inkvisitor#54
1. Hold regolit vezetőképesség 0,012 W/(m*K). Üveggyapot 0,04. Ez alapján a földi hőszigetelők jobb vezetők mint a holdi regolit. Ez némi problémát vet fel a holdfelszín hűtőként való alkalmazásánál. Eleinte komoly hőt tud a talaj felvenni, viszont állandó hőterhelésnél hamar "telítődik". Viszont cserébe a talajba ásott bázisok fűtésére nem kell túl sokat költeni. Holdfelszínnél hűtésre a sugárzást lehet használni, csak amikor a nap megvilágítja a radiátorokat, azok teljesítménye erősen korlátozott. Amire tudok gondolni az túlméretezett radiátorok használata hőtartállyal kombinálva, ami nappal begyűjti a fölös hőt, éjjel meg a radiátorokon keresztül kisugározza. De ez erősen korlátozza és drágítja az energiatermelést. Vagy nappal PV, éjjel nukleáris áramtermelés, hűtőkapacitástól függően.
2. A nukleáris egyezmény nem véletlen tiltja aktív nukleáris moponensek felvitelét. Elég egy aktív reaktornak felrobbani fellövéskor (vagy visszatéréskor) hogy beterítsen egy fél kontinenst.
3. telítődés? ez hogyan működik? Mérnök létemre még nem hallottam ilyen folyamatról nukleáris védelemnél. Nukleáris erózióról igen, de ott a kristályszerkezet roncsolódik.