kvp#5
A rovidtavu lakaskiadas lehetove tette azt, hogy a tobb turista erkezzen mint amennyi szallodai kapacitas van es a turistak szamanak novekedese aranyosan csokkenti a lakas celjara elerheto lakasok szamat.
A masik a turistak mozgasa a varosokban. A szallodak jellemzoen olyan helyre epulnek ahol vagy kozel vannak a latnivalokhoz vagy kiesnek a normal elet utjabol. A lakasok viszont a lakonegyedek kozepen vannak. Tehat a helyiek tobbet talalkoznak a turistakkal. Raadasul a tomeges lakonegyedi szallasokra raepul a buli turizmus ipara is, lasd a bulinegyed Budapesten, igy korabbi lakonegyedekbol lesz turista negyed, ami tovabb erositi a folyamatot.
Mig a masodik es harmadik csak zavaro a helyi lakok szamara, addig az elso, azaz az elerheto lakas celu lakasok szamanak csokkenese kozvetlenul befolyasolja az adott varos elhetoseget. Ha fizikailag nincs hol lakni egy helyinek akkor nem lesz helyi, tehat fokozatosan turistakra cserelodik a helyi lakossag. Erre a legjobb pelda talan Velence, de Hallstadt is hasonloan jart. (utobbirol a Habsburgok tehetnek, ok jartak eloszor celeb turistakent a varos nyakara, de csak azert mert a kozelben, Bad Ischl-ben volt a nyaralojuk, azaz meg mindig ott van)
A megoldas a rovidtavu lakaskiadas betiltasa es a szallodak epitesenk pontos szabalyozasa. A legegyszerubb a teljes tiltas, mert ezt konnyu betartatni. Foleg ha nem birsag, hanem sulyosabb buntetes jar erte. Pl. ha valakit turizmus celu rovidtavu lakaskiadason ernek, akkor koteles lenne adott ideig (pl. 3-5 evig) hatosagi aru szocialis berlakaskent kiadni a lakasat es a berlokrol az onkormanyzat donthetne. Ez eleg eros visszatarto ero lenne, de ha megsem, akkor lebukas eseten hatekonyan csokkentene a hajlektalansagot.