#1
Nesze semmi, fogd meg jól! Én is szakértő akarok lenni sok pénzért, hogy az amúgy is futó címeknek adjak gerillamarketinget a bukottakat meg simán savazzam.
Zéró szó esik a játékipari trendekről, amelyek sikeresek lettek és amelyek elbuktak, vagy a Roblox marketingen kívül minimális előrejelzés van a megint csak értelmetlenül gigantikus cikkfordításban. (Amúgy honnan szedtétek megint? Vagy Mat Piscatella-val ti csináltatok interjút? Amúgy konkrétan kicsoda? Újságírás alapfok, színes egbekezdéses hírecskéhez nem feltétlenül kell a szerző, de egy ilyen igényesebbhez hát nem nézne ki rosszul.)
Szal akkor mi az ami hiányzik az elemzésből: kezdjük az értékelésnél, a stúdiók managementje által eröltetett trendek sorra buktak, a woke/politikai üzengetések, a mikrotranzakciók, NFT, lifesyle baromságok, stb. Az a koncepció is átgondolandó lenne ezekután, hogy egy viszonylag kisköltségvetésű játékokból álló termékpalettát érdemes-e gigaprojektekért beáldozni, és közben a kis projektek fejlesztőit a racionalizálás érdekében kirúgni. Hova is vezet mindez?
Aztán az előbbiek értékelését tekintve vannak itt azért ezerszer kimondott összefüggések ám, a probléma alapvetően szemléletbeli, mondhatni logikai és egyfajta pszichológiai csapda. Pl. A sikeres cégek hozzászoktak a sikerhez, aztán a sok pénzükből felvásárolnak kevésbé sikeres kisebb cégeket, fejlesztő stűdiókat, amelyek valójában biztosították azt, hogy mellettük, hozzájuk képest voltak ők sikeresek és amelyektől azután, hogy hozzájuk kerülnek elvárják a sikert. Ha pedig nem képesek valamely, a management által megkövetelt, mérőszámokat hozni, akkor kuka. Ebbe a szemléletbe és a minden erőforrást százmilliós költségvetésű megaprojektekbe pumpáló manageri szemléletbe az így megszerzett viszonylag kis felhasználó bázissal rendelkező, szubkultúra szerű, réteg-játékok egyszerűen nem illenek bele.
Az eredmény: a nagy kiadók által kiadott fizetős játékok elsilányulása és sorozatos bukása, mert egyre inkább eltávolodnak az amúgy igencsak sokszínű játékközönségtől, mert nem az a lényeg, hogy mi az a játék, amivel 10 éve a legtöbbet játszik a júzer, hanem mi az a második, harmadik játék amivel még játszik, és amivel 5 év múlva a legtöbbet fog játszani. És ezt nem értékelve hát jönnek szépen a bukások, nem jön az Oszkárbácsi.
Pláne, hogy a gémer kultúrától idegen politikai és marketing üzengetésekkel nyomják tele a drága játékokat. A visszajelzések ellenére is fullba nyomják a kretént. Pl a sokat emlegetett GTAV is tele van ilyenekkel, ilyen üzenetekkel, csak éppen ezek kifigurázva jelennek meg benne, ugyanis már több mint 10 éve is elegük volt ezekből a játékosoknak, ezért ott nem nyomják fullba a kretént. És jött is az Oszkárbácsi. Nagy hozzá nem értés mindezt nem észrevenni, kiszűrni és inkább sopánkodni a piac kiszámíthatatlanságán a jólfizetett managerek és Mat Piscatella féle szkértők részéről. XD Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2025.08.26. 09:47:40
#1