. Ebbe nekünk hangyafingnyi beleszólásunk nincs, mert elsődleges kiváltója maga a Nap, azt meg nemigen tudjuk befolyásolni. Csak egy idióta gondolhatja azt, hogy a Nap mindig ugyanolyan aktivitással ad le energiát. Mekkora hülyének kell lenni ahhoz, hogy pont a Nap esetében gondolják azt, hogy nem változtatja a kibocsátott energiáját, mikor tökéletesen kimutatható, hogy igen, állandóan változik.
Meg hogy majd a 0,04%os CO2 szint bármit is jelent, mikor csak a légkörben lévő vízgőz aránya 16% feletti (400X annyi, mint a CO2) és az is sokkal nagyobb GWPa értékkel bír. (A CO2 értéke 1, a vízgőzé meg jóval magasabb, 3-8 körüli, csak annál ezt el szokás mismásolni, mert a klímarettegőknek k&rva kínos lenne látniuk, hogy a vízgőz üvegházhatása úgy 1200-2000Xesen múlja felül a CO2 hatását. És akkor majd gondoljuk, hogy a másfélszeresére emelkedett CO2 majd bármit is számít a 2000X akkora hatással szemben? :-) LOL )
A melergől meg:
Az 1000-1200as években Anglia északi részein szőlőt termesztenek.
Az 1100as években Svédország északi részén gabonát termesztenek.
A 900as években Grönland partvidékén fák nőnek (Zöld Föld - megvan?).
A 300as években a rómaiak Pannóniában nem használnak az épületekben, házakban fűtést (nincs kandalló, kályha vagy más hasonló), mert olyan meleg van még télen is.
A holocén maximum idején (8000 éve) kb. 3-3,5 fokkal volt melegebb az éghajlat, mint most.
Gyakorlatilag az utóbbi több ezer évben ha a kis jégkorszakot leszámítjuk, a Kárpát-medencében nemigen esett hó. Ugyanis nem szokás.
Belegondoltunk egyébként, hogy Hannibál hogyan vergődött volna át az Alpokon az elefántjaival, ha esett volna a hó, vagy akár ha csak 10 fok alá esik a hőmérséklet arra?
Ennyit a "nagyon" melegről.
Nincs itt meleg, csak éppen kijövünk a kis jégkorszakból. Még van kb. fél fok ahhoz, hogy elérjük az 1100-1200as évek szintjét. És még csak gyorsnak sem nevezhető az emelkedés. Teljesen megszokott ez a természetben. Csak ugye a hisztéria csodákra képes. :-)