#2
Ahogy arra a cikk is kitért alapvetően 2 akadálya van az önvezető autózásnak, az hogy ez elterjedjen, miközben pont ezeket a tényezőket tették meg a fejlesztés alapjává. Mindkettő szemléletbeli, és alapvetően téves.
1. Mesterségesen felspannolt várakozás az, amivel eleve hirdetik az önvezető rendszereket, hogy ezek nem kényelmi funkciók, hanem biztonságiak. Az önvezető autó biztonságosabb (és kényelmesebb), mint az emberek által vezetett.
2. A biztonságos vezetéshez elegendő, ha gyak algoritmusokká, keretszabályokká szinte betű szerint lefordítják azt, ami a KRESZ-ben van.
Kicsit részletesebben.
1. A biztonságos autózásra való igény valahol a 60-as évek Amerikájában született. Az autózás addig egy férfias elfoglaltság volt, aminek természetes velejárója bizonyos, akár hálálos kockázat, sőt pont a férfiasság egyik mutatója is.
Azonban a demográfiai adatok szerint az ameriaki fiatalok 10 ezer számra haltak meg évente az utakon, ami hosszútávon nem tűnt egy kedvező dolognak. Ekkortól kezdték azokat az aktív és passzív megoldásokat alkalmazni, ami a biztonságot alapvetően növelték (gyűrődési zönák, légzsák, biztonsági öv, stb) és a matketingben a vásárlók gondolkodását is eszerint állították át.
Az önvezető autóra visszatérve, ahogy a cikk részletezi, az a jelenlegi szinten (max 2-3) sem nem kényelmes (állandó felügyeletet kíván valamilyen szinten), sem nem biztonságosabb az embernél. Az utóbbira, hogy miért arra jöjjön a 2. kifejtése.
2. Az az elképzelés, ami az #1 hsz-ben KVP által is kifejtésre került, hogy elégséges a KRESZ szabályok algoritmusokká fordítása az pont amiatt, amit KVP is fejteget és amit a cikkben is leírnak, téves.
A biztonságos vezetés fogalma már a KRESZ-ben is kibővül több gumicsont szabállyal, pl, hogy az út és forgalmi viszonyoknak megfelelően kell vezetni. Egy kezdő vezető még nem rendelkezik akkora rutinnal, hogy a KRESZ szabályait rugalmasan értelmezze, ezért abból aztr fogja alkalmazni, amit egyértelműen értelmezni tud. És pont ezt teszi az önvezető autó is, pont úgy vezet, mint egy rutintalan kezdpő vezető. Csak miközben egy vezető a megtett km-ektől és egyéni képességeitől függően pár év alatt bizonyos rutinra szert tud tenni. Az önvezető autók már vagy 10 éve vezetnek kezdővezető módjára vagy indokolatlanul gyorsan, vagy indokolatlanul lassan, ha csak ezt az egy tényezőt nézzük.
Emellett felvetnék egy általános vezetésbiztonsági problémát: vajon mi okozza az emberekre jellemző gyorshajtási problémát? Vajon nem-e az a természetes mérlegelés, ami összevet két tényezőt a sebességet és az időt és azok kockázatát? Konkrétan A. a gyorshajtás biztonsági kockázatát összeveti B a veszélyes útszkaszon eltöltött idő kockázatával.
Szerintem pont ez a biztonság alapú mérlegelés lehet az emberre jellemző lájtos gyorshajtás alapja, van egy margin, amikor a gyorshajtás kockázata még nem jelentős, de jelentőssen csökkenti a veszélyes útszakaszon eltöltött idő jelentette kockázatot. A gyorshajtó esetenként pont "félelemből", bizonytalanság érzetből gyorshajt és nem azért hogy pár perccel hamarabb előbb odaérjen a célpontjához.
#2