• manypet
    #10
    Valójában mindenki egyfajta rabszolga, aki adót fizet, meg akit rákényszerítenek olyanra, amit nem akar.
    De a hagyományos értelmezés alapján nézve a minimálbéres nem rabszolga. Az, hogy keveslem a fizut, amit kialkudtam, az nem rabszolgaság.

    Ugyanakkor a legtöbb (ilyen értelmezésű) rabszolga valójában gyerek.
    Idehaza is, meg Európa legtöbb országában is gyerekek tömegei vannak nevelőszülőknél. Ezek többségét nem azért fogadták örökbe, vagy "nevelik", mert valóban jót akarnak. Hanem azért, mert az állam fizet a nevelőszülőnek a nevelésért. Azaz bevett gyakorlat, hogy akár több gyereket is befogad egy nevelőszülő, és igen komoly összeget kap érte. Ennek egy részét a gyámhatóság szakembereinek adja vissza, hogy szemet hunyjanak a nevelési feltételek (illetve azok hiánya) felett. Így a gyerek odakerül valakihez, aki szerencsés esetben ad neki enni, elküldi reggel suliba, és ezzel le van tudva a teendője. Egyik volt munkatársamnak a gyerek is járt így. A nevelőjénél a hűtőszekrény le volt lakatolva, hogy a gyerekek nehogy többet egyenek, mint amennyit a nevelő adni akart. Ott vették észre, hogy az iskolában a védőnő vagy ki szólt, hogy a gyerek erősen lefogyott, sokkal könnyebb lett, mint volt, miközben növekednie kellett volna.

    Erre külön iparágak jöttek már létre több országban, így idehaza is.
    A legdurvább talán Norvégia, ahol normális szülőktől veszik el erővel a gyerekeket, akár mondvacsinált indokkal is (nem ment a gyerek érzékenyítésre, keresztény, a gyerek kezével pisztolyt formázva lövöldözött ezért túl erőszakos, "úgy" ölelte át a gyerekét a szülő, stb stb), hogy utána nevelőhöz kerüljön, és az meg részesedést fizet az ezt végrehajtó hivatalnokoknak, bíróknak, stb.

    Megoldás lenne:
    Nem szabadna fizetni azért, ha valaki gyereket nevel, vagy örökbe fogad.
    Ha valaki gyereket akar nevelni, akkor képes is legyen eltartani.
    Évtizedek óta nem szüntették meg ezt a rendszert, sőt, egyre durvább több országban is.